Ez az információ kedden szivárgott ki Brüsszelben, a hivatalos bejelentést valószínűleg kedd este fogják megtenni a WTO genfi központjában.
Az amerikai szabályozás, az úgynevezett Byrd-törvénykiegészítés arra kötelezi az amerikai kormányt, hogy a dömpingellenes eljárások során kivetett pótvámokból származó bevételeket azok között a hazai vállalatok között ossza szét, amelyek az eljárást kezdeményezték, és amelyeket a külföldi cégek állítólagos dömpingmódszerei, a költség alatti áron való értékesítés miatt kár ér. Az Egyesült Államok ellen panaszt tévő országok szerint a törvénykiegészítés gyakorlatilag arra kényszeríti exportőreiket, hogy saját maguk finanszírozzák amerikai versenytársaikat. Emellett pénzügyileg ösztönzi a dömpingellenes eljárások kezdeményezését.
Az amerikai eljárást a WTO is szabályellenesnek minősítette, de a kormányzat mégsem helyezte hatályon kívül: ennek nyomán logikus következmény volt a mostani döntés, a válaszszankciók engedélyezése. Pascal Lamy, az Európai Bizottság kereskedelmi ügyekért felelős biztosa maga is azt hangsúlyozta, hogy a WTO lépése várható volt. Ugyanakkor hozzátette: noha a Kereskedelmi Világszervezet engedélyét ők maguk kérték, az Európai Unió egyelőre nem döntött, hogy valóban életbe léptetik-e a szankciókat az amerikai termékekre. A WTO nem csak az EU-tagoknak, hanem hét másik országnak is lehetőséget adott szankciók bevezetésére.
A hírügynökségek által kiszivárogtatott döntés szerint az EU és a többi panaszos fél kereskedelmi megtorló intézkedései az amerikai dömpingellenes szabály értelmében beszedett pénzösszeg 72 százalékát érhetik el: ez évi többszáz millió dollárt jelent, hiszen az Európai Bizottság adatai szerint az Egyesült Államok 2001-ben összesen 231 millió, 2002-ben pedig már 330 millió dollárt osztott szét vállalatai között az ilyen eljárások során keletkezett bevételekből. A válasz-szankciók az Egyesült Államokból importált termékekre kivetendő pótvámok formáját öltenék.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
