Az állami garancia megléte önmagában nem indokolja valamely alap átsorolását a társadalombiztosítási, vagyis az államháztartási mérlegben szereplő körbe, ha az alap eddig nem volt a társadalombiztosítási körben – értelmezte a döntést az Eurostat. Az átsorolást akkor kell megtenni, ha az állami garanciát több éven át lehívják.
A magyarországi statisztika a nyugdíjpénztárakat nem tekinti a közületi szeektor részének, így az oda történő be- és kifizetések nem számítanak állami bevételnek vagy kiadásnak.
A döntés értelemszerűen nem vonatkozik a felosztó-kirovó rendszerekre, továbbá a számlás rendszerek közül a nyugdíj összegét szavatoló alapokra és a munkáltatók által a személyzet számára szervezett nyugdíjalapokra sem, így a kormányzati munkáltatók által a közalkalmazottak számára fenntartott alapokra sem.
A döntést az Európai Elszámolási Rendszerrel (ESA95) összhangban hozták, a nyugdíj-kifizetés összegét nem garantáló alapok állami kezelését az állam pénzügyi vállalkozásának minősítve.
Elemzők szerint a döntésnek fontos hatása lesz az EU-országok és az EU-hoz májusban csatlakozók államháztartási mérlegeinek számítására (ez utóbbiak közül a lengyel mérleg számítására), és nem utolsó sorban a számítás végeredményére, és vésősoron arra, hogy az utóbbi ország mikorra teljesítheti az euróövezeti csatlakozás feltételeit.
