Most már hivatalosan is egy érdekcsoportba rendeződött Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország az újonnan csatlakozó országok lakosainak uniós munkavállalásával kapcsolatos kérdésben. Szerdán Gál J. Zoltán kormányszóvivő ismertette a magyar kormány álláspontját. Eszerint pontosan ugyanaz a korlátozás vonatkozik majd a csatlakozás utáni hét évben a jelenlegi EU-tagállamok munkavállalóira, mint amely korlátozásokat ezen országok a magyar állampolgárokkal szemben alkalmaznak – mondta el a szóvivő. A bejelentés szerint a viszonossági elv az újonnan csatlakozó országokat nem érinti, sőt azokra az uniós állampolgárokra sem vonatkozik., akik már jelenleg az országban élnek és dolgoznak.
Ki hogyan korlátoz?
Nagy-Britannia: Elvileg teljes piacnyitás, de több feltételt is támasztanak majd. Az egyik, hogy az újdonsült munkavállalóknak kötelező lesz nyilvántartásba vetetni magukat. Megkövetelik, hogy a keleti munkavállalók képesek legyenek magukat eltartani. Amennyiben erre nem képesek, elveszítik tartózkodási engedélyüket (jogukat) és haza kell térniük.
Hollandia: Megnyitja munkaerő-piacát, de kvótát szab: a csatlakozást követő 2 évben évente maximum 22 ezer ember vállalhat munkát Hollandiában az új tagállamokból. További megszorítás, hogy csak azokra a munkahelyekre nyerhetnek felvételt az új tagországok munkavállalói, ahová nincs holland jelentkező.
Dánia: A keleti munkaerő szabadon munkát vállalhat, két megszorítással. Egy: a minimálbért el kell érnie a keresetüknek. Kettő: a munkát kereső személyek nem részesülhetnek azonnal a szociális kedvezményekből.
Svédország: A csatlakozás után legalább két évig fenntartja a jelenlegi rendszert, amelyben az elhelyezkedni kívánó új tagországbeli állampolgároknak munkavállalási engedélyt kell kérniük. A munkaszerződésnek határozott időtartamúnak kell lennie és biztosítania kell az illető megélhetését.
Olaszország: Bár az olasz munkaügyi miniszter korábban teljes kapunyitást szorgalmazott, a kormánydöntés még várat magára.
Spanyolország: Az elsők között jelezte készségét a nyitásra, közben meggondolta magát. Spanyolország élni fog a 2 éves korlátozás lehetőségével.
Portugália: Tényként kezelhető, hogy követni fogják a szomszéd spanyolokat és ők is fenntartják a korlátozást
Görögország: Görög diplomaták szerint Athén a hazai munkaerőpiac destabilizálódásától tartva a korlátozást választja.
Finnország: A csatlakozás után két évig korlátozni fog. Ezalatt a ciprusiak és a máltaiak kivételével ugyanúgy kezeli majd az új tagországok munkavállalóit, mint a nem EU-tagállamokból érkezőket.
Belementünk, de elfogadhatatlan?
Gál J. Zoltán a korábbi kormány munkáját is górcső alá vette. Mint elmondta: a magyarok külföldi munkavállalásával kapcsolatban a kormánynak kétoldalú tárgyalásokat kell folytatnia az EU-tagállamokkal, hiszen az előző kormány idején a csatlakozási tárgyalások idején az akkori kabinet beleegyezett abba, hogy összesen még hét évig a magyar állampolgárok számára az EU munkaerőpiaca nem teljesen lesz liberalizált (egy alkufolyamat eredményeként cserébe korlátozták a tagországokban élők földhöz jutásának jogát Magyarországon – a szerk.).
A közelmúltban Szent-Iványi István európai parlamenti megfigyelő szólt több alkalommal a munkavállalók szabad mozgásának ügyében. Véleménye szerint egyenesen elfogadhatatlan, hogy egyes államok, például Ausztria, úgy döntöttek, hogy munkavállalás-korlátozó intézkedéseiket nem alkalmazzák a földrajzilag távol eső és elszigetelt Ciprussal és Máltával szemben. „Nem tehetnek különbséget az államok között, ez elfogadhatatlan” – mondta Szent-Iványi, egyúttal ismét elismerve, hogy a szerződés betűje ezt is lehetővé teszi. A képviselő sürgette a kormányt, hogy tegyen „határozott diplomáciai erőfeszítéseket” a helyzet javítására, ha kell, vezessen be ellenlépéseket a korlátozó államokkal szemben. „Ez elvi kérdés” – mondta.
Végül Írország is beállt a sorba
Ha pedig a viszonosság elvénél tartunk, akkor felmerül a kérdés, mely ország milyen szankciókat kíván alkalmazni a magyar munkavállalókkal szemben. A ír szabályok korábban még a munkaerőpiac teljes megnyitásáról szóltak, mára azonban kiderült: a szigetország munkaerőpiacának nyitva tartása mellett feltételekhez köti majd a szociális kedvezmények igénybevételét. Ezt egyébként szerdán jelentette be Dublinban Mary Coughlan ír szociális és családügyi miniszter – áll a Bruxinfo ír döntésről szóló cikkében.
Az Írországban munkát vállalni kívánóknak – legyenek azok írek, az új vagy a régi tagállamokból érkezők – a jövőben legalább 2 éve bejelentett lakóhellyel kell rendelkezniük Írországban, Nagy-Britanniában, a Csatorna-szigeteken, vagy Man-szigetén ahhoz, hogy igényt formálhassanak bizonyos szociális kedvezményekre, mint a munkanélküliségi segély, az özvegyi és árvasági nyugdíj, az olyan családoknak járó támogatás, ahol egy szülő van, a rokkantsági nyugdíj vagy a gyermekkedvezmény.
A „tartós lakóhely teszt” (angolul habitual residence test) bevezetésével az ír kormány a szociális és jóléti rendszerrel való visszaéléseket kívánja elkerülni. A külföldieknek (EU-állampolgároknak) idáig nem kellett ennek a feltételrendszernek megfelelniük ahhoz, hogy szociális juttatásokban részesüljenek.
