Belföld

Ha beáll a harci köd – IT megoldások a haditechnikában

A „harci köd"-nek nevezett állapot minden háborús veterán számára ismerős: ha süvíteni kezdenek a golyók, a káosz a katonákat arra kényszeríti, hogy rögtönözzenek. Összeállításunkban néhány haditechnikai-informatikai megoldást mutatunk be.

Vakító homokviharok, út menti bombák és állig felfegyverzett, civilek közé rejtőző ellenséges harcosok – az iraki háború sokadszorra bizonyította be azt a harcászati tételt, amely szerint „semmilyen terv nem éli túl az ellenséggel való találkozást”.

A „harci köd”-nek nevezett állapot minden háborús veterán számára ismerős. Ha egyszer a golyók elkezdenek süvíteni, a káosz közkatonától tábornokig mindenkit arra kényszerít, hogy rögtönözzön és hozzáigazítsa a tervet a harc bizonytalan elemeihez. Meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy ez a legnehezebb döntéshozatali környezet a világon.

Ezen a helyzeten igyekszik javítani az amerikai Sandia Nemzeti Laboratórium egyik csoportja. Fél éve olyan programon dolgoznak, amely segít kifejleszteni az egyszerű katonákban és tisztekben a képességet a különleges stresszhelyzetekben való döntésekre.

Neil Singer, a Sandia szóvivője elmondta: a MentorPal program még nagyon korai fejlesztés, ezért a munkatársak nem szeretnek beszélni róla, nehogy túl nagy reményeket keltsenek. A kutatásnak az a célja, hogy az embert érő fiziológiai hatásokat számítógépes algoritmusokkal lehessen leírni. Bár a munka eredetileg főleg nemzeti biztonsági alkalmazásokra irányult, Singer úgy véli, az eredményeket minden olyan területen lehet majd hasznosítani, ahol gyakoriak a bonyolult döntési helyzetek – például a légi irányításban.

A számítógéptől a való életig

A MentorPal meglepően egyszerűen kezdődött. A tudósok négy PC-játékost figyeltek meg, akik a Rainbow Six 3: Raven Shield katonai szimulációt játszották végig. A kutatók több tucat próbán rögzítették a játékosok fiziológiai reakcióit különböző akcióhelyzetekben. Szinte minden reakciót feljegyeztek: a hangtól az arckifejezésekig, az egérmozdítástól a légzés ritmusáig, a szívveréstől az izomműködésig.

A Sandia kutatói azt remélik, hogy a testre erősített ultrakönnyű szenzorokból az összes jelet bevihetik egy központi kiszolgálóba. Ezután – reményeik szerint – egy szoftver segítségével megmondhatják majd a csapat vezetőjének, hogy melyik csapattagra milyen feladatot érdemes bízni vagy hogyan lehet felgyorsítani bizonyos eseményeket. Előfordulhat például, hogy egy légi irányító csapat krízishelyzetbe kerül. A tervek szerint a MentorPal ekkor például szükség esetén pillanatok alatt jelenti majd: „Az A csapattag egyre izgatottabb”. Ez a rövid idő esetleg elég arra, hogy a csapat meghozza a helyes döntést, és elkerülje az esetleges katasztrófát.

Elemzők és katonai szakértők úgy vélik, hogy a szoftver mögötti elméletet érdemes tovább kutatni, de lehet, hogy egy ilyen rendszernek egészen más lesz a hatása, mint amit a kutatók remélnek tőle. „Ez a kutatás jó eredményeket hozhat, de ellentmondásos vagy zavaró információk közvetítésével maga is növelheti a harci ködöt” — véli Ross Romeo ezredes, az amerikai hadsereg információs műveletek parancsnokságának tisztje. John Pescatore, a Gartner elemzője és a Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) korábbi elemzője még borúlátóbb: szerinte ez sosem fog működni. Neil Singer szóvivő azonban pragmatikus: kétségtelenül vannak veszélyek, de a kutatás a kezdeteknél tart, és rengeteg idő van még annak a kiderítésére, hogy ezek a veszélyek elkerülhetők-e.

Kemény hajó alumíniumból


Ha beáll a harci köd – IT megoldások a haditechnikában 1

A MentorPal még csak kísérleti szakaszban van, egy másik amerikai projekt azonban már harcra kész. Ez a HSV (High-Speed Vessel, Nagy Sebességű Hajó) 2 Swift – a jelek szerint a technológiailag legfejlettebb harci vízi jármű: 90 méter hosszú, alumíniumborítású hajó, s a legénysége csak 42 fő, vagyis igen kevés. Miért csak ennyi? Mert a hajó minden funkciója, a navigációtól a kormányzásig, a motorok kezelésétől a kárfelmérésig számítógépesítve van, mégpedig hétköznapi, a kereskedelemben kapható hardverrel és szoftverrel.

A Swift hídjára elég három ember – egy átlagos hadihajón 8-10 tengerész kellene. Lineman Lawrence Naumann, a hajó kapitánya avat be a működésbe: az első tiszt a híd középső részén áll, és ő is kormányoz a navigációs rendszer segítségével. Az idő 90 százalékában automata pilóta vezérli a hajót. A navigációs-kormányzó rendszert úgy tervezték meg, hogy ne legyen szükség papírtérképekre.

Az amerikai haditengerészetnek ma a Swift az egyetlen olyan hajója, amelynek szabad elektronikus térképek szerint haladnia. „Radaroktól és GPS-rendszerektől kapja az információkat, ebből kiszámítja a távolságokat, a haladási időt a következő célpontig, a hullámokat és áramlatokat a célpont környékén” – mondta Naumann. A Swiften emellett teljesen automatizált rendszer figyeli a motorok teljesítményét, a hidraulikát, az olajnyomást és az üzemi hőmérsékletet. Több ezer hőérzékelőt kapcsoltak hálózatba, hogy szükség esetén pontosan lehessen lokalizálni a tüzet.

A Swiftet ugyanolyan botkormánnyal irányítják, amilyennel a szokásos videojátékokat. Naumann 18 évnyi hajós tapasztalat birtokában úgy tartja, hogy a Swift az általa eddig látott legjobban kormányozható hajó. De a hajónak nem is ez a fő büszkesége, hanem a Harci Információs Központ (Combat Information Center, CIC): összes irányítási, kommunikációs, számítógépes és elhárítási rendszerének magja.

A Közös Interoperabilitási Küldetéstervezési- és Gyakorlatozási Rendszert úgy tervezték, hogy a parancsnok már a krízisterület felé tartva kidolgozhassa a vállalkozást. A hagyományos rendszerek 64 kilobit/másodperces sebességen cserélnek adatot a főhadiszállással. Gyorsítók segítségével azonban 400 százalékkal bővítették a sávszélességet. „Ma a USS La Salle-nak van a leggyorsabb – 3 megabites sebességű – hálózata. Úgy gondoljuk, hogy gyorsítók segítségével el tudjuk érni a 6 megabites sebességet, sőt a 24 megabitest is” – nyilatkozta Dick Pearson, a szolgáltató Dataline rendszermérnöke.

Egy másik rendszer, a Combatss (Component-Based Total Ship System, Komponens alapú teljes hajórendszer) is a Swiften is működik. Ezt a rendszert először a Sea Shadow kísérleti hajón használták, és a közreműködésével 3000 mérföld távolságról is sikerült irányítani a járművet. Az amerikai haditengerészet most egy más kísérletet végez, függőleges fel- és leszállásra képes, pilóta nélküli Fire Scouttal. Ez a helikopterszerű gép fegyvert is hordozhat és igen jól irányítható távolról is. Minden katonai vállalkozást meg lehet tervezni szoftveren, majd egy gomb lenyomása után a gép felszáll, és elvégzi a feladatot. Ha kell, egy egérkattintással meg lehet változtatni a műveleteket vagy egy repülőről át lehet venni az irányítását.

Piff, puff, bumm





A Xybernautnak az MA5-ös a legismertebb hordozható számítógépe. Gyakran golyóálló mellénybe foglalják, lapos képernyője könnyen kihajtható és láthatóvá válik például egy épület tervrajza. Ha a rendőrségnek például túszejtőkkel kell elbánnia, akkor nem csupán az épület folyosóit, ablakait látja, hanem (a tervrajzról) azt is, hogy merre nyílnak az ajtók. Ehhez persze az is kell, hogy az épülethez készüljön megfelelő szoftver és megjeleníthető adatbázis. A Colorado állambeli Columbine Gimnáziumnak 1999-ben, amikor egy diák lövöldözni kezdett és több gyereket megölt, nem volt ilyen szoftvere; pedig ha lett volna, akkor a hatóságok talán könnyebben beavatkozhattak volna. Azóta sok iskola telepített ilyen szoftvert.

Evezzünk békésebb vizekre, és ismerkedjünk meg egy igen hasznos hordozható eszközzel. Az első modelleket a parti őrségnek fejlesztették ki: egy hordozható számítógépről van szó, amelyet egy Canon fényképezőgéphez csatlakoztattak és ellátták GPS-szel és vezeték nélküli kapcsolatokkal. Fejlesztői azt akarták elérni vele, hogy krízishelyzetekben — például olajszivárgáskor — azonnal felvételeket lehessen készíteni és továbbítani. A rendszert az Anteon és a Xybernaut – két amerikai cég – fejlesztette ki.

A Xybernaut szóvivője, Michael Binko a következőket mondta: „Ez a technológia arra szolgál, hogy szükség esetén bárki bárhonnan képeket küldhessen és távolról is azonnal szakértői tanácsot kapjon. Az ügymenet általában az volt, hogy a sérült hajót bevitték a kikötőbe, s ott meg kellett várni, amíg egy szakképzett ember dolgozni kezdett rajta. Most viszont a sérülést le lehet fényképezni, el lehet küldeni a technikusnak, s a technikus máris elkezdheti kidolgozni a megoldást.”

A Xybernaut hordozható gépe összekapcsolható egy taktikai szoftverrel, s az vészhelyzetekben részletes adatokkal szolgálhat az épület infrastruktúrájáról – tűzoltóknak például, vagy kommandósoknak. „A bevetési egységeknek az az első kérdés, hogy mi van az ajtó mögött? Ezzel az eszközzel mindent megtudhatnak, még például azt is, hogy a piros csövek a bojlerhez vezetnek” – mondta Michael Binko. Az MA5-ösnek persze megvan a maga ára: 2500 dollárba kerül – golyóálló mellény nélkül.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.