Belföld

Tüzes beszédek Kerryért, Bush ellen

Volt elnökök, alelnökök és „majdnem" elnökök parédájával zajlik a Demokrata Párt konvenciója, amelyen hivatalosan is John Kerryt nevezik majd meg Bush elnök kihívójaként. A tömeg eddig Bill Clintonért lelkesedett leginkább.

Fontos állomásához érkezett az amerikai elnökválasztási kampány. Hétfőn Bostonban megkezdődött a Demokrata Párt négynapos elnökjelölt-állító konvenciója, amelynek záróaktusaként hivatalosan is John Kerryt jelölik Bush elnök kihívójának az őszi elnökválasztáson. Az összejövetel négy napján más-más témák és híresebbnél híresebb előadók jutnak szerephez, szerda este pedig maga John Kerry is megérkezik floridai kampánykörútjáról, hogy hivatalosan elfogadja az elnökjelölést.





A terrorizmus árnyékában

A demokrata párti konvenció hihetetlen biztonsági intézkedések mellett zajlik Bostonban, annál is inkább, mert minden eddiginél több résztvevőre számítanak. A négynapos eseményen több mint 100 felszólaló, 5000 küldött, 15 ezer vendég és 15 ezer újságíró személyes biztonságát kell szavatolnia a megerősített alakulatoknak – írja a BBC Online -, akik több metrómegállóval egyetemben 65 kilométeres szakaszon lezárták az utakat Bostonban és környékén. A szervezők ugyanis az al-Kaida újabb komolyabb támadásától tartanak az Egyesült Államok területén belül, és az FBI is figyelmeztetést adott ki, mely szerint egy radikális hazai csoport a sajtósok járműveinek bombázása révén próbálná megzavarni a konvenciót. Sajtóértesülések szerint a szigorú biztonsági intézkedésekre eddig 60 millió dollárt (több mint 12 milliárd forintnak megfelelő összeget) költöttek.

Clinton kritikái

A hétfői nyitónapon Bill Clintoné volt a főszerep, aki ugyan a hétórásra nyúlt első este utolsó szónokaként lépett a pódiumra, de beszédével igencsak feltüzelte a hallgatóságot, sőt már belépője is hatalmas üdvrivalgást váltott ki (felesége, Hillary konferálta fel). A volt elnök kifejtette: a demokrata és a republikánus pártiaknak “alapvetően eltérő nézeteik vannak arról, hogy hogyan oldjuk meg itthoni feladatainkat, és milyen szerepet játsszunk a világban”. John Kerry és az alelnökjelöltként megnevezett John Edwards „jó emberek jó ötletekkel” – folytatta Clinton, aki nem rejtette véka alá a Bush-kormányzattal szembeni kritikáit sem. “A demokraták olyan Amerikát akarnak, amelyben közös a felelősség, és egyenlőek az esélyek. A republikánusok viszont olyan Amerikát akarnak, amelyet a jó emberek irányítanak, vagyis ők” – mondta Clinton.

A republikánusok kudarcai közül elsőként azt említette, hogy Bush elnök eljátszotta a bizalmat, amelyet a szeptember 11-ei terrortámadások után a világ szavazott Amerikának. „Abban a pillanatban megvolt az esély az összefogásra, de ehelyett az országot túlságosan jobbra sodorták, egyre messzebb a szövetségeseitől” – tette hozzá. A republikánusok ezzel elszigetelték az országot – folytatta, hangsúlyozván, hogy gyilkolással és bebörtönzéssel nem lehet minden ellenséget leszerelni. A közönség ovációja közepette szónokló volt elnök John Kerry katonai múltjára is nagy hangsúlyt fektetett, felidézvén a szenátor Vietnamban vállalt „hősies” szerepét (ellentétben a háttérben maradókkal, köztük saját magával, Bush elnökkel vagy Dick Cheney jelenlegi alelnökkel).





Változó közhangulat

A BBC által közölt legfrissebb amerikai közvélemény-kutatások adatai szerint Kerry szenátor mintegy 5 százalékkal megelőzte Bush elnököt azóta, hogy márciusban őt nevezték meg mint a Demokrata Párt elnökjelöltjét. (Március elején még ugyanekkora előnye volt Bushnak Kerryvel szemben.) A szenátor most azt reméli, hogy a konvenció további ismertséget és elismertséget hoz számára, de ezt ellensúlyozandó az elnök is reklámhadjáratot tervez.
Bush elnök népszerűsége egyébként folyamatosan csökken az utóbbi hónapokban. 2001. februári elnöki beiktatásakor nagyjából 55 százalékos támogatottságot élvezett (emlékezetes, hogy ellenfele, Al Gore hajszálnyival maradt le a 2000-es választásokon), ez 2001. szeptember 11. után látványosan megugrott, rövid ideig a 90 százalékot is meghaladta. 2003. áprilisáig táborának folyamatos fogyása mellett bár, de változatlanul élvezte a többség támogatását, azóta azonban 50 százalék alá esett azok száma, akik szerint az elnök jól végzi munkáját.
A közhangulat leglátványosabb változása az iraki háború megítélését illetően figyelhető meg: míg 2003. októberében csaknem 65 százalékos volt a Szaddám-rezsim elleni fegyveres háború támogatottsága, addig mostanra 50 százalék alá esett, és első ízben többségbe került az azt ellenzők száma. Az amerikaiak többsége tehát idén júliusban már úgy véli, hogy az USA-nak nem lett volna szabad megtámadnia Irakot. Elemzők szerint a fordulópontot valószínűleg a börtönbotrányok áprilisi kirobbanása jelentette.

Carter vádjai

Bill Clinton mellett még egy korábbi elnök, Jimmy Carter is hevesen támadta George Bush jelenlegi elnököt. Carter figyelmeztette hallgatóságát, hogy “az elnökválasztás tétje a nemzet lelke”. Szerinte Bush “politikája miatt a negyedszázaddal ezelőtti, Camp David-i vívmányok és a Bill Clinton által elért haladás veszélyben vannak. “A mostani elnök hagyta, hogy a Közel-Keleten végigsöpörjenek az Amerika-ellenes szenvedélyek” – jelentette ki.

Elmondta, hogy háborús időkben szolgált a haditengerészetnél, Harry Truman és Dwight Eisenhower elnökök idején, de ezek az elnökök tudták, mi a háború, és visszafogottságról, jó ítélőképességről, céltudatosságról tettek tanúbizonyságot. Carter szerint Kerry, aki szintén a haditengerészetnél szolgált, és harcolt a vietnami háborúban, ugyanolyan jó elnök lenne, mint az említett elődök. “Biztos vagyok abban, hogy Kerry januárban visszaszerzi az Egyesült Államok vezetésének azt a hírnevet, hogy jó ítélőképességű és felelősségteljes – mondta. – Amerika szilárdan őrzi a világ vezető hatalmának pozícióját, de vesztett hiteléből, és egyre elszigeteltebbé, sebezhetőbbé válik a világban, amely ellenséges vele szemben.”

További nagyágyúk


A két ex-elnök mellett Al Gore „majdnem” elnök is lelkes szavakkal állt ki John Kerry mellett, egyben a választásokon való részvételre is buzdította a jelenlevőket. “Higgyék el nekem, hogy minden szavazat számít, és gondoskodjunk arról, hogy ezúttal mindegyik meg is legyen számolva” – utalt némi keserűséggel a 2000-es elnökválasztásra, amelyen ő maga Bush ellenfeleként a floridai szavazatok újraszámlálásán és a legfelsőbb bíróság ítéletén bukott el.

A kongresszus sztárparádéja egyébként a következő napokra is tartogat még nagy neveket: beszél Ted Kennedy, a demokraták doyenje és állítólag királycsinálója is, Howard Dean és Richard Gebhardt, akik mindketten indultak az elnökjelöltségért, valamint Ronald Reagan kisebbik fia, Ron Reagan is. John Kerry csütörtökön fejti ki elképzelését a jövőről: „erősebbek itthon és megbecsültebbek a világban” című előadása keretében.



Tüzes beszédek Kerryért, Bush ellen 17

Ajánlott videó

Olvasói sztorik