„Liberális miniszterként immár két éve az európai idő szerint jár az órám. A magyar liberalizmus hagyományait követő Gazdasági és Közlekedési tárca e szerint az időszámítás szerint dolgozik. Európai csatlakozásunk küszöbén azonban nemcsak abszolút idő létezik, létezik egy olyan időszámítás is, ami azt méri, hol tartunk önmagunkhoz, csatlakozó társainkhoz és az unió országaihoz képest. Ma már nem az időmérő edzésen való részvétel a cél, hanem az, hogy célba érjünk” – kezdte tárcaértékelő beszédét Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter.
„Menjenek, pontosabban szólva menjünk a piacra!” A piac, a vásárlók nem helyettesíthetőek a miniszter vásárlásaival, a minisztériumi támogatással, még ha ezeket a támogatásokat széles körben reklámozzák is. … a piaci mechanizmusokat, az önállóságot segítő gondolkodásról szoktattak le a 2000 és 2003 közötti évek: a magyar csoda évei.
Állami gondoskodás helyett megalkottuk az autópálya törvényt, visszavittük a parlament elé az építés finanszírozását, valamint a tárcához kötöttük az építést irányító cégeket, mert tudjuk, az infrastrukturális beruházások jelentősen javítják a vállalkozások versenypozícióját.
A közúti közlekedés területén a legfontosabb fejlesztési célokat a nemzetközi folyosókban a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése, a település-elkerülő utak építése, valamint a meglévő útszakaszok bővítése és rekonstrukciója jelenti. Ezért fontos leszögezni: soha annyi autópálya-szakaszt nem készítettek elő és nem építettek egyszerre Magyarországon, mint ez alatt a kormányzati ciklus alatt. Elértük, hogy hazánk valamennyi autópályája a matricás rendszer tagja legyen. További célként tűztük ki a helyi közúti infrastruktúra fejlesztésének pályázati formában megvalósuló támogatását – folytatta a miniszter a tárca tevékenységénél az értékelést.
“Azt gondolom, hogy az állam egyik legfontosabb feladata az esélyegyenlőség biztosítása, ezért állami gondoskodás helyett átalakítottuk a korábbi pályázati rendszereket. A Széchenyi-tervet több piackonform program váltotta fel” – mondta.
Majd így folytatta: “A korábban fontos bennfentes információk helyett eddig nem tapasztalt újszerű módon adunk teret a szabad, ingyenes információáramlásnak. A GKM pályázatai által mindenki számára adott a lehetőség, és az uniós irányelveknek megfelelő pályázati feltételek az interneten hozzáférhetők. A kormány által 2002 őszén elfogadott Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program keretein belül is a piaci mechanizmusokat részesítjük előnyben.”
A kis- és középvállalkozások fejlesztését célzó program eszköztárában a korábbi, meglehetősen vitatható szubjektív döntések helyett nagyobb szerepet kapnak a hitel- és garanciakonstrukciók, megjelentek a tőkepótló programok. “Mert még egyszer: mi előbb szorzunk és csak azután osztunk – fogalmazott Csillag. – Nálunk nincs támogatás önrész vállalása nélkül, mert mi a jók közül a legjobbakat támogatjuk, és a kockázatokat megosztjuk ugyan, de át nem vállaljuk.”
Az Országgyűlés jelenleg tárgyalja a május 1-jétől hatályos áfa-törvényt, az tartalmazza a GKM javaslatait is, amelyek azt szolgálják, hogy Magyarország a térség pénzügyi, disztribúciós és logisztikai központjává váljon. Fentieken túl fontosnak tartjuk a biztosítók és pénzintézetek esetében a közös áfa-alanyiságot, valamint a konszignációs vevői készletlehívást. Szeretnénk EU-konform módon rendezni az állami támogatások utáni áfa-levonhatóságának kérdését. Ennek érdekében módosítást kezdeményeztünk arra vonatkozóan, hogy az állami támogatásból finanszírozott áfa-köteles tevékenység áfája – az EU-s gyakorlatnak megfelelően – nálunk is levonható legyen.
“Az adórendszer fejlesztésére vonatkozó idei javaslataink a jelenlegi, rendszeridegen iparűzési adó felváltására irányulnak úgy, hogy ettől az önkormányzatok forrásai ne csökkenjenek, de a vállalkozások azonos adófilozófiai alapon járuljanak hozzá a települések gyarapodásához a nyereségadóéval – fejtegette a miniszter. – Gondolkodunk a magyar liberálisok programjában 2000 óta szereplő, általam javasolt, azonban egyelőre Szlovákia liberális kormánya által bevezetett egykulcsos jövedelemadó bevezethetőségének előnyein.”
