Belföld

Kína az első számú befektetési célpont

Ma már az Egyesült Államoknál is több működő tőkét vonz a hatalmas ázsiai ország. A befektetők szinte tolonganak a Nagy Falnál, elemzők szerint ugyanis 2010-re Kína lesz a világ egyik legmeghatározóbb országa.

Kína vált 2003-ban a működő tőke legfőbb globális célpontjává, azaz a rohamléptekkel fejlődő ázsiai ország hosszú évtizedek után az első, amely e téren képes volt megelőzni az Egyesült Államokat. A világ fejlett országait tömörítő OECD minapi jelentése szerint tavaly 53 milliárd dollár közvetlen külföldi befektetés (FDI) érkezett Kínába – a világ hetedik legnagyobb gazdaságába -, nagyjából ugyanannyi, mint a megelőző évben.

Az Egyesült Államok tőkevonzó képessége ezzel szemben drasztikusan visszaesett: míg 2001-ben 167 milliárd, tavaly már csak 40 milliárd dollár FDI áramlott Amerikába. Igaz, a kép ennél kissé árnyaltabb, hiszen ez a mutatószám csak a tényleges tőkebefektetést – beruházásokat, gyár- és eszközvásárlást – méri, a pénzügyi invesztíciókat nem.

Bomba üzlet


Kína az első számú befektetési célpont 1

Mindenesetre a befektetők most Kínába akarnak menni. Sőt, a nagyok túlnyomórészt már ott is vannak. A transznacionális vállalatok közül 1 milliárd dollárnál is többet fektetett be ott például a Motorola, a Siemens, a Philips, a GE, a Nokia vagy a BP. Kína népszerűségének egyik oka a hatalmas piacban keresendő. Az országnak 1,3 milliárd lakosa van, és a befektetők logikája gyakran úgy működik: „Ha minden tizedik kínai vásárol, az már bomba üzlet”. A középosztály 200 millió főből áll, tagjai pedig egyre inkább mindenféle javak, például az immár a lakosság számára is engedélyezett autók vásárlóivá válnak.

További szempont a gazdaság rohamos bővülése: Kína több mint húsz éve a világ legdinamikusabban fejlődő országa, hiszen az 1979-ben bevezetett gazdasági reformok óta évente átlagosan 9 százalékos növekedési rátát mutatott fel. Pekingre ma már a külvilággal szemben tanúsított elzárkózás sem jellemző, ennek jele egyebek között az is, hogy az ország 2001-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja lett. Mi több, a szocialista ideológia is egyre elnézőbb az országon belül terjeszkedő kapitalistákkal szemben. Ez év márciusában módosították például az alkotmányt, nevezetesen egy szintre emelték a magántulajdont az államival. Ez megnyitotta a lehetőséget a további privatizáció előtt. A stratégiai fontosságú, állami kézben maradó vállalatok kivételével gyakorlatilag minden megvásárolható. (A kínai iparban jelenleg a kisvállalatok dominálnak, a nagy állami társaságok főleg a szolgáltató szektorban működnek.)





Peking messzebb van, mint Budapest
Leginkább az éttermek, illetve a tornacipőket és egyéb méltányos árú ruhadarabokat árusító üzletek jutnak eszébe a magyar honpolgárnak a „kínai” szóról, holott a kínai import 84 százalékát már gépek, berendezések, számítástechnikai alkatrészek teszik ki. Nem tudni, a pekingi lakosok mire asszociálnak Magyarország hallatán, mindenesetre a magyarok üzleti aktivitása Kínában csekély. Nem véletlen, hogy hazánk a hetedik legnagyobb kereskedelmi deficitet mutathatja fel az ázsiai országgal szemben: tavaly a 3,29 milliárd dolláros importtal szemben mindössze 178 milliós magyar kivitel állt. „Nem rendelkezünk a kínai gazdaság számára fontos termékekkel, csúcstechnológiával, így inkább a befektetéseket, a szolgáltatások exportját és a kooperációt kellene ösztönözni” – állapítja meg Mészáros Klára, a VKI főmunkatársa. Azon cégek, amelyek tőlünk oda vitték gyártásuk egy részét – mint az IBM, a Philips vagy a Flextronics -, jellemzően egyik telephelyről a másikra költöző multinacionális társaságok voltak. A magyar kisvállalatok számára Kína túl messze van, és nem rendelkeznek elegendő tőkeerővel a befektetéshez.

A multinacionális cégek nagy része azonban nem azonnali profitra számít, hanem inkább hosszú távú befektetőként van jelen Kínában. „A 2000-ben végrehajtott beruházásainknál úgy terveztük, hogy öt év múlva megnézzük, megtérülnek-e” – érzékeltette a „kiváró” stratégiát Larry Weinbach, a Unisys informatikai megoldásszállító cég elnök-vezérigazgatója a napokban a franciaországi Saint-Paul de Vence-ban Kína világgazdasági szerepéről megrendezett nemzetközi konferencián. A Kínában 1986 óta jelen lévő társaság repülőtereknek, légitársaságoknak, bankoknak és kormányzati szerveknek dolgozik. A kínai tevékenység egyik fő problémája Weinbach szerint a transzparencia hiánya. „Nehéz úgy üzleti tervet készíteni, hogy nem ismerjük az adatokat, azok egy részénél mindig becslésekre kell támaszkodni” – adott betekintést a napi gondokba a Unisys első embere.

Állami kontroll

További helyi sajátosság az erős állami beleszólás a vállalatok működésébe, és az üzleti életben az egymástól függő vegyes vállalatok, szövetségek áttekinthetetlen láncolata. Mindeme problémák miatt a társaság tapasztalatai szerint üzletkötés előtt megéri időt szánni a partnerek alapos megismerésére. Ez azonban még messze nem elegendő a sikerhez, a cégek működését ugyanis nagyban nehezíti a kínai pénzügyi szektor fejletlensége. Az állami kézben levő bankok jó része eladósodott, a behajthatatlan hitelek aránya a 25 százalékot is eléri, ami a jövőben akár a gazdaság összeomlását is okozhatja. (Igaz, éppen a bankrendszer elszigeteltsége védte meg az országot az 1997-es ázsiai pénzügyi válság begyűrűzésétől.)

A nemzetközi tőke számára vonzó az alacsony bérköltség is, de a kormányzat nagyszabású infrastrukturális beruházásai – például az autópályák építése – révén is egyre csökkennek a befektetők kiadásai. „A foglalkoztatás igen rugalmas, az emberek motiváltak, hajlandóak sokat dolgozni” – sorolja a helyi munkaerő további előnyeit Markku Mäkkinen, a mára a világ a legnagyobb mobiltelefon-importőrévé előlépett Kínában 4300 embert foglalkoztató finn Nokia igazgatója. Sokáig képzetlennek találták a kínai munkásokat, a helyzet azonban határozottan javult az utóbbi években. Ma már évente több mint 2 millió diplomás hagyja el a kínai iskolapadokat, ráadásul külföldi egyetemeken is egyre többen tanulnak. Tény, a frissdiplomások közül sokan aztán jó darabig hiába keresnek állást Kínában – bár a külföldi cégek lasszóval vadásznak a nyugati tapasztalatokkal rendelkező mérnökökre, menedzserekre.

A termelékenység mindazonáltal még mindig csak huszonötöde az amerikainak, viszont a rendkívül alacsony bérköltségek miatt továbbra is a munkaintenzív termelést érdemes Kínába telepíteni. Az ország jelenleg az ipari termékek előállításában a negyedik a világon, ezen belül a hagyományosnak számító cipő- és játéktermelésben első. A májusi adatok alapján az Európai Uniónak ma már Kína a legnagyobb kereskedelmi partnere, és az ázsiai országot a huszonötök stratégiai partnernek tekintik. „Az EU ugyanis rendelkezik a kínaiak számára fontos fejlett termékekkel, technológiákkal, és ezeket hajlandó is szállítani a high-tech irányába fejlődni akaró országnak” – jegyzi meg Mészáros Klára, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének (VKI) főmunkatársa, volt pekingi nagykövet. Az ázsiai ország nem akar megrekedni a cipőgyártásnál, éppen ezért a vegyes vállalatokban tudatosan igyekszik ellesni a fejlett technológiát a külföldi befektetőktől.

Jüan-vita


Kína az első számú befektetési célpont 10

Kevésbé felhőtlen az Egyesült Államokkal való viszony. Az amerikai külkereskedelem mérlege erősen deficites Kínával szemben, éppen ezért Washington igyekszik is nyomást gyakorolni a túl erős valuta, a jüan leértékelése érdekében. Peking azonban ellenáll. A kapcsolatokat a függetlenedni vágyó Tajvan helyzete is beárnyékolja. Kína deklaráltan le akarja hagyni az Egyesült Államokat, és a világ első számú gazdasági hatalma címére pályázik. Noha ma még fejlődő országnak számít, becslések szerint 2020-ra el fogja érni Amerika jelenlegi gazdasági fejlettségi szintjét.

Legalábbis akkor, ha sikerül orvosolni a jelenlegi legsúlyosabb problémát: a növekedés egyik legnagyobb gátja az energiahordozók hiánya. Már ma is a szaúd-arábiai olajkitermelés kétharmadának megfelelő mennyiséget kényszerülnek importálni. Az elszívó hatás már a környező országokban is érzékelhető. „A kínai gőzhenger egyre inkább gyarmatosítja, tönkreteszi a versenytársakat a régióban” – véli Mészáros Klára. Az óriási ország lesz a meghatározó a világ 2010-re létrejövő legnagyobb szabadkereskedelmi övezetében is, amely a tíz kisebb országból álló Délkelet-Ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN), továbbá Japán, Kína és Dél-Korea részvételével formálódik.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.