A helyettes államtitkár közölte: a tárca a változtatással azt kívánja elérni, hogy jövőre a 12 környezetvédelmi felügyelőség működési költségeit az ellenőrzött vagy engedélyezési eljárást kezdeményező cégektől beszedett díjakból finanszírozhassák. Rakics Róbert abszolút számokat nem említve jelezte, hogy eddig a működési költségek 5 százalékának megfelelő illetékbevétel folyt be, ám nem a felügyelőségekhez, hanem a központi költségvetésbe.
“A terveknek megfelelően a működési költségek 10-15 százalékát kellene az új díjnak fedeznie, ami már közvetlenül a felügyelőségekhez kerülne” – mondta. Rakics Róbert a díj mértékéről annyit árult el, hogy az az adott cégnél végzett ellenőrzések számától és bonyolultságától függ majd.
Filotás Ildikó, az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség főigazgatója hozzáfűzte, hogy a hatósági eljárási díj bevezetéséhez az illetéktörvény módosítása szükséges, továbbá a KVM-nek egy közös miniszteri rendeletet is kell hoznia a Pénzügyminisztériummal.
Rakics Róbert kifejtette, hogy az eljárási díj Európa-szerte bevett gyakorlat, Csehországban, Finnországban, Németországban, Bulgáriában és Skóciában is alkalmazzák az ottani környezetvédelmi hatóságok.
“A tervek szerint díjköteles eljárás lenne az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás (IPPC), a működési engedélyek kiváltása, a hulladékkezelési hatósági engedély, a levegővédelmi engedélyek kérelme és a víz- és talajvédelemmel kapcsolatos engedélyezési eljárások” – mondta a helyettes államtitkár. A főigazgató hozzátette, hogy ezekre a tevékenységekre eddig is kellett illetéket fizetniük a cégeknek, a díj bevezetésével az ellenőrzések, engedélyezések körét nem bővítik ki.
Rakics Róbert megjegyezte: a tárca a felügyelőségek munkáját azzal is hatékonyabbá kívánja tenni, hogy a számára kötelező mintegy 400 hatáskör számát jelentősen csökkentené a jövő évtől. “Ahol a környezetvédelmi felügyelőségeknek nincs jelentős szerepük, ott a dereguláció jegyében nem vennének részt a munkában” – mutatott rá a helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy a környezetvédelem hatékonysága ezzel nem csökkenne, hanem épphogy nőne, hiszen koncentrálni lehet majd az erőforrásokat.
“Ügyfélbarát, szolgáltató típusú, erős hatóságra van szükség, amely szakmai presztízzsel rendelkezik” – mondta. Hozzátette, hogy a hatékony szervezeti struktúra a környezetvédelmi intézményrendszer évek óta tartó átalakításával az idei év végén zárul le. Tájékoztatása szerint az uniós csatlakozás révén 1999-2003 között a duplájára több mint 421 ezerre nőtt az ügyiratok száma, a létszám pedig csupán 24 százalékkal emelkedett. A korábbiakhoz képest bonyolultabb szabályok végrehajtása nagyobb szaktudást és hosszabb időt vesz igénybe, az komoly szakmai kihívást jelent.
