Meggazdagodás vagy öngondoskodás?

Magyarországon stagnál a befektetési hajlandóság. A magyar lakosság egyharmada rendelkezik pénzügyi befektetéssel 2004 tavaszán, pont mint 2002-ben – számolt be Kozák Ákos, a GfK Piackutató Intézet igazgatója az „Európai Befektetési Barométer” című, tizenhat országban végzett felmérésről.

Az életkor is számít

A leggyakrabban használt befektetési formák Magyarországon a rövid távú bankbetétek, a különböző életbiztosítások és nyugdíjalapok, ám az egyes lehetőségek népszerűsége eltér a társadalom különböző rétegeiben. Az életbiztosítások iránt leginkább a harmincasok és a negyvenesek köre érdeklődik, közülük viszonylag kevesebben fektetik pénzüket bankbetétekbe.

A leglelkesebbek az átlagos jövedelmű háztartásokban élők. Körükben a legmagasabb a befektetések aránya, megelőzve a magas és az átlagosnál alacsonyabb jövedelműeket, ám szintén a középső réteg az, mely a legpesszimistább a jövővel kapcsolatban, ők tartanak leginkább attól, hogy a következő tizenkét hónap során kevesebbet tudnak megtakarítani, mint az előző tizenkét hónapban. Ezzel egyébként nincsenek egyedül: a vásárlóerő várható növekedésével párhuzamosan inkább a fogyasztás, mint a megtakarítások emelkedése várható. Amíg ugyanis két éve még a lakosság 18 százaléka számolt csökkenő megtakarítási lehetőséggel, addig idén tavasszal ez a szám már 39 százalék. Változatlan összeget a válaszadók 55, a korábbiaknál többet pedig 6 százaléka tervez félretenni Magyarországon.

Ön mibe fektetné?

Lakossági kölcsönök A háztartások hitelezésének növekedési üteme mérséklődött az első negyedévben. Tavaly a növekedési ütem valamennyi negyedévben meghaladta a 10 százalékot, egész évben elérte a 66 százalékot. Idén március végén a háztartások hitelállománya 2124 milliárd forintot tett ki, 6 százalékkal haladta meg a 2003 végit. A 122,3 milliárd forint hitelállomány-növekmény 91 százalékát, 111 milliárd forintot a lakosságnak nyújtott lakáshitelek tették ki.

A fél évvel korábbi felméréshez képest a befektetők 5 százaléka életbiztosítással, 4 százaléka pedig rövid távú bankbetéttel növelte befektetéseit, érzékelhető negatív trend csak a bankbetéteknél tapasztalható, mivel a válaszadók 3 százaléka csökkentette bankbetétjét, állapította meg Kozák Ákos. A válaszadóknak feltették a következő kérdést: „Tegyük fel, hogy Ön személyesen ma 7 millió forintot fektethetne be. Hogyan osztaná fel a pénzt az egyes befektetési lehetőségek között?” Első helyen legtöbben (17 százalék) a bankbetétet említették. Utána az egyéb befektetések következnek 10, a kötvény 7, részvény és életbiztosítás 5-5 százalékkal.

Rövidlátó fiatalok A mai fiatalok körében rendszeres téma a pénz és mintegy kétharmaduk számára fontos a meggazdagodás – derült ki a Marketing Centrum Piackutató Intézet által végzett májusi felmérésből. A fiatalok 25 százaléka az anyagi gyarapodást és a vagyont tekinti a siker elsődleges fokmérőjének. „A mindenki a maga szerencséjének kovácsa” mondást ugyanakkor kevesen érzik magukénak, a többség a megfelelő kapcsolatok létesítését és kiaknázását jelölte meg a legjobb módszernek. Ezt követi a szerencse, míg a pénzzel való megfelelő bánásmódot, a kockázatvállalást 29, illetve 28 százaléknyian választották a meggazdagodáshoz vezető út fontos eszközévé. A diákok többségének spórolási stratégiája ugyanakkor rövid, illetve középtávú szemléletről árulkodik: 47 százalékuk szerint lakásra, 34 százalékuk szerint utazásra érdemes pénzt félretenni, míg negyedük vélekedik úgy, hogy érdemes az anyagi biztonságra spórolni, és csak 5 százalék törődik a távoli jövővel: ennyien gondolják, hogy a gurulós forintokat nyugdíjas éveikre kellene félrerakni

A tőzsdei lehetőségek

Még a különböző befektetések alacsony népszerűségéhez képest is finoman szólva lanyha a magyar lakosság érdeklődése a részvénypiac iránt. Az összes megtakarítás mindössze 1,2 százaléka landol a „parketten” és nehezítheti a tőzsdei forgalom fellendülését a koalíciós partnerek esetleges megegyezése a árfolyamnyereség-adó ismételt bevezetéséről.

Ezek a számok is jelzik jelentős lemaradásunkat a tőlünk nyugatra fekvő országokkal szemben – értékelte a legfrissebb adatokat a FigyelőNet kérdésére Szalay-Berzeviczy Attila a Budapesti Értéktőzsde nemrég kinevezett elnöke rámutatva, hogy míg a fejlettebb országok többségében száz éve folyamatosan működik a tőzsde, addig a magyar lakosság csupán 14 éve kezdett újra ismerkedni e befektetési formával. A BÉT minden erőfeszítést megtesz azért, hogy a magyar háztartások befektetési hajlandósága egyre inkább közelítsen a Nyugat-Európában élők vállalkozó kedvéhez és különböző tájékoztató programok segítségével igyekszik meggyőzni az embereket arról, hogy a tőzsde nem csupán egy szűk pénzügyi elit „játszótere”.

A jelenlegi számok alapján biztosak lehetünk abban, hogy van honnan indulni, és hogy a magabiztosság hiánya sem lesz akadály arról árulkodik Szalay-Berzeviczy Attila növekedésre vonatkozó megjegyzése, mely szerint „határ a csillagos ég – illetve a magyar népesség”.