Belföld

Mesék a klubból – baloldali vállalkozók

Készülő reformprogramokról tesz hangzatos nyilatkozatokat egy szocialistákhoz közeli üzletember, aki szerint az ország és nem a klubjukhoz tartozó cégek helyzetbe hozása a cél.


Mesék a klubból – baloldali vállalkozók 1
Tarjányi Péter. Bejelentkeztek a kormányhoz.

Vállalkozók, külkereskedők, diplomaták, jogászok, közgazdászok, könyvvizsgálók, marketingesek, HR-szakértők – egy kétoldalas ismertető anyag szerint ezekből a szakmákból, összesen 275 taggal, 198 – részben éppen a tagságból verbuválódott – munkatárssal, jogi forma és bankszámlaszám nélkül, informális klubként kezdte meg működését néhány héttel ezelőtt a Gazdasági Reform Program Iroda (GRPI). E titokzatos szerveződés azonban egyelőre csak ambiciózus bejelentésekkel, és leginkább szóvivőjének személyével hívta fel magára a figyelmet.

A nyilatkozatok az uniós csatlakozás előtt álló ország helyzetbe hozását tűzik ki célul, az egészségügytől az építőiparig szakmai programok kidolgozását ígérik, az adórendszer átalakításától a „magyar világcégek létrehozásának támogatásáig” igencsak szerteágazó stratégiai reformok kigondolását helyezik kilátásba, konkrétumokkal azonban mostanáig nem álltak a nyilvánosság elé. Így aztán nem csoda, hogy a figyelem elsősorban a fő szervező, és a jelenlegi állás szerint a klub egyedüli arca, Tarjányi Péter egykori kommandós rendőrtiszt, valamint korábbi üzleti háttere felé irányul. Ez pedig azt sejteti, hogy – ha valójában létezik a szerveződés – akkor leginkább a baloldalhoz köthető vállalkozói csoport állhat a háttérben (lásd külön).




Ellenszéllel

Éppen csak megalakult 2002-ben a Medgyessy-kormány, Tarjányi Péter cége, az általa ügyvezetett és részben tulajdonolt, jelenleg felszámolás alatt álló Proware Kft. sorra jutott több százmillió forintos állami meg-rendelésekhez. A Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a Nemzeti Autópálya Rt.-ig, a Konzumbanktól az Országos Egészségbiztosítási Pénztárig számos feladatot kaptak, cégek, intézmények átvilágításába kezdtek, főleg az Orbán-kabinet idejének, a mostani kormány szerint gyanús ügyleteit vizsgálták. Az anyagokkal kapcsolatban vita alakult ki: Keller László, a Miniszterelnöki Hivatal közpénzügyi államtitkára előbb vizsgálatot követelt, később visszakozott. Habár Tarjányi Péter saját állítása szerint cége mindig piaci szempontok alapján kapta a megbízásokat, s amikor szükséges volt, közbeszerzési eljáráson mérették meg magukat, a politikai hátszél gyanúja mégis számos alkalommal felmerült a céggel kapcsolatban. Alapot erre az adhatott, hogy a Proware 1996-os megalapítása előtt az Országos Rendőr-főkapitányság kommandós egységénél szolgáló Tarjányi bevallottan jó kapcsolatokat ápolt Erős Jánossal, az MFB elnökével – a pénzintézeti csoport számos tagjától érkezett is megrendelés -, valamint Juszt László újságíróval. Utóbbi cégében – az azóta tulajdonos- és névváltáson áteső – Clean Produkció Kft.-ben 2001-ben felügyelőbizottsági tag volt. A hátszél azonban gyorsan ellenszélre váltott: a közpénzügyi államtitkár a cég meg-rendelésének körülményeit kezdte vizsgálni, Tarjányi pedig az In-Forrás Kht. ügyében látványos vitába keveredett egy másik MSZP-s államtitkárral, Baja Ferenccel a kancellárián. Nyilatkozatai szerint a cége ellen bizonyos tényezők „hajtóvadászatot indítottak”, mert „az előző kormány ügyeivel kapcsolatos vizsgálatok során nem voltak hajlandóak eleget tenni annak a nyomásnak, hogy alá nem támasztható adatok alapján olyan információk is kerüljenek az In-Forrás Kht. átvilágításának összefoglalójába, amelyek nem igazolhatók”. A Proware – Tarjányi szerint – éppen az In-Forrás kifizetetlen számlái miatt került felszámolás alá.  

Kormánykritika


„Nem politikai támogatók vagyunk, nem a saját üzleteinket kívánjuk megrendelésekhez juttatni” – ezekkel a szavakkal igyekezett eloszlatni a lobbi csoport igazi céljaival kapcsolatos aggályokat a Figyelőnek nyilatkozva Tarjányi Péter. Az üzletember persze elismerte: a politika közelében tüsténkedő vállalkozók – az orosz állami adósság lebontásában saját érdekeit is képviselő, az MSZP korábbi vállalkozói tagozatát vezető Hujber Ottótól a különböző cégekben szerepet vállaló pártpénztárosokig, Máté Lászlótól Simicska Lajosig – felvethetik ennek a gyanúját.

Szerinte azonban a klub mögött álló vállalkozók éppen a korábbi évek kormányzati klientúrára építő gyakorlatával szeretnének szembe menni, hiszen „tudásban is különböznek az MSZP egyes vezető politikusaitól, és generációs alapon is mást képviselnek”. Megítélése szerint az utóbbi 14 év alatt felnőtt egy olyan vállalkozói generáció, amely eddig csak elszenvedte a politikai döntéseket, de most beleszólást szeretne a döntés-előkészítésbe, szeretné hallatni a hangját. Egy csalódott csoportról van tehát szó, amely többször – már a Fidesz kormányzása idején is – nekifutott, hogy az ország versenyképességének növeléséhez szükséges reformok megtörténjenek, ám mindhiába.

„Úgy éreztük, számos területen megcsúszott a jelenlegi kormány, adós marad olyan reformprogramokkal, amelyek sikeressé tehetik az országot az Európai Unióban” – mondja a vállalkozó, és sorolja, mire gondol. Máris bejelentkeztek a kormányhoz, hiszen számos területen szeretnének olyan tanulmányokat letenni az asztalra, amelyek a mezőgazdasági támogatási rendszer monitorozásával kapcsolatos hiányosságok kiküszöbölésétől a sürgősségi-betegellátás, a kórházi struktúra átalakításáig kulcsra kész megoldásokat kínálnak. „Ezek persze később üzleti lehetőséget kínálnak a klubba tömörült vállalkozóknak, de csak azzal, hogy fellendülnek bizonyos iparágak” – ismerte el a klub szóvivője.

„Nincs szó a párt felvásárlásáról, sem Gyurcsány Ferenc, sem Leisztinger Tamás nem áll mögöttünk” – mondta Tarjányi, válaszul azokra a felvetésekre, hogy a nagyvállalkozó sportminiszter, vagy éppen a baloldali érzelműnek tekintett Arago-elnök áll a háttérben, akik a sajtóban is terjengő gyanú szerint az MSZP „felvásárlását” tervezik, tagokat léptetnek be és így növelik befolyásukat. Tarjányi szerint a tagjaik éppen azért ragaszkodnak az anonimitáshoz, mert „félnek” a politikától, és legfőképpen attól, hogy amint megjelennek a nyilvánosság előtt, rögvest valamelyik politikai irányzat bélyegét sütik rájuk. Az utóbbi hetek cikkei és az azokra érkező tagfelvételi kérelmek miatt azonban most éppen azt fontolgatják, hogy valamilyen jogi keretet is adnak az informális szerveződésnek, és – legalábbis néhányan – a nevükkel is a nyilvánosság elé lépnek.

Kemény lobbi


Névtelenség ide vagy oda, Tarjányi „kőkemény lobbizást” ígér a kitűzött célok érdekében, ami azt is jelenti, hogy a velük szimpatizáló, „magas beosztású” MSZP-s tagok minden lehetséges fórumon képviselik mindazt, amit a programjukba foglaltak. A másik oldalról mindenesetre egyelőre csak hűvös nyilatkozatokat kaptak: a kormányszóvivő üdvözölte színre lépésüket, mint mondta, „az ajtó nyitva áll az ilyen kezdeményezések előtt”. A párton belül, főleg éppen a korábbi garnitúra vezetői közül viszont értesüléseink szerint erős gyanakvással figyelik a szerveződés munkáját. Kifejezetten sérelmezik, hogy Tarjányi több nyilatkozatában is dilettantizmussal vádolta őket és a kormányt. Magát a klubot pedig súlytalannak, amolyan sokadik kamarának tartják. „Vagyunk annyian, mint ők” – utalt mosolyogva egyik szocialista forrásunk arra, hogy egyelőre csak a szerveződés céljait lehet ismerni, az erejét nem.


 

Ajánlott videó

Olvasói sztorik