Belföld

A kormányra vár a piac

Még meg sem alakult a Gyurcsány-kormány, de meglepő döntései máris befolyásolják a befektetőket. Az árfolyamokon ez alig látszik, a piac egyelőre türelmes. Várja a kormányprogramot és az újabb hiányadatokat.

Gyakorlatilag nem mozdultak el a forint- és részvényárfolyamok a múlt hét óta, a piac érezhetően kivár a Gyurcsány-kormány megalakítása előtt. A leendő kormányfő néhány jelentős bejelentése okozott már meglepetést a piacon, de a java – a kormányprogram ismertetése után – vélhetően még hátra van.







Az utolsó ülés
Az alakuló kormánynak még bizton van olyan kártya a paklijában, amely a befektetők számára fontos lehet. A piacok számára természetesen a gazdaságpolitikai döntések a legizgalmasabbak, és ezért nagy érdeklődés előzi meg az utolsó olyan kormányülést szerdán, amikor a kormány a 2005-ös költségvetést fogja tárgyalni. A lakástámogatási rendszer vélhetően nem változik jelentősen, ez megnyugtató a bankok szempontjából. A végső költségvetési hiánytervezet azonban még nem ismert, hiszen a korábbi tervezet, a 4,1 százalékos egyértelműen tarthatatlan. Nagyon fontos lenne a piacok szempontjából, hogy hihető, de 5 százalék alatti céllal álljon elő a kormány a jövő évre vonatkozóan.

Banki kompromisszum

Az egyik ilyen bejelentés sorsa lezárulni látszik. Csütörtökön találkozott egymással Gyurcsány Ferenc és Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, és megállapodtak: nem a társasági nyereségadó emelkedik a bankok számára 16-ról 24 százalékra, hanem bevezetik a nettó kamatmarzsadót két évre, aminek mértéke 6 százalék lesz. Az extra adó hozadéka 30 milliárd forint, nagyjából ugyanannyi, mint amennyi a társasági nyereségadó emelése esetén ütötte volna az államkassza markát, természetesen egy kicsit más elosztásban a bankok között.

A bankpapírok tulajdonosai szempontjából jó hír azonban az, hogy csak két évig lesz bevezetve az új adónem, valószínű, hogy 2007-től kamatadó váltja fel, ami már közvetlenül a megtakarítókat sarcolja meg. A hírre természetesen jól reagált az OTP és részben az FHB árfolyama is. Csányi Sándor szerint az OTP-nek évente 10 milliárd forintjába fog kerülni az új adó, ez részvényenként 35 forint évente. Korábban egyes elemzők jelezték, hogy a társasági nyereségadó emelés 400 forinttal csökkentené a bank célárfolyamát.

Irány Varsó!

A kormány azt is elfogadta, hogy a tőzsdei árfolyamnyereség-adó emelkedjen 0-ról 25 százalékra. Ezzel természetesen tovább csökkenti a kormány a megtakarítás iránti kedvet, pedig az létfontosságú lenne a jelentős deficit finanszírozása szempontjából. Amíg a magyar tőzsde ilyen gondokkal kénytelen szembenézni, addig a varsói rokon prosperál. A magyar olajmulti, a Mol pénteken bejelentette, hogy kérelmezi részvényeinek bevezetését a varsói tőzsdére, és saját részvényeinek egy részét is értékesíti Lengyelországban.

Ez a bejelentés mindössze pár héttel követte a BorsodChem ugyanilyen döntését. A társaságok ezzel arra törekednek, hogy az ott tapasztalható helyi likviditást meglovagolva magasabb értékelési szinteket érhessenek el. Egyszerűen arról van szó, hogy a lengyel nyugdíjalapok, amelyek dollármillárdokat tartanak részvényben, csak hazai piacon jegyzett vagy nemzetközi hitelminősítést szerzett részvényekbe fektethetnek. Tekintve, hogy a Molnak nincs a tarsolyában ilyen hitelminősítés, a varsói bevezetéssel teszi elérhetővé részvényeit.


Mivel Varsóban több a pénz, mint a papír, s ezért sokkal drágábbak a részvények, a Mol is abban bízik, hogy az addicionális kereslet átlendíti részvényárfolyamát a 10 ezer forintos szinten. Ez jó hír a hazai olajrészvényesek szempontjából, de nem éppen biztató a magyar tőzsde számára.

Rejtélyes forinterősödés

A forintpiacon a nemzeti valutánk folyamatos erősödését tapasztalhattuk. Ez sokak számára rejtély, hiszen nem éppen pozitív hírek láttak mostanában napvilágot. Várhatóan a héten sem fogja a befektetőket elkápráztatni a folyó fizetési mérleg hiánya, amelyről a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön reggel ad számot. A Bloomberg konszenzusa szerint az elemzők 9,8 százalékos 12-havi folyó fizetési mérleghiányra számítanak, ami sokkal magasabb annál, amit év elején remélt a piac. A tavalyi 8,9 százalékos hiány is már kirívóan magasnak számít nemzetközi szinten.

Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas tátongó lyukat, amelyet be kell tömni külföldi pénz idecsábításával. Vagy működőtőke-befektetés, vagy hitelfelvétel, vagy privatizáció formájában. Ha nem sikerül betömni a lyukat, akkor kell a forint drasztikus gyengítésének eszközéhez nyúlni. A csütörtöki szám sokak szerint megfordíthatja a trendet a forint piacán, és ismét a 250-es szint fölé térhet vissza az euró. Különösen azért, mert a hivatalos várakozás a hiány enyhe csökkenését vetíti előre az idei évre.



A kormányra vár a piac 9

Ajánlott videó

Olvasói sztorik