Belföld

Az EU-csatlakozás nem élénkíti fel az ingatlanpiacot

Az európai uniós csatlakozástól önmagában nem várható az ingatlanárak emelkedése, sem a kereslet-kínálat bővülése , bár a kohéziós alapból szennyvíz-elvezetésre elnyerhető támogatások hozzájárulhatnak a vidéki ingatlanfejlesztések növekedéséhez - mondta Terták Elemér, a Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkára.

Hozzátette, hogy az ingatlanszektorra az idén a közvetlen lakástámogatással, az adó- és illetékkedvezménnyel, valamint a normatív állami támogatással együtt 250 milliárd forintot fordít a költségvetés, ami 50 milliárd forinttal több, mint 2003-ban.

Az államtitkár közölte, hogy az idén várhatóan 35-40 ezer új lakás átadása várható a múlt évi 35.500 után, ami 13 százalékkal haladta meg a 2002. évit és 1991 óta a legmagasabb szám.

Terták Elemér utalt arra, hogy a pénzügyi és ingatlan szektor együttesen a GDP-ből 20 százalékkal részesedik és ezzel az ipar 25 százalékos részesedése után a második legfontosabb ágazat.

Emlékeztetett arra, hogy a magyarországi négymilliós lakásállomány nyolc százaléka bérlakás, ami jelentősen elmarad az uniós átlagtól. Ezért a kormány törekvése az, hogy a bérlakások száma emelkedjen, és támogatásokkal élénkítse a bérlakásépítést. A bérlakásokra ugyan volna kereslet, de a jelenlegi viszonyok között, 60-100 ezer forintba kerül egy átlagos lakás havi lakbére, így ez jelenleg megfizethetetlen.

Terták Elemér kifejtette, hogy a bérlakáspiacot élénkíteni lehetne a kedvezőbb adózási feltételekkel, illetve ha a lakáshitel futamidőt legalább 40-50 évre meghosszabbítanák, ami a havi törlesztő-részletet elviselhető mértékűre csökkentené.

Megoldást jelentene az is, ha az önkormányzatok felvásárolnának lakótelepi, többségében eladásra kínált lakásokat és ezeket adnák bérbe fiatal házasoknak, illetve pályakezdőknek. Ez a megoldás a vásárlók számára lényegesen olcsóbb lenne, mint az újonnan épített bérlakások.

Az államtitkár elmondta, hogy a lakáshitel-állomány a 2000. januári 130 milliárd forinthoz képest a múlt év végére 1.700 milliárd forintra emelkedett, amely még az inflációval kompenzálva is tízszeres növekedést jelent.

Az is bebizonyosodott, hogy a lakáshiteleknek csak kis részét fordították a felhasználók új lakások vásárlására, jelentős részük használt lakások megvételére költötte a pénzt. Ezért is döntött a kormány a múlt évben, hogy változtat a lakástámogatási rendszeren és csökkentette a felvehető hitel felső határát.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik