Belföld

Az EU Bizottság kételkedik a magyarországi deficittervben

Az Európai Bizottság szerdán kétségét fejezi majd ki Magyarország középtávú költségvetési tervével kapcsolatban - közölte a bizottság egyik illetékese.

A magát megnevezni nem kívánó illetékes szerint Magyarország az egyetlen ország a költségvetési deficittel rendelkező hat új uniós tagország közül, amely nem nyújtott be elfogadható középtávú költségvetési hiány mérséklési tervet – jelentette a Reuters. A bizottság szerdán teszi közzé erről állásfoglalását, azután, hogy értékelte az új tagországok által kidolgozott, módosított konvergencia-terveket.

E tervek határidőket tűznek ki arra, hogy az országok miként, milyen ütemben csökkentik a bruttó hazai termék 3 százaléka alá az államháztartás hiányát, és milyen intézkedéseket tesznek az eurózóna tagság elérése érdekében. Az új EU-tagországok konvergencia programjaikat röviddel a májusi uniós csatlakozásuk után nyújtották át Brüsszelnek, és ekkor a programok módosítására kaptak felkérést.

Ciprus, a Cseh Köztársaság, Málta, Lengyelország és Szlovákia, amelyek szintén költségvetési hiány gondokkal küszködnek, ezúttal nem kapnak bírálatot – jegyezte meg az illetékes, aki nem tett megjegyzést arról, vajon Magyarország esetében a bizottság konkrét költségvetési ajánlásokat fogalmaz-e meg.

A többi csatlakozott ország, Észtország, Lettország, Litvánia és Szlovénia az EU-megkövetelte szint alatt tartja költségvetésének hiányát. Magyarországnak a konvergencia programja értelmében 2008-ig kellene a GDP 3 százalékos szintje alá vinnie költségvetésének hiányát a 2003 évi 6,0 százalékról.

A magyar terv szerint a hiány 2008-ra 2,8 százalékra csökken, lehetővé téve a 2010 évi eurózóna-csatlakozást. A kormány az idei költségvetési hiányt – az idei második módosítás során – a GDP 5,3 százalékára emelte fel a korábbi 4,6 százalékos szintről, illetve az eredetileg megcélzott 3,8 százalékról.

A Reuters szerint a deficitcél felülvizsgálata a megkérdőjelezte a pénzpiacokon a költségvetési politika iránti bizalmat, a pénzpiacok ugyanis attól tartanak, hogy a baloldali kormány a választók haragjától tartja felhagy a szigorú költségvetési politikával. Elvben az EU bizottság figyelmeztetését pénzbüntetés, vagy az unió regionális alapjaiból való részesedés felfüggesztése követheti, a gyakorlatban azonban hónapok, évek telhetnek el, amíg a bizottság ajánlásait figyelmen kívül hagyó országot büntetéssel sújtják.

Nemrégiben az unió egyik vezető személyisége fejtette ki: valószínűtlen, hogy Brüsszel valamelyik új tagországot ” keményen” kezeljen a csatlakozás első évében, hiszen ezzel az ország polgárai elveszíthetnék az unió iránti lelkesedésüket. Lengyelországnak és Szlovákiának 2007-ig kellene az uniós küszöb alá vinnie költségvetési hiányának mértékét, a Cseh Köztársaság célja 2008, Ciprusé 2005, Máltáé 2006.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik