A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által rendezett évnyitó gazdasági fórumon Petschnig Mária Zita rámutatott arra, hogy a fogyasztási többlet importtöbblettel, a külső deficit növekedésével, valamint a belföldi és külföldi adósság emelkedésével járt, s „ebből a zsákutcából ki kell jönni”. – Az nem tartható, hogy a bruttó hazai termék három év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt, míg az ország nettó adósságállománya körülbelül 40 százalékkal emelkedett.
Amikor tehát megpróbálják vasmarokkal fogni a költségvetési politikát, akkor annak az a célja, hogy a fogyasztás növekedését visszafogják, viszont lehetővé tegyék a beruházások és az exportnövekedés kibontakozását, fellendülését – tette hozzá Petschnig Mária Zita. Utalt arra is, hogy 2004-ben jobbak a magyar gazdaság esélyei, mint a megelőző években, ugyanis Európában és az Egyesült Államokban is a gazdasági növekedés üteme emelkedik. Hozzátette: ez jó kilátásokat jelent a magyar gazdaság számára is, egyrészt az exportpiacok, másrészt a tőkebefektetések szempontjából. Elmondta: a magyar gazdaság növekedésének 60 százaléka az exportból származik, s 1998 óta teljesítményében szinte órára együtt mozog az Európai Unióéval.
Petschnig Mária Zita szerint a világgazdasági fellendülés további kedvező következménye, hogy élénkülnek a befektetések és jelentősebb beáramló tőkére számíthatunk. Közlése szerint már bizonyos pozitív tények tapasztalhatóak – ennek alátámasztására idézett egy friss iparkamarai felmérésből -, miszerint emelkednek a cégeknél a megrendelések, kedvező fordulat következett be az exportértékesítésben, nőtt a befektetők, beruházók aránya is. Hozzáfűzte: ezek a pozitív tendenciák azonban elsősorban a nagy cégekre, a külföldi tulajdonban lévőkre és az exportra termelőkre jellemzőek. Petschnig Mária Zita rámutatott arra is, hogy az ipari bruttó termékkibocsátás 2003. utolsó hónapjaiban 9 százalékkal nőtt, s így a 2002. évi 2,8 százalékkal szemben a tavalyi várhatóan eléri a 6 százalékot is. Mindez alapvetően az exporttöbbletből adódott, s az ipari export összességében tavaly 8-9 százalékkal nőtt a 2002. évihez képest.
Bod Péter Ákos, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem tanára az előadásában hangsúlyozta: ha 2004. nem lesz feszes költségvetési év, akkor 2006-ra nem lehet elérni azokat a pénzügyi mutatókat, amelyek alapján Magyarország bekerülhet az eurózónába. Hozzátette: ha már kimondták a 2008. január elsejei dátumot, akkor mindent meg kell tenni azért, hogy az valóra is váljon. Ehhez azonban a 2006-os költségvetés alapján lehet majd kiszámolni a fiskális mutatókat. Bod Péter Ákos felvetette: nagy kérdés például idén, hogy össze lehet-e „kaparni” azt a megtakarítást, amelyet a leendő pénzügyminiszter vállalt. – 2003 utolsó két hónapjában a bevételi oldal gyengeségei miatt „esett hanyatt” az államháztartás – és vele a pénzügyminiszter is -, s nem a kiadások futottak el. Ám ha az áfa-kulcsot 25 százalékban állapítjuk meg, miközben minden szomszédunknál 17-22 százalék között van, akkor megeshet, hogy nem nálunk tankolnak és vásárolnak majd be a polgárok – tette hozzá az előadó. Bod Péter Ákos szerint, ha marad a magas kamatszint, akkor a 2004-es költségvetésbe beállított adósságszolgálati számok nem stimmelnek. Elmondta: ha a forint tovább gyengül, s felmegy az eurónkénti 280 vagy 300 forintra, akkor a nemzeti bank a törvényes kötelezettségénél fogva – és az elfogadott árfolyamrendszer miatt – kénytelen lesz kamatot emelni.
Ha viszont nem emeli, akkor nem teljesíti a törvényes kötelezettségét, s tovább nehezíti a vállalkozások helyzetét és lefojtja a gazdasági növekedést – tette hozzá. Az előadó rámutatott: ha eurónként 300 forintra gyengül a forint árfolyama, annak örülnek az exportőrök, ám az eurózónához való 2008-as csatlakozás alól „kimegy a talaj”. Bod Péter Ákos szerint minél tovább létezik a forint, addig fennmarad ez a hektikus árfolyammozgás, vagy annak a lehetősége. Hozzátette: „a spekulációt az szünteti meg, ha megszűnik a forint”.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a fórumon elmondta: a kamara Széchenyi kártyája 10 ezer vállalkozót juttat pénzforráshoz, s a kihelyezett hitelállomány meghaladja a 40 milliárd forintot, ami a magyar vállalkozói hiteleknek körülbelül a három százalékát teszi ki. A veszprémi gazdasági évnyitó résztvevőit köszöntötte Chimiddorj Ganzorig, a Mongol Köztársaság kereskedelmi és ipari minisztere is, aki 40 fős mongol delegáció élén Magyarországon folytat tárgyalásokat.
