Belföld

Kádár és Münnich bűnsegéd volt Nagy Imre internálásában

Kádár János és Münnich Ferenc bűnsegéd volt Nagy Imre 1956-os miniszterelnök Romániába internálásában - állapítja meg az ORFK nyomozást megszüntető határozata, amelyet a feljelentő jogi képviselője juttatott el az MTI-hez szerdán.

A rendőrség az elkövetők halálára hivatkozva szüntette meg a nyomozást Nagy Imre 1956 novemberi internálása ügyében. A feljelentést a Deport ,56 elnevezésű civil szervezet tette. A Deport ,56 által az MTI-hez eljuttatott, az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (ORFK SZBEI) által jegyzett irat szerint Nagy Imre, munkatársai és családtagjaik 1956-os forradalom után Romániába történt internálása “alkalmas személyes szabadság megsértése bűntettének a megállapítására.”

Tettesként az irat szerint akkori szovjet vezetők, bűnsegédként pedig Kádár János akkori magyar miniszterelnök és Münnich Ferenc akkori magyar belügyminiszter bűnössége állapítható meg. “Nagy Imre és csoportja Romániába történt internálásáról az akkori szovjet vezetők döntöttek, akik már nem élnek. Az akkori miniszterelnök, Kádár János és Münnich Ferenc belügymminiszter ismerték a szovjet döntést, de nem tettek semmit annak megakadályozása érdekében, sőt segítséget nyújtottak a megszálló hatalom által elkövetett, a magyar jogba ütköző cselekmény végrehajtásában. (…)

(…) Ezzel a személyes szabadság megsértése bűntettében bűnsegédi magatartást valósítottak meg.” – írja a dokumentum. Az ORFK azonban, tekintettel arra, hogy az elkövetők már elhunytak, megszüntette a nyomozást: “Mivel mind Kádár János, mind Münnich Ferenc már meghaltak, ezért a Be. 190. paragrafus (1) bekezdés e.) pontja alapján – az elkövető halála miatt – a nyomozás megszüntetéséről határoztam.” – áll a dokumentumban.

Róth Miklós ügyvéd, a Deport ,56 jogi képviselője az MTI érdeklődésére jelezte, hogy várhatóan panasszal fordulnak az ügyészséghez a nyomozás megszüntetése miatt. Hozzátette: folytatják az 56-os forradalom után a Szovjetunióba hurcolt több száz magyar állampolgár, illetve a Nagy Imre és társai elleni per ügyét is.

Az ORFK különböző indokokkal már többször megszüntette a nyomozást ugyanebben az ügyben. A 2002 áprilisi döntés szerint a korabeli történelmi és politikai helyzetben nem volt jogsértő az internálás. Később pedig arra hivatkozott a rendőrség, hogy a forradalom miniszterelnökének ügyében politikai döntés született, és a magyar igazságszolgáltatás hatálya alá tartozó személyek nem követtek el bűncselekményt, ezért kell megszüntetni a nyomozást.

Koncepciós per során 1958 júniusában a magyar hatóságok szervezkedés kezdeményezése és vezetése, valamint hazaárulás hamis vádjával halálra ítélték Nagy Imrét és több munkatársát. Az ítéletet éppen 46 évvel ezelőtt, 1958. június 16-án hajtották végre. Nagy Imrét és társait a rendszerváltás során rehabilitálták, ünnepélyes újratemetésük pedig 1989. június 16-án volt.

A Deport ’56, amely a ’90-es években az 1956-os sortüzek miatt szorgalmazta a büntetőjogi felelősségre vonást, és számos elutasító, megszüntető hatósági döntés után érte el célját, 2000-ben tett feljelentést a mártírhalált halt miniszterelnök és társai ügyében. A civil szervezet álláspontja szerint a polgári lakosság háború idején való védelméről szóló IV. Genfi Egyezménybe ütközött Nagy Imréék 1956-os internálása, és törvénysértő volt 1958-ban történt halálra ítélése, illetve kivégzése.

A ORFK jelenlegi, 2004. április 25-i dátumú, nyomozást megszüntető határozatában kimondta, hogy a Genfi Egyezmény alapján “súlyos jogsértésnek minősíthető magatartás” volt az 1956. november 4-i nemzetközi fegyveres összetűzést – szovjet megszállást – követően Nagy Imréék internálása. Mindezt “tettesként kizárólag a megszálló hatalom tagjai valósíthatták meg. Magyar állampolgárságú személyek, akik valamilyen módon a bűncselekmény elkövetésében részt vettek, bűnsegédi magatartást valósíthattak meg”.

A határozat megállapítja azt is, hogy a személyes szabadságnak a Genfi Egyezmény hatálya alá tartozó megsértése 1956. november 22-én kezdődött, amikor Nagy Imrét és a jugoszláv követségről vele együtt távozókat a szovjetek őrizetbe vették, és 1957. április 14-én ért véget, amikor a magyar hatóságok vették át a csoport őrizetét a romániai Snagovban. “Ezt követően Nagy Imréék már nem tartoztak a Genfi Egyezmény hatálya alá, mivel a megszálló idegen hatalom hatalma alól kikerültek” – áll az ORFK határozatában.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.