Belföld

Megremeghet a befektetők keze

A kormányváltás elhúzódása, az első pesszimista hangok külföldről, valamint a cseh és a lengyel kormányválság rossz emléke negatív üzenetet hordoz a befektetőknek. A politikai bizonytalanság elsősorban a kötvénypiacot rengetheti meg.

Minél gyorsabban lezajlik a kormányváltás, annál kevésbé remeg meg a befektetők keze – vélik egybehangzóan a FigyelőNet által megkérdezett elemzők. Ennek fényében nem meglepő, hogy az igazságügyminiszter csütörtöki bejelentése, mely szerint a Medgyessy-kormány még 30 napig teljes jogkörű és csak azt követően javasolhat az államfő a parlamentnek új miniszterelnök-jelöltet, érezhető elbizonytalanodást okozott a piacon. 







Nyomás alatt a forint
Egyes külföldi hangok a forintpiacon is nyugtalanságot jeleznek előre. Az ABN Amro londoni elemzője szerint például megvan a kockázata, hogy az MSZP a balos politikára teszi a hangsúlyt, a párt népszerűségének visszaszerzésére. Paul Mackel elemző szerint bármely politikai nyugtalanság további károkat okozhat a forint árfolyamának, amely, ha a 253 forintos euró-szintet átlépte, akár a 256, vagy 258 forintos szinteket is könnyen meghaladhatja. Úgy vélik, az új kormányfő kinevezése sem biztos, hogy meghozza a forintnak szükséges stabilitást, mivel a baloldali retorika bármiféle erősödése a forintot a befektetők számára kevésbé vonzóvá teszi, mint más kelet-európai valutákat.

Bizonytalan nagybefektetők

Főként a londoni elemzők reagáltak pesszimizmussal a fejleményekre, rámutatva arra, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt egyelőre „nem részletezett radikális reformígéreteit” és határozottságát valamelyest beárnyékolja Medgyessy Péter lemondása, amely több okból is elhúzódó piaci bizonytalanságot és kilengéseket valószínűsít. A J.P. Morgan elemzése szerint hónapon belül várható Draskovics Tibor pénzügyminiszter távozása, és emiatt szerintük „markánsan erősödött” a magyar adósi besorolás rontásának kockázata. Hasonló aggodalmainak adott hangott a Standard and Poor’s elemzője is, kilátásba helyezvén, hogy a fiskális politika lazulásának, vagy a Draskovics-program meghiúsulásának jeleire változtatni kényszerülnek majd a magyarországi hitelminősítéseken.

Ha mindez beigazolódik – vélekedett Szántó András, a Hamilton Tőzsdeügynökség elemzője – akkor az reális kockázatot jelent a magyar piac, elsősorban az állampapírpiac számára, tekintve, hogy a magyar államkötvények zöme, mintegy 2,5 ezer milliárd forint értékben a külföldiek kezében van. Ha ennek mondjuk csak 10 százalékát kivonják a magyar piacról, az önmagában 250 milliárd forintnyi tőke távozását jelenti, és olyan jelzésértékű lépés, ami több nagybefektető kezének megremegését idézheti elő. Elég néhány nagy nemzetközi befektetési alap elbizonytalanodása, és az komoly lavinát, kötvény- és pénzpiaci pánikot idézhet elő – tesz hozzá az elemző.

Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője szintén az állampapírpiacot érzi a legsérülékenyebbnek, szerinte itt fordulhat leghamarabb gazdasági bizonytalanságba a politikai bizonytalanság. Ez már az elmúlt napokban is megmutatkozott: augusztus 19. után egyből 20-40 százalékpontos hozamemelkedés következett be minden futamidőben. A forintpiacon a jelek szerint még tart a bizalom, a mostani 249 forint körüli euróárfolyam vélhetően tudja tartani magát, a kérdés csak az, hogy meddig. Ha a kormányváltás valóban lezajlik durván egy hónap alatt, az még nem okoz komoly gondot – véli az elemző -, ez esetben elkerülhető lenne az, ami cseh szomszédainknál és különösen Lengyelországban történt. A londoni J.P Morgan ennél megint csak pesszimistábban fogalmazott: szerintük „egy vagy két hónap túl hosszú idő ahhoz, hogy a piac addig visszatartsa lélegzetét”.







Mi történt Lengyelországban?
Lengyelországban az év elejére a kormánypártok népszerűsége nagyot zuhant, és Leszek Miller kormányfő korábbi ragyogása ellenére a népszerűségi lista második felére csúszott. A nehéz gazdasági körülmények elkoptatták. A kormánypárt végül úgy döntött, hogy amennyiben lecserélik a népszerűtlen Leszek Millert valakire, aki népszerűbb, akkor a párt is jobban szerepelhet a jövő évi választásokon. Így Miller március végén már jelezte lemondását, május elsején be is váltotta ígéretét, és nagy nehezen, hosszas alkudozás után június végén megválasztották az új miniszterelnököt, Marek Belkát. A piac mindezt nagy aggodalommal figyelte, mert amíg nincs kormány, addig a reformok is állnak. Márpedig a három nagy kelet-közép-európai ország hasonlóképpen tért le a konvergencia kikövezett útjáról, a jólét hajszolására olyan időszakban került sor, amikor a gazdaság növekedése lassult, és így a költségvetési hiány elszállt a csillagok irányába.

Rossz emlékű párhuzamok

A nemzetközi befektetők véleményalkotását negatívan befolyásolhatja az is, hogy még élénken él emlékezetükben a cseh és a lengyel kormányválság, amely komoly anyagi veszteségeket okozott számukra. Igaz ugyan, hogy a párhuzam egyelőre szerencsére sántít, és az első jelek arra engednek következtetni, hogy nálunk gyorsabban és kisebb piaci felforduklás nélkül megoldható a helyzet. Lengyelországban például 3-4 hónapig húzódó válságról volt szó, és Csehországban sem volt miniszterelnök durván egy hónapig.

Az akkori politikai bizonytalanság áthúzódott a gazdasági színtérre is, amit nem csak a befektetők súlyos kötvénypiaci veszteségei jeleztek, hanem a jegbyank többszöri kamatemelése is. A számunkra is ismerős helyzet ugyanis a varsói központi bankot is arra kényszerítette, hogy a bizalom helyreállítása érdekében többször is emelte az irányadó kamatot, legutóbb augusztus 25-én (6,5 százalékra). A sorba e hét csütörtökén a cseh központi bank is beállt (50 bázisponttal 2,5 százalékra emelve a kamatot), igaz, az ottani, európai viszonylatban is nagyon alacsony ráta így sem tud kamatelőnyt nyújtani a külföldi befektetők számára.

A regionális párhuzamok és az általános európai kamatemelési hullám mindenesetre itthon is hamar kiárazhatja a korábbi kamatcsökkentési várakozásokat. Arról, hogy év végére egyszámjegyű lehet az alapkamat, már a kormányváltást megelőzően is lemondtak az elemzők, ezúttal azonban már a hosszú távú kamatcsökkentési pálya módosulásáról is egyre többet hallani. Szántó András véleménye szerint például könnyen elképzelhető, hogy az eurózónához nem a korábban gondolt 3 százalék körüli alapkamat mellett, hanem mondjuk 5 százalékos szinten csatlakozhatunk.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik