Szűk egy éve, hogy kipattant a Livingstone-ügy, és az akkor még Szász Károly vezette felügyeletet akkor is a későn ébredés vádjával illette a rendőri vezetés. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) augusztus 16-ai határozatával most két újabb budapesti cég, a Bernard Simpson Tanácsadó Kft. és a Whitman Pearce és Társai Tanácsadó Kft.-tevékenységét kényszerült betiltani.
Hétre emelkedett tehát a tiltólistára került pénzügyi intézményeknek a száma, amelyek a felügyelet engedélye nélkül végeznek befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet. Az általuk kínált befektetések fokozottan kockázatosak, azokra az Országos Befektetővédelmi Alap (OBA) sem nyújt biztosítást – áll a felügyelet közleményében.
„Boiler-room”
A tiltólistán szereplő társaságok információink szerint mind olyan, magyarországi bejegyzésű cégek, amelyek a PSZÁF engedélye nélkül végeznek befektetési vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet, méghozzá döntően egyazon típusú, határokon átívelő csalárd módszert követve. Hogy mi ez a módszer? „Boiler-roomnak” hívja a nemzetközi sajtó (magyarul fordíthatjuk kazánháznak), utalva arra, hogy itt emberek tömegeinek „befűtéséről” szól a történet.
A konstrukció egyszerű modellezéséhez képzeljünk el egy-két magánszemélyt mondjuk Amerikában, egy telefonközpontot valahol a világ másik táján (például Magyarországon) és egy bankszámlát a föld harmadik pontján (mondjuk a Távol-Keleten). Fordított szereposztás is elképzelhető, erre is volt példa a lebukott cégek esetében: akkor nem az ügyfélszolgálat, hanem a bankszámla volt honi helyszínen, történetesen a K&H Banknál.
A tevékenység sikere a telefonközpontban dolgozókon múlik, ők azok, akik általában olyan társaságok részvényeit kínálják a gyors meggazdagodásban bízó ügyfeleknek eladásra, amelyek vagy nem léteznek, vagy nincsenek bevezetve a tőzsdére, illetve egyéb, busás hozamot ígérő fiktív befektetésekkel toboroznak ügyfeleket (döntően külföldieket), akiknek aztán – az eddigi tapasztalatok tükrében – 75 százaléka több-kevesebb veszteséggel belebukik az ügyletbe. A károsultak között információink szerint nemigen találni magyarországi lakosokat, inkább amerikai vagy brit állampolgárokat, akiknek egyéni kára 1000 és 200 ezer dollár között mozog.
Jellemzően egyébként maguk a call-centeresek is meg vannak tévesztve, bár egy idő után nyilván szöget üthet a fejükbe, hogy például a budapesti iroda álnéven működik, az érdeklődő ügyfeleknek jól csengő angol néven és cégnéven kell bemutatkozniuk, és az általuk kínált befektetés nem is létezik. Természetesen az ügyfelek pénze sem oda érkezik, ahová szánják, hanem az a már említett messzi harmadik ország valamely bankszámláján landol, egészen addig, amíg a felügyeletek és a nyomozók ellenlépései miatt meg nem szüntetik azt az ötletgazdák.
|
Az ilyen és ehhez hasonló befektetési csalásokra persze viszonylag rövid időn belül fény szokott derülni (jóllehet az álnéven, álútlevéllel közreműködő szereplők személyesen már ritkábban buknak le), hiszen az érintett országok felügyeletei egymással is együttműködve fellépnek. Figyelmeztető közleményben tájékoztatják a lakosságot, betiltják az adott társaságok tevékenységét, és ha szükséges, büntetőfeljelentést tesznek a rendőrségnél. Időről időre mégis új szereplők bukkannak fel a kazánház-módszer alkalmazásával, hiszen a mai kommunikációs csatornák gyorsasága révén néhány hónap előnyben vannak a hatóságok előtt, ennyi idő alatt pedig számos ügyfelet meg lehet kopasztani.
Az efféle visszaélések ellen tehát a felügyeletek jogkörének bővítése sem lehet hatékony módszer, jóllehet néhány hete a magyar felügyeleti szerv is szélesebb körű jogosítványokat kapott. A kormány augusztus 11-ei döntése értelmében a PSZÁF feladatköre bővült a hitelintézeti, befektetési és biztosítási feladatokkal is foglalkozó pénzügyi konglomerátumok ellenőrzésével. Lényegében egy uniós direktíva átvételéről van szó – válaszolta kérdésünkre Binder István, a felügyelet szóvivője –, és azoknál a cégcsoportoknál van jelentősége, amelyeknél a banki, befektetési és biztosítási tevékenység egyaránt nagy jelentőségű. A felügyelet tehát innentől kezdve még szigorúbban kell, hogy eljárjon a pénzügyi csoportok ellenőrzése kapcsán, és lehetősége van arra is, hogy a csoporton belüli pénzmozgásokat szigorúbban vizsgálhassa.
Gulyás Erika kormányszóvivő szerint az új szabályozásnak a betétesek, a biztosítottak védelme érdekében van jelentősége, mert ha az egyik tevékenységi kör veszteségessé válik, akkor elképzelhető, hogy egy másik tevékenységi ághoz csatlakozott betétesek, befektetők pénze is veszélybe kerülhet. A törvénymódosítások mindazonáltal nem terjednek ki a befektetési vagy ingatlanfejlesztési szövetkezetekre – fűzte hozzá Gulyás Erika. – Ilyen körben is gondolkodik a kormány a szabályozásról.
