Az általános hitelminősítői gyakorlatban az egyes szuverén adósságkibocsátók hosszú futamú devizaadósi osztályzata egyben a plafonja az adott ország kereskedelmi adósainak adható adósminőségi osztályzatoknak.
A Fitch csütörtökön bejelentett új rendszerében azonban a kereskedelmi adósoknak az adott ország szuverén besorolásánál két fokozattal magasabb osztályzat is adható, a hitelminősítő indoklása szerint azért, hogy a jól teljesítő magánszektorbeli bankok és vállalatok saját adósminősége és tőkepiaci hozzáférési képessége jobban megkülönböztethető legyen azon országétól, amelyben működnek.
Magyarország esetében a csütörtökön bejelentett új adósminősítési plafon “A plusz”. Ez két fokozattal haladja meg a magyar hosszú futamú állami devizaadósság “A mínusz” besorolását, amelyre a Fitch ráadásul tavaly nyár óta – a magas ikerdeficit és a gazdaságpolitikai következetlenségek feletti aggályai miatt – leminősítést valószínűsítő negatív kilátást tart érvényben.
Az MTI kérdésére, hogy ha a változatlanul érvényes, “A mínusz” szintű állami devizaadósi besorolást a cég esetleg valóban leminősíti, az magával húzza-e az új, magasabb országplafont is, David Riley, a Fitch Ratings szuverén besorolásokért felelős vezérigazgatója Londonban csütörtökön azt mondta: valószínűleg igen, bár a két besorolás együttmozgása nem teljesen automatikus. – A Fitch továbbra is úgy látja, hogy a szuverén adósra (vagyis az államra) és a gazdaság egészére vonatkozó kockázatok között erős a kapcsolat, még ha e kockázatok nem is azonosak – mondta.
Riley szerint a cél az volt, hogy a különösen erősen teljesítő magánszektorbeli cégek adósprofilját meg lehessen különböztetni az adott ország szuverén adósminőségétől. Az adott ország szuverén adósprofiljának fő mércéje azonban továbbra is a hosszú futamú állami devizaadósság besorolása – tette hozzá.
A Fitch Ratings által csütörtökön kiadott közlemény szerint a devizaadósi besorolástól elválasztott új besorolási felső határ azt is tükrözi, hogy a csatlakozó országokat EU-tagként intézményi és politikai korlátok fogják akadályozni a magánszektorbeli tőkeáramlás – beleértve a nem rezidens hitelezőknek történő teljesítés – szabadsága, valamint a devizaátválthatóság felszámolásában, még szuverén adósságválság esetén is.
