Négymillió forintért adtam el családi örökségemet, egy telket, s annak árából pénzeltem cégem kutatásait 1998-ban – meséli Molnár Béla belgyógyász, a 3DHistech Kft. ügyvezető igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos főmunkatársa. A befektetés meghozta gyümölcsét: az akkor filléres gondokkal küzdő vállalkozás több mint egymillió eurós exportcéggé nőtte ki magát, s a megfinanszírozott fejlesztés most elnyerte a magyar Innovációs Szövetség Innovációs Nagydíját. A Molnárék által kitalált egyedülálló termékek, s az azokra épülő koncepció kis szerencsével az egész világot meghódíthatják, s alapjaiban változtathatják meg az elsősorban daganatdiagnosztikában létfontosságú szövetminta-elemzést. 
Molnár Béla és készülékei
Látva a képalkotó eljárások fejlesztésében uralkodó trendeket, Molnár Béla néhány éve azt a célt tűzte ki, hogy olyan szövettani laboratóriumot fejleszt ki, amely emberi kéz érintése nélkül képes kezelni a metszeteket, és az azokról készült felvételeket digitális formátumba tárolja el. „Az egész felfogás hasonlít a digitális röntgentechnikáéhoz – magyarázza a kutató -; a lényeg, hogy térben és időben szétváljon a mintavétel, a minták tárolása és kiértékelésük.”
Míg a különböző orvosi képalkotó eljárások már jórészt digitális alapokon működnek világszerte, a szövettani vizsgálatokat még mindig a hagyományos úton végzik el, a patológusok mikroszkóp fölé görnyedve elemzik a metszeteket. A technológiai lemaradás oka, hogy a tárgylemezeken rögzített mintákról lehetetlen egyetlen, átfogó felvételt készíteni. A pontos diagnózishoz szükséges metszet ugyanis jóval nagyobb, mint a rendelkezésre álló látótér, ezért a teljes szövetminta áttekintéséhez a mikroszkóp tárgyasztalát mozgatni kell; ezt pedig ma még a patológus végzi el, a mikroszkóp manipulátorainak kezelésével.
Szövetségesek
A probléma ott kezdődik, hogy a metszetet meg kell találni a tárgylemezen, aztán fókuszba kell hozni. „Mi erre dolgoztunk ki egy automatikus optoelektronikai megoldást” – magyarázza Molnár Béla. Mivel egyetlen metszet teljes letapogatásához több ezer felvételt kell készíteni számos nagyításban, megfelelően vezérelt mozgató automatikákra is szükség van. A részképeket, valamint a hozzájuk tartozó koordinátákat azután muszáj összeilleszteni, majd tárolni kell: egyetlen jpeg formátumú kép 200-300 megabájt méretű, így mindez óriási kapacitásokat igényel. „Ezt mostanáig nem engedhették meg maguknak a kórházak, de mi váltásra számítunk ezen a területen” – bizakodik a szakember. A tárolási problémák leküzdését segítette, hogy a 3DHistech komoly együttműködést alakított ki az IBM Magyarország és IBM Life Sciences Europe képviselőivel. A hardvergyártó, bízva abban, hogy a digitális szövettani laborral teljesen új piac nyílik meg, nemcsak tárolóeszközökkel látta el a magyar céget, hanem a digitalizált metszetek megtekintéséhez nélkülözhetetlen, speciális nagyfelbontású és nagyméretű LCD monitorokkal is.
A tárgylemez-adagolót és a mikroszkóp automatikáját a 3DHistech a szintén hazai, és az optoelektronikában már jártas ASKM Kft.-vel együttműködve fejlesztette ki. A már említett örökség eladásából származó összeg a mikroszkóp „deszkamodelljének” elkészítésére volt elég. Ez azonban olyan jól működött, hogy egy amerikai megrendelő 1999-ben előbb egyet, majd rögtön utána tizet rendelt a rendszerből, összesen egymillió dollár értékben, ami garantálta a cég túlélését, és a további fejlesztések alapjait is megteremtette. „A tárgylemezek beszerzésénél is szerencsénk volt – meséli Molnár Béla -, kiderült ugyanis, hogy a különleges minőségi követelményeknek megfelelő üveglapokat egy magyarországi cég is képes nekünk beszállítani.” Ezen lapok egy amerikai vállalat budapesti gyártóbázisán készülnek.
A digitális labor óriási előnye, hogy gyors – egy metszet beszkenneléséhez átlagosan 4 perc szükséges -, az elektronikus formában tárolt képek könnyen továbbíthatók, megoszthatók és más betegadatokkal együttesen is tárolhatók. Mindez alapjaiban változtathatja meg a kórházi informatika igényeit, de a humánerőforrás-gazdálkodást is. A patológusok ugyanis egyetlen központban dolgozva több kórházat is elláthatnak, ráadásul a technológia megengedi, hogy szakosodjanak a különböző szervek vizsgálatára; korábban erre alig volt lehetőség, mert a kórházakban metszetek özöne készül, ami nem engedi meg a szakosodást.
Növekedési tervek
A 3DHistech hamarosan évi százas nagyságrendben kívánja értékesíteni egyenként 100-200 ezer eurós rendszereit. „Exponenciális növekedésre számítunk a piacon, hasonló tudású termékkel rendelkező versenytárs pedig nincs” – mondja Varga Viktor termékmenedzser. „A digitális szövettani labor elterjedése szükségszerű” – teszi hozzá Molnár Béla. Felfutásához pedig az adja majd meg a végső lökést, ha a kórházak, betegbiztosítók felismerik: színvonalasabb ellátást nyújthatnak betegeiknek, ha a sebészeti, vagy gyógyszeres beavatkozással járó rizikótényezőket és költségeket csökkenteni tudják.
A 3DHistech megoldásai működnek már a Német Patológus Társaság elnöke, Schlake professzor gelsenkircheni Szövetpatológiai Intézetében, a Berlini Charité Intézetben, valamint az amerikai Harvard Medical School égisze alatt Bostonban működő Dana Farber Cancer Research Institute laborjaiban is. A cég azonban nemcsak a kórházakkal, hanem a gyógyszergyártókkal is felvette már a kapcsolatot. A gyógyszerfejlesztések során ugyanis – elsősorban a toxikológiai vizsgálatokhoz – egy-egy hatóanyag vizsgálatakor ezernyi szövettani metszet ellenőrzésére van szükség. A 3DHistech jelenleg a Roche, az Astrazenca és a Novartis céggel folytat előrehaladott tárgyalásokat. Eközben Molnár Béla újabb fejlesztéseken töri a fejét. „Olyan rendszert próbálunk építeni, amelyben a mintavételtől a diagnózisig minden automatizált” – mondja. Így a metszeteket sem manuális munkával készítenék, hanem robotokkal, távlati céljuk pedig az, hogy a diagnózist képfeldolgozó szoftverekkel segítsék.
A teljes cikket a Figyelő 2004/14. számában olvashatja el.
