Belföld

Ingatlanbarométer – esőre áll

Hétfőtől már az állami támogatás új rendszere él, ez jelentősen visszavetheti a lakosság ingatlanbefektetési kedvét. Sokak szerint az ingatlanpiac telített, szereplői nem várnak további boomot.

Az ingatlanpiaci szereplők összességében nem túl derűlátók a piac idei évét, illetve az elkövetkező hat hónapot illetően. Az Ecostat ingatlanbarométerének harmadik negyedéves indexe, megközelítve a 2001-es minimumértéket, 47,6 százalékon áll. Ez legalábbis visszaesést jelez: a kereslet csökkenését, az ingatlanárak és bérleti díjak mérséklődését.

A piac egyre több szegmense telítődik. Egyre nehezebb, csak egyre hosszabb idő alatt lehet lakásokat eladni vagy bérbe adni, egyre kevesebb irodaház épül, pang az üdülőpiac, és lankad a beruházási kedv.

Jönnek a külföldiek?

 

Az ingatlanberuházók szerint nem hoz nagy változást az EU-csatlakozás a piacon, legalábbis ami az új beruházásokat illeti. Várakozásaik szerint az elkövetkező fél évben továbbra is a belföldi társaságok, magánszemélyek és költségvetési szervek építtetnek a legtöbbet, a külföldi megbízásokból származó bevételek legfeljebb 8-9 százaléka származik majd külföldi cégektől. Az ingatlanforgalmazók ugyanakkor potenciális vásárlóként a külföldi és belföldi befektetői csoportok megjelenésében és vásárlóerejében bíznak. 

Visszaesik a befektetési kedv

Az ingatlanpiac szereplői szerint a fővárosban és az agglomerációban, a megyeszékhelyeken és a vidéki városokban a jövőben is bővül a kereslet, a községekben viszont stagnálásra, az üdülőövezetekben az igények csökkenésére lehet számítani. Ami az ingatlanépítési kedvet illeti, ezen a téren jelentős csökkenést prognosztizálnak minden ingatlantípus körében.

A legalacsonyabb a lakosság beruházási hajlandósága. Ez elsősorban a lakások és üdülők vásárlásán és építésén mérhető le, és természetesen összefügg az állami kedvezmények korábbi megnyirbálásával. A háztartások mindössze 3 százaléka tervezi önálló lakás vásárlását vagy építését, ezen belül is csupán 7 százalék akar befektetési céllal házat, lakást venni, és csökken a hitelfelvételi szándék is. A lakástámogatási rendszer mostani, igen jelentős átalakítása még nem tükröződhet a statisztikákban, de szinte biztosra vehető, hogy a befektetési célú ingatlanberuházást méginkább visszafogják a szigorúbb szabályok és magasabb kamatok.

Az elkövetkező fél évben a legnagyobb (9 százalékos) áremelkedés az új lakásoknál várható, a használt lakások ára mintegy 8,2 százalékkal emelkedhet. A bérleti díjak a kereskedelmi építményekben nőhetnek leginkább (7,1 százalékkal), a lakások esetében körülbelül 6-6,5 százalékkal, legkevésbé pedig (4,6 százalékkal) a „B” kategóriás irodákban. A telekárak várhatóan 8,7 százalékkal lesznek magasabbak az év egészét tekintve, mint 2002-ben, és a következő fél évben ennél is nagyobb (11 százalékos) drágulást tartanak valószínűnek a piaci szereplők.

Budapest elhúzott

 

A tény nem meglepő, legfeljebb a mértékek: Budapesten háromszor annyiért lehet lakáshoz jutni, mint mondjuk Nógrád megyében. Az Ecostat számításai szerint a fővárosban ugyanis az átlagos négyzetméterár (1998-2001 átlagában) 113 ezer forint, míg Nógrádban kevesebb mint 40 ezer. A második legdrágább hely egyébként Győr és környéke (93 ezer forint), ezt követi Pest megye (75 ezer forinttal). Természetesen építeni is Budapesten lehet a legdrágábban, 22-30 százalékkal többért, mint vidéken. Tavaly például egy új lakás építési költsége a fővárosban átlagosan 148 ezer forint volt négyzetméterenként (áfa nélkül), Győr-Moson-Sopron és Csongrád megyékben mintegy 128 ezer, míg az ország keleti, északkeletei megyéiben volt a legolcsóbb, durván 112 ezer forint. 

Lakáspiac – luxus vagy bér

Az új lakások piacán a kereslet csökkenő mértékben folytatódik, és egyfajta trendforduló figyelhető meg. Budapesten ugyanis ma a nagyobb lakások iránti kereslet meghaladja a kisebb lakásokét, és komoly fizetőképes kereslet mutatkozik a luxus kivitelű és luxus helyen (Várban, Szabadság-hegyen) épülő lakások iránt is. Ezek nyolcszázezer-egymillió forintos négyzetméteráron kelnek el. Miközben pedig a kislakások iránti igény csökken a fővárosban, a vidéki nagyvárosokban éppen ezek és a családi házak kereslete növekszik.

A használt lakások piaca gyakorlatilag mindenhol stagnál, az árak csak kissé nőnek. Ugyanakkor az év egészére jellemző hitelboom gyümölcseként egyre több a befektetés céljából kiadott lakás, erősödik a kínálat, és ez együtt jár azzal is, hogy hosszabb ideig tart megfelelő bérlőt találni. Az erősebb kínálat miatt a bérleti díjak is legfeljebb kis mértékben emelkednek, átlagosan mintegy 5-7 százalékkal. A főváros helyzete ebből a szempontból is sajátos: a következő hónapokban itt várhatóan többen akarnak lakást vagy irodát bérelni, mint vidéken, és ez az árakon is meglátszik majd.

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.