Belföld

Molnár-ügy: adatvédelmi vizsgálatot kért a Magyar Hírlap

Az adatvédelmi biztoshoz fordult a Magyar Hírlap: vizsgálja meg, hogy a Molnár Csaba alezredes, a K&H-ügy főnyomozója ellen hivatali vesztegetés gyanújával indított büntetőeljárás egészét jogosan nyilvánította-e államtitokká 45 évre a Nemzetbiztonsági Hivatal.

Konkrét ügyben ugyan csak maga az érintett kérhetne ombudsmani vizsgálatot, ez esetben közügyről van szó, amelynek kimenetele befolyásolja a nyilvánosságot. A leggyakrabban feltett kérdés az eljárás elindítása óta ugyanis az, hogy hatalmi befolyásolástól mentesen működik-e az igazságszolgáltatás. “Az adatvédelmi törvény szerint csak adatot lehet államtitokká minősíteni, teljes eljárást nem” – mondta a napilapnak Péterfalvi Attila ombudsman.

Az új büntetőeljárási törvény is abba az irányba mutat, hogy ha egy büntetőeljárásban államtitkok is szerepelnek, zárt tárgyalást kell elrendelni – közölte az ombudsman. Péterfalvi Attila azt is elmondta, hogy az egyik törvényi feltétel szerint a titkos és nem titkos adatok szétválogatásánál az ésszerűséget kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy akkor kell szétválogatni az adatokat, ha arányos ráfordítással technikailag elkülöníthető a kétféle elem az ügyben.

A Magyar Hírlap úgy tudja, hogy noha a nemzetbiztonsági szolgálatok adatai alapján indult eljárás az ORFK pénzmosás elleni osztályának vezetője, Molnár Csaba ellen, minimális az ügyben szereplő olyan adat, amely államtitok lenne.


 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.