Belföld

Magyar akadályok az uniós munkavállalóknak

A magyar kormány most azt ígéri: ha a tagországok korlátozzák a magyarok uniós munkavállalását, a viszonosság elve alapján hazánk is akadályokat gördít az unióból érkező munkavállalók elé.

Most már hivatalosan is egy érdekcsoportba rendeződött Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország az újonnan csatlakozó országok lakosainak uniós munkavállalásával kapcsolatos kérdésben. Szerdán Gál J. Zoltán kormányszóvivő ismertette a magyar kormány álláspontját. Eszerint pontosan ugyanaz a korlátozás vonatkozik majd a csatlakozás utáni hét évben a jelenlegi EU-tagállamok munkavállalóira, mint amely korlátozásokat ezen országok a magyar állampolgárokkal szemben alkalmaznak – mondta el a szóvivő. A bejelentés szerint a viszonossági elv az újonnan csatlakozó országokat nem érinti, sőt azokra az uniós állampolgárokra sem vonatkozik., akik már jelenleg az országban élnek és dolgoznak. 


Ki hogyan korlátoz?

Nagy-Britannia: Elvileg teljes piacnyitás, de több feltételt is támasztanak majd. Az egyik, hogy az újdonsült munkavállalóknak kötelező lesz nyilvántartásba vetetni magukat. Megkövetelik, hogy a keleti munkavállalók képesek legyenek magukat eltartani. Amennyiben erre nem képesek, elveszítik tartózkodási engedélyüket (jogukat) és haza kell térniük.
Hollandia: Megnyitja munkaerő-piacát, de kvótát szab: a csatlakozást követő 2 évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát Hollandiában az új tagállamokból. További megszorítás, hogy csak azokra a munkahelyekre nyerhetnek felvételt az új tagországok munkavállalói, ahová nincs holland jelentkező.
Dánia: A keleti munkaerő szabadon munkát vállalhat, két megszorítással. Egy: a minimálbért el kell érnie a keresetüknek. Kettő: a munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből.
Svédország: A csatlakozás után legalább két évig fenntartja a jelenlegi rendszert, amelyben az elhelyezkedni kívánó új tagországbeli állampolgároknak munkavállalási engedélyt kell kérniük. A munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie és biztosítania kell az illető megélhetését.
Olaszország: Bár az olasz munkaügyi miniszter korábban teljes kapunyitást szorgalmazott, a kormánydöntés még várat magára.
Spanyolország: Az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben meggondolta magát.  Spanyolország élni fog a 2 éves korlátozás lehetőségével.
Portugália: Tényként kezelhető, hogy követni fogják a szomszéd spanyolokat és ők is fenntartják a korlátozást
Görögország: Görög diplomaták szerint Athén a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választja.
Finnország: A csatlakozás után két évig korlátozni fog. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével ugyanúgy kezeli majd az új tagországok munkavállalóit, mint a nem EU-tagállamokból érkezőket.


Belementünk, de elfogadhatatlan?


Gál J. Zoltán a korábbi kormány munkáját is górcső alá vette. Mint elmondta: a magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatban a kormánynak kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az EU-tagállamokkal, hiszen az előző kormány idején a csatlakozási tárgyalások idején az akkori kabinet beleegyezett abba, hogy összesen még hét évig a magyar állampolgárok számára az EU munkaerőpiaca nem teljesen lesz liberalizált (egy alkufolyamat eredményeként cserébe korlátozták a tagországokban élők földhöz jutásának jogát Magyarországon – a szerk.).

A közelmúltban Szent-Iványi István európai parlamenti megfigyelő szólt több alkalommal a munkavállalók szabad mozgásának ügyében. Véleménye szerint egyenesen elfogadhatatlan, hogy egyes államok, például Ausztria, úgy döntöttek, hogy munkavállalás-korlátozó intézkedéseiket nem alkalmazzák a földrajzilag távol eső és elszigetelt Ciprussal és Máltával szemben. „Nem tehetnek különbséget az államok között, ez elfogadhatatlan” – mondta Szent-Iványi, egyúttal ismét elismerve, hogy a szerződés betűje ezt is lehetővé teszi. A képviselő sürgette a kormányt, hogy tegyen „határozott diplomáciai erőfeszítéseket” a helyzet javítására, ha kell, vezessen be ellenlépéseket a korlátozó államokkal szemben. „Ez elvi kérdés” – mondta.

Végül Írország is beállt a sorba

Ha pedig a viszonosság elvénél tartunk, akkor felmerül a kérdés, mely ország milyen szankciókat kíván alkalmazni a magyar munkavállalókkal szemben. A ír szabályok korábban még a munkaerőpiac teljes megnyitásáról szóltak, mára azonban kiderült: a szigetország munkaerőpiacának nyitva tartása mellett feltételekhez köti majd a szociális kedvezmények igénybevételét. Ezt egyébként szerdán jelentette be Dublinban Mary Coughlan ír szociális és családügyi miniszter – áll a Bruxinfo ír döntésről szóló cikkében.


Az Írországban munkát vállalni kívánóknak – legyenek azok írek, az új vagy a régi tagállamokból érkezők – a jövőben legalább 2 éve bejelentett lakóhellyel kell rendelkezniük Írországban, Nagy-Britanniában, a Csatorna-szigeteken, vagy Man-szigetén ahhoz, hogy igényt formálhassanak bizonyos szociális kedvezményekre, mint a munkanélküliségi segély, az özvegyi és árvasági nyugdíj, az olyan családoknak járó támogatás, ahol egy szülő van, a rokkantsági nyugdíj vagy a gyermekkedvezmény.


A „tartós lakóhely teszt” (angolul habitual residence test) bevezetésével az ír kormány a szociális és jóléti rendszerrel való visszaéléseket kívánja elkerülni. A külföldieknek (EU-állampolgároknak) idáig nem kellett ennek a feltételrendszernek megfelelniük ahhoz, hogy szociális juttatásokban részesüljenek.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.