Belföld

Privatizáció – tankönyvi történet

Évtizedes prosperálást követően tavaly egyszer csak megtorpant a hazai tankönyvpiac bővülése. A legnagyobb piaci szereplő éppen privatizáció előtt áll, a kisebb cégek pedig a kiadók koncentrációjától tartanak.

Alaposan felkavarta a honi tankönyvpiacot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. nyári bejelentése, hogy magánosítja a Nemzeti Tankönyvkiadó (NT) Részvénytársaságot. Az ÁPV Rt. 100 százalékos tulajdonában lévő cég sorsa alapvetően befolyásolhatja a többi kiadó sorsát is, hiszen az NT Rt. 35 százalékos részesedésével a legnagyobb piaci szereplő.


Nem véletlen hát, hogy a cég esetleges értékesítése gyakorlatilag folyamatos politikai vita tárgya. Jellemző a politikai érintettségre, hogy nemrégiben Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke e szavakkal érzékeltette pártja és a szocialisták privatizációs elképzelése és gazdaságfilozófiája közti különbséget: „az államnak nem dolga, hogy csirkét termeljen, vagy tankönyvet adjon ki…”



Privatizáció – tankönyvi történet 1

Előkerülhetnek a kárpótlási jegyek


Az ellenzéki bírálatok ellenére az ÁPV Rt. még a kormányválság előtt kiírta a pályázatot, melynek határidejéül október 25. lett kitűzve. A pályázat kiírása szerint a bírálati szempontok közé nem pusztán a vagyonkezelő feltételei kerültek be, hanem ezek mellett az oktatási tárca alapvető kívánalmait is figyelembe veszik: így például a nemzeti tankönyvkiadás megtartása feltétel lett. További követelmény az is, hogy a leendő vevő megfelelő referenciákkal rendelkezzen a tankönyvkiadásban.


Tegyük hozzá, ez utóbbi feltétel annyiban bonyolítja a helyzetet, hogy a nyertes pályázó valószínűleg olyan jelentős részesedéshez jut, hogy az ügylethez a versenyhivatal jóváhagyására is szükség lesz. Könnyíti ugyanakkor a pályázók helyzetét, hogy a nyertes 37,8 millió forintot kárpótlási jegyben is megfizethet. Ez 174,2 százalékos névértéket figyelembe véve legfeljebb 21,7 millió forint címletértékű jegy bevonását jelentheti.








Egy kis hely

Rés-stratégiát folytat a Pedellus-Novitas is, pedig jelentékenyebb piaci szereplő, mint az „egykönyvesek”. Komolyabb marketing tevékenységre mégsem futja neki, bár a cég honlapja nem hagy kívánni valót. A debreceni könyvkiadó elsősorban a helyi adottságokat igyekszik kihasználni. A legfontosabb „adottság” a Kossuth Lajos Tudományegyetem, illetőleg a debreceni szakembergárda. Ezt az együttműködést példázza a Pedellus-Novitas biológia és természetismeret tankönyvcsaládja, amit a középiskolák számára készítettek.

Kis kiadók félelme


“Tartunk a Nemzeti Tankönyvkiadó privatizációjától, mert egy tőkeinjekciót követően olyan tartalmi és technikai fejlesztésekre kerülhet sor, ami megpecsételheti a kis kiadók sorsát – fogalmazta meg a „kicsik” félelmeit Nagy Zsuzsa, a debreceni Pedellus-Novitas Kiadó részéről. Vélekedését „szembesítettük” Pálfi József, az NT Rt. vezérigazgatója véleményével. Pálfi szerint szó sincs arról, hogy a Nemzeti Tankönyvkiadó tőkeinjekcióra szorulna, annál is kevésbé, mert az ÁPV Rt. évről évre nagyobb mértékű osztalékot tud elvonni a cégtől, miközben azért fejlesztésekre is telik.


Ezt támasztja alá egyébként az a körülmény is, hogy az ÁPV Rt. ezúttal nem tőkeemeléses privatizációt írt ki. Tegyük hozzá, a tankönyvkiadási beruházások megtérülési ideje viszonylag jól tervezhető, a tanévek diktálta kényszerciklusok miatt.


A „kicsik” említett félelmei azért nem teljesen alaptalanok. Bár ez nem a privatizációval függ össze. A mai magyar tankönyvpiacon ugyanis nyolcvannál több cég van jelen, közülük azonban csupán négy meghatározó, s összesen 12 cég mondhatja el magáról, hogy valódi „sok könyves” vállalkozás. A piaci szereplők döntő része gyakorlatilag „egykönyves” cégecske, ezek az úgynevezett rés-stratégia alkalmazásával próbálnak talpon maradni.


Iskolalátogatók


A nagyobb cégek persze nemcsak interneten hirdetik magukat, s nem elégszenek meg az ingyenes tankönyvcsomagok kiküldésével. Jellemzően iskolalátogató munkatársakkal próbálnak minél nagyobb keresletet támasztani tankönyveik iránt, akárcsak a gyógyszercégek az orvoslátogatókkal. A piacvezető Nemzeti Tankönyvkiadó megyénként egy és Budapesten további három iskolalátogatót alkalmaz.


De nem csak az eltérő marketingköltségek szólnak a hazai tankönyvpiac küszöbön álló koncentrációja mellett. A nyugat-európai tendenciák alapján is arra számítanak a szakemberek, hogy előbb-utóbb nálunk is 4-6 nagyobb szereplő által uralt oligopol piac alakul ki.


A cégek koncentrációját siettetheti a piac elmúlt évtizedben tapasztalt folyamatos bővülésének tavalyi megtorpanása is. Hosszú idő után ugyanis éppen a tavalyi volt az első esztendő, amikor az infláció növekedésénél kisebb mértékben bővült a tankönyvpiac.


Pálfi József szerint ez a fordulópont három tényező együttes hatásával magyarázható. Egyrészt a rendszerváltást követő „felszabadultság”, a tankönyvek korábban tiltott pluralitásának több éves folyamatos erősödése mára kifulladt. Másrészt az Oktatási Minisztérium elsősorban a tartós könyveket finanszírozza, s ez önmagában is lassítja a piac bővülését. Végül fontos körülmény, hogy az önkormányzatok által rászorultság alapján ingyenes tankönyvcsomaghoz juttatott, körülbelül évi félmilliós diáktömegtől az iskolák év végén visszakérik a könyveket, s „újrahasznosítják” a következő évfolyamon.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.