A síita vezető három sebet kapott a bombázásban – közölte a szóvivő az al-Dzsazíra arab műholdas televíziónak adott nyilatkozatában, de nem tudta megmondani, mennyire súlyos Szadr állapota. Egy másik szóvivő azt mondta az amerikai CNN hírtelevíziónak, hogy a síita vezető a karján és a mellkasán sebesült meg, hívei Ali imám mauzóleumánál ápolják, sérülései nem életveszélyesek. Eközben kiderült: ismeretlen fegyveresek Irakban elraboltak egy angol újságírót, azt követelve, hogy túszuk szabadon bocsátása fejében az amerikaiak szüntessék meg Nedzsef ostromát.
Szadr a nagyszabású amerikai támadás kezdete előtt arra buzdította híveit, hogy utolsó csepp vérükig küzdjenek, akkor se adják fel a harcot, ha ő meghalna vagy fogságba esne. Kevéssel sérülése után megismételte ezt a felhívását – közölte egyik szóvivője, Ahmed as-Sajbani sejk. Sajbani azt is elmondta egy nyilatkozatában, hogy a nedzsefi harcokkal párhuzamosan folytatott tárgyalások nem vezettek eddig semmilyen eredményre, de legalább nem is szakadtak meg. Hozzáfűzte, hogy Muktada asz-Szadr közölte ezt vele.
Szadr híveinek fegyveres osztaga, a Mahdi Hadserege már egy hete fegyveresen dacol az iraki ideiglenes kormány erőivel és az őket támogató amerikai csapatokkal. Az amerikai katonák és az iraki kormányerők csütörtökön körülzárták Nedzsefben a síiták egyik legfőbb szent helyét, Ali imám mauzóleumát, ahova Szadr néhány száz fegyveres hívével bevette magát. A Mahdi Hadserege már korábban is sok fejfájást okozott az Irakban állomásozó amerikai erőknek és iraki szövetségeseiknek. Az arab ország nagy területére kiterjedő tavaszi síita felkelést több heti harcban sem sikerült elfojtani. Két hónapig tűzszünet volt érvényben a síita osztagok és az amerikaiakkal szövetséges kormányerők között, a múlt héten azonban kiújultak a harcok.
Nedzsef iraki síita szent város amerikai ostroma elleni tiltakozásrul csütörtökön benyújtotta lemondását a város kormányzótanácsának 16 tagja. A tanácsban eredetileg 30-an foglaltak helyet. Az erről szóló pénteki közleményükben a lemondott városi vezetők nemcsak a Nedzsef elleni amerikai tüzérségi támadás, hanem általában az országuk elfoglalására irányuló hadműveletek ellen is felemelik szavukat. A nedzsefi támadás elleni tiltakozásul hasonlóképpen lemondott a fővárostól délre elterülő iraki Vaszet tartomány helyettes kormányzója, Huszein Ali Merva.
Elrabolták a The Sunday Telegraph tudósítóját Irakban
Ismeretlen fegyveresek csütörtökön éjfél előtt Irakban elraboltak egy angol újságírót, azt követelve, hogy túszuk szabadon bocsátása fejében az amerikaiak szüntessék meg Nedzsef ostromát, ellenkező esetben kivégzik foglyukat. A bászrai brit katonai hatóságok nem voltak hajlandók megerősíteni az újságíró elrablásáról szóló hírt sem, csak annyit közöltek, hogy a helyi hatóságokkal együtt próbálják tisztázni a történteket.
Annyi ismeretessé vált, hogy álarcos fegyveresek betörtek az al-Dijáfa szállodába, és a recepción követelték, hogy mutassák meg a vendégkönyvet. A szálloda névtelenül nyilatkozó egyik alkalmazottjának beszámolója szerint a recepciósra ráripakodtak: “Hogy merészelnek idegeneket befogadni a hotelbe!!??” Felrohantak az emeletre, ahonnan kisvártatva két lövés döreje hallatszott. Ezután az emberrablók megjelentek vérző angol foglyukkal. A túszul ejtett brit újságíró, akit kétszer lábon lőttek, az első jelentések szerint a The Sunday Telegraph tudósítója.
Az emberrablást pénteken megerősítette a bászrai iraki rendőrség is, amely közölte, hogy a fegyveresek mintegy 30-an voltak, és némelyikük valóban rendőrruhát viselt. Az angol tudósító elrablása előtt nem sokkal egy rejtélyes csoport felhívást tett közzé, amelyben azzal fenyegette meg mindazokat, akik a Bászra környékén állomásozó katonai erők számára dolgoznak, hogy végeznek velük. “Megölünk mindenkit, aki az angol katonáknak dolgozik, beleértve a vállalkozókat és a tolmácsokat is” – volt olvasható abban a közleményben, amelyet egy magát Abu al-Abbásznak nevező csoport juttatott el egy hírügynökséghez. Egyelőre nem lehetett megállapítani, hogy ez a csoport kapcsolatban áll-e a Muktada asz-Szadr imám által vezetett Mahdi Hadseregével.
Nem állnak le az amerikai hadműveletek Irakban az olimpia alatt
Nem szünetelteti iraki hadműveleteit az Egyesült Államok az olimpiai fegyvernyugvás ősi szokásának megfelelően, jóllehet tavaly ilyen értelmű kötelezettséget vállalt az ENSZ-ben. A 2004-es athéni olimpiai játékok megnyitója előtti napon a washingtoni külügyminisztérium közölte, hogy nem fogják szüneteltetni az iraki katonai műveleteket. “Visszautasítom azt a véleményt, hogy bizonyos értelemben megsértjük az olimpia alapelveit azzal, ami Irakban történik” – mondta Adam Ereli, a külügyminisztérium helyettes szóvivője. “Nem gondolom, hogy összefüggés lenne az olimpiai fegyvernyugvás és az iraki események között” – fűzte hozzá.
2003. november 3-án az Egyesült Államok egyike volt az ENSZ-közgyűlés azon 190 tagállamának, amely elfogadott egy görög határozattervezetet, amely az “Egy jobb és békés világ építéséért a sporton és az olimpiai eszmén keresztül” címet viselte és alapvető mondanivalója az olimpiai időszak alatti fegyvernyugvás volt. Az ENSZ-ben akkreditált amerikai nagykövet akkoriban John Negroponte volt, aki ma az Egyesült Államok iraki nagykövete. A közgyűlés tagállamai közül egyedül Irak nem írta alá a határozatot, mert kormánya még amerikai megszállás alatt működött és nem volt képviselője a világszervezetben.
Bush szerint az amerikai erők csak addig maradnak Irakban, amíg szükséges
Az amerikai erők egy nappal sem maradnak tovább Irakban, mint szükséges – jelentette ki George Bush amerikai elnök csütörtökön a CNN amerikai hírtelevízióban. Bush bírálta elnökválasztási ellenfelének, a demokrata párti John Kerrynek azt a már többször hangoztatott tételét, hogy határidőt kell szabni az Irakban állomásozó amerikai erők jelentős csökkentésére.
John Kerry korábban kijelentette, hogy elnökké választása esetén egy év alatt jelentős csapatcsökkentést hajtana végre Irakban. Hétfőn fél évet ígért a csapatcsökkentésre, és csütörtökön pedig úgy fogalmazott, hogy fél év alatt csökkentené a csapatokat, de csak akkor, ha az iraki biztonsági helyzet és az amerikai diplomáciai eredmények ezt lehetővé teszik. Bush kijelentette: “Ezzel azt üzennénk az ellenségnek, hogy várjatok még hat hónapot és egy napot. Vagy azt az irakiaknak, hogy az amerikaiak komolytalanok”. Az elnök leszögezte: a nehézségek ellenére “megnyerjük a háborút, és elvégezzük a feladatot, vagyis Irak felszabadítását”.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
