Eredetiségvizsgálat – állami díj

Sánta László, az Autótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének vezetője nem nyúlra, hanem lopott autókra vadászik. Négy év alatt több mint 650 keresett gépkocsit talált meg speciális digitális rendszám-azonosítói és a belügyminisztériumi nyilvántartás jóvoltából.

Nincs egyedül a szenvedélyével. A pünkösdkor rendezett Generali Autóvadász Kupán 47 körözött gépkocsit találtak meg a fővárosban. Közöttük egy több mint 10 milliós Mercedest, amelyért nem fizették a lízingdíjat, továbbá egy Trabantot, amelyet egy év alatt már másodszor loptak el.

Autóátvizsgálás. Ki keres a bolton?

Bizonyított

A gépjárműbűnözés elleni offenzíva kevésbé látványos módszere, a jármű-eredetiségvizsgálat is bizonyított. Annyira hatásosnak bizonyult a már-már hungarikumnak számító módszer, hogy Belgium, Hollandia és Nagy-Britannia is érdeklődik az átvételéről, miután tavaly az Európai Unió bűnmegelőzési pályázatán díjat nyert a legjobb technikai bűnmegelőzési eljárásként.

A siker láttán még fájdalmasabb a technológia kitalálói számára, hogy a tavaly elfogadott törvény értelmében július elsejétől hatósági díjassá válik és a Belügyminisztérium (BM) hatáskörébe kerül az előzetes jármű-eredetiségvizsgálat. Az eddigi, évi 5-6 milliárd forintos összes bevételnél tehát csak jóval kevesebbre számíthat majd a mintegy 900 eredetiségvizsgáló vállalkozás, mert a tervezet szerint a díjak 40 százalékát át kell engedni a BM hivatalának. A cégek veszélyben érzik milliárdos befektetéseiket, szellemi termékeiket. Sok pénz forog kockán. Rezván Mihály, a piacvezető Trans Holding Group (THG) ügyvezető igazgatója számítása szerint a társaság egymilliárd forint körüli vagyonának négyötödét a speciálisan az eredetiségvizsgálatra kifejlesztett mikro-kamerákra alapozott technológiák, informatikai programok és eszközök alkotják.

Lakatlan szigetek Olyan feltételt szabott a BM Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartási és Választási Hivatala a járművek származásának ellenőrzésére a közbeszerzési eljárásban, hogy annak kizárólag az általa favorizált egyik kft. tudott megfelelni, amely végül nyert is – állítja Kardos Gyula, a konkurens Rail Ipari és Kereskedelmi Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója. A kiírás szerint nyilatkozni kellett arról, milyen gépjárműbűnözéssel foglalkozó szervezet tagja a pályázó, és Kardos szerint a lehetséges aspiránsok közül egyedül a későbbi nyertes kft.-nek volt ilyen szervezeti tagsága. A konkurens panaszát a közbeszerzési döntőbizottság a jogvesztő határidőre hivatkozva elutasította. A pályázatnál fontos, 60 pontos bírálati szempont volt azon országoknak a száma is, amelyekben a pályázó a használt járművek ellenőrzését vállalja. Az időközben visszavont, s újra kiírandó pályázaton nyertes kft. viszont 22 olyan helyet jelölt meg, amely Kardos szerint lakatlan sziget. A Rail Kft. feljelentést tett a kerületi ügyészségen, majd a Fővárosi Főügyészségen magánokirat hamisítás miatt, de elutasították.

A vita a hivatal vezetője és az első, 1998-as pályázaton nyertes öt fővállakozó között az idén vált élessé, amikor a BM új közbeszerzési pályázatot írt ki az eredetiségvizsgálatra, miközben még a régi szerződések sem jártak le. Az új pályázattal kapcsolatos egyeztetés úgy eldurvult, hogy a THG képviselőjét – megítélése szerint a hatalom arroganciájával – kitessékelték a megbeszélésről.

Mándi Sándort, az Eredetiség Ellenőrzés a Gépjármű-bűnözés Ellen Egyesület vezetőjét is kiküldték volna az egyeztetésről, de ő maradt. Mándi sérelmezi a bevált szolgáltatás „államosítását”, az új rendszer bevezetése körüli kaotikus helyzetet. A közbeszerzési pályázat visszásságai miatt az egyesület bepanaszolta a pályáztatót az Alkotmánybíróságon és az Európai Bizottságnál, illetve az EU bíróságán is, mire a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartási és Választási Hivatala visszavonta a pályázatot, és új kiírására készül.

Adategyeztetés?

Az eredetiségvizsgálók olvasatában az új törvény nem tartalmaz olyan elemeket, ami indokolná bármely használatos vizsgálati technológia tulajdonosának a kiszorítását a piacról. Nem is ad felhatalmazást a hivatalnak arra, hogy egyoldalúan és indok nélkül felmondja a szolgáltatókkal kötött szerződéseket. Mándi Sándor továbbá attól is tart, hogy egyszerű adategyeztetéssé degradálódik az eredetiségvizsgálat. Júliustól ugyanis nem a szolgáltató fővállalkozó, hanem a BM hivatala határoz arról, hogy a kocsi lopott, az alváz- vagy a motorszámot – azaz az egyedi azonosítókat – megváltoztatták-e vagy sem, és mindezért maga vállal felelősséget. Eddig a szolgáltató-vállalkozó, ha tévedett, a saját kontójára kártalanította az ügyfelet. Ezután a vállalkozó csak megvizsgálja az azonosító jeleket és az adatokat, az észrevételeket továbbítja a BM hivatalának, de a határozatot, a döntést a hivatal alkalmazottja hozza anélkül, hogy látta volna a kocsit. Hiba ezután is előfordulhat, de amennyiben államivá válik a felelősség, milyen sikerrel perelheti majd a pórul járt autós a belügyi tárcát? – merül fel a kérdés.

Urbán György, a BM hivatalának vezetője jogilag megoldottnak tartja az ilyen eseteket. Ha bebizonyosodik, hogy államigazgatási eljárásban a hatóság a kérelmezőnek kárt okoz, akkor az államigazgatási eljárásról szóló törvény és a polgári törvénykönyv alapján rendezik az ügyet. Más szakértők szerint viszont azért is változtatni, szigorítani kell, mert az elmúlt három évben – miközben több mint 600 ezerre növekedett a bevizsgált és 7 ezerről 2 ezerre csökkent a „megbukott” kocsik száma – nem lett kevesebb, most is évi 13 ezer darab a körözött jármű.

Az egyesület legsúlyosabb vádja mégis az, hogy a jól működő és eredményes bűnmegelőzési módszer máig ismeretlen okból történő „eltulajdonítása” érdekében tavaly, az EU-csatlakozást megelőző jogalkotási dömpingben, a lankadó figyelmet kihasználva, a tárcát és az Országgyűlést is félrevezették a minisztérium „egyes alkalmazottai”. Azt már az eljárás elleni tiltakozás „következményének” tekintik az egyesületben, hogy a panaszkodó cégek ellen valaki „hamis indokkal”, árkartell vádjával eljárást kezdeményezett a Gazdasági Versenyhivatalnál. Pedig annak idején éppen a BM kérte fel – az egyesület szerint – a szerződött cégeket, hogy a fogyasztók érdekében mintegy „hatósági” díjként, egységesen alacsony árat alkalmazzanak az eredetiségvizsgálatnál.

Ár helyett díj

Mándi Sándor állítja: a BM a felelős a cégeknek okozott kárért, és kötelezhető az eredeti szerződéses állapot viszszaállítására. Amíg a minisztérium nem vásárolja ki a technológiákat, nem állapodik meg a tulajdonosokkal, addig nem is alkalmazhatja azokat sem a BM, sem más. Urbán György azzal hárítja el a vádakat, hogy az előzetes eredetvizsgálat ma olyan piaci szolgáltatás, amelynek igénybevétele az ügyfelek számára kötelező, de a piacra jutás feltételei szabályozatlanok. Eredetiségvizsgálat-szolgáltatás 1999-ig a piacon sem volt, azt a rendőrség hozta létre. A hatóság 2004. július elsejétől ad ki a jármű eredetiségéről határozatot, s ennek alapját továbbra is a tevékenységet végző vállalkozások vizsgálata adja. Az ügyfél viszont a vizsgálatért ezután nem árat, hanem díjat fog fizetni, amelynek mértékét jogszabály határozza meg.

A törvény a hatósági eljárás bevezetésével az együttműködést tehát új alapokra helyezi. A fővállalkozók szerepe alapvetően változik, mert a törvény csak a szakértői állomásokat nevesíti, fővállalkozókat nem is említ. E cégek viszont továbbra is közreműködői maradnak a hatósági rendszernek, az általuk végrehajtott vizsgálat alapján azonban a hatóság értékel és egyezteti az adatokat a központi nyilvántartásban tárolt információkkal. Urbán György abban látja az alapvető különbséget, hogy eddig a hatóság adott adatokat a vállalkozásoknak, az új rendszerben pedig ez utóbbiak szolgáltatnak hiteles és megmásíthatatlan adatokat a vizsgált járműről a hatóságnak.

Az eredetiségvizsgálat rendje, 2004. VII. 1-2005. II. 28. • Csak azok a 2004. július elseje előtt „szakértői állomásként” működő vállalkozások folyathatják az eredetiségvizsgálatot, amelyek a BM hivatal nyilatkozatát aláírják és a feltételeknek megfelelnek • A hivatal közvetlen „együttműködési megállapodást” köt a szakértő állomással • Az adatkezelő a BM illetékes hivatala lesz, a szakértő állomások olyan adatot nem őrizhetnek, amely az adatvédelmi törvénybe ütközik • A vizsgálati díjak külön BM rendeletben jelennek meg; az ügyfél csekken fizeti be a díjat a BM számlájára, és a BM az állomással közvetlenül elszámol • Az 5 fővállalkozó (rendszergazda) piaci szolgáltató lesz, eddigi jogosítványaik 2004. június 30-ával megszűnnek

Nincs vita abban, hogy az eredetiségvizsgálati technológiák (azok az adatok felvételezésére és minősítésére irányuló eljárások, amelyeket a vizsgálók alkalmaznak) nem a hatóság tulajdonában vannak. Igényt sem tart ezekre a hivatal. Elengedhetetlen viszont, hogy a vizsgálat során olyan eszközöket és módszereket alkalmazzanak, amelyek kizárják hamis adatok felvételezését és azok rögzítését a hatósági nyilvántartásokban.

A változás kedvezményezettjei az autósok lesznek. A szolgáltatási díj bevezetésével nem csak egységessé válnak a díjak, hanem a hivatalvezető szerint az ügyfelek döntő része az eredetiség megállapításért kevesebbet fog fizetni, mint jelenleg. Mint hírlik, a rendszerben bőven van még tartalék. A legutóbbi egyeztetésen máris egymással versengtek a szolgáltatók. Az általuk „hatóságinak” ajánlott új díj egyes kategóriákban fele-harmada volt a jelenlegieknek. Az Európai Autószervizek Magyarországi Egyesületének felmérése szerint egyes kategóriákban már a fővállalkozók jelenlegi díjának egyharmada is elfogadható nyereséget tartalmazna.