Belföld

Kikiáltók köre – hirdetési lapok

A lappiac egyik legnehezebben mérhető, leginkább szerteágazó szegmensét adják a különféle ingyenes hirdetési kiadványok. Forgalmuk a korábbinál lassabban nő.

Melindának, a Nagy Ő című tévéműsorból megismert lánynak a papája hirdetési újságot birtokol – írta az egyik pletykamagazin annak igazolására, hogy a lánynak van mit aprítania a tejbe. Pedig e tény önmagában nem bizonyíték, ezen a piacon ugyanis igen vegyes a szereplőgárda. A több százezres példányszámú Budapesti Piactól a néhány tízezer példányban, négyoldalas fekete-fehér formátumban, Veszprémben és környékén megjelenő Heti Kofa című lapig meglehetősen sokféle kiadvány tartozik ebbe a körbe, s jövedelmezőségük is erősen eltérő.


 Városonként három lap

A piaci szereplők egybehangzó állítása szerint nincs olyan város az országban, ahol ne lenne legalább három, kereskedelmi információkat tartalmazó hirdetési újság. Ráadásul a vidéki sajtópiacon ebben a szegmensben dúl a legnagyobb konkurenciaharc. Hegedüs István szerint az ingyenes hirdetési lapok éves forgalma továbbra is növekszik. Igaz ugyan, hogy az 1990-es évek elejére jellemző 20-30 százalékos évi növekedéssel szemben manapság már “csak” 8-10 százalékkal. 

Családias vállalkozások


Becslések szerint országosan hetente 7-8 millió példányban jelennek meg ilyen lapok. A Maraton Lapcsoport ügyvezetője, Kovácsi Miklós 10 milliárd forint körülire becsüli a szegmens évi nettó forgalmát. Ugyanakkor Hegedüs István, a Magyar Lapkiadók Egyesülete Ingyenes Lap Kiadói Tanácsának vezetője, a Budapesti Piac Rt. vezérigazgatója szerint a hirdetési és az önkormányzati lapok nettó bevétele évi 8 milliárd forint körül lehet. A becslések, felmérések bizonytalanságát az okozza, hogy a néhány nagyobb kiadóvállalat mellett rengeteg kisebb, olykor családi vállalkozás formájában működő újság van jelen a lappiacon. A hirdetési adatokat közlő Média Ász legfrissebb kiadásában is több száz független hirdetési újság található, a valóságban azonban ennél akár kétszer-háromszor több kiadvány is lehet.


 Ügynökségi szemmel

Magyar Krisztina, a Universal McCann médiaügynökség csoportvezetője szerint az ingyenes hirdetési újságok használata mellett az szólhat, hogy a háztartások többségének postaládájába eljut a kiadvány, így nagy elérést produkálnak ezek a lapok, amit felmérések is igazolnak. Ugyanakkor ellenük szól a gyengébb minőség, és az ingyenesség: rövid úton kukába kerülhet az efféle kiadvány a többi számolatlanul érkező szórólappal egyetemben. A sok kisméretű hirdetés miatt pedig elveszhet az anyag a többi között. Magyar Krisztina rámutat: alapvetően azokat a termékeket érdemes hirdetni az ilyen típusú lapokban, amelyek célcsoportja közepesen jó anyagi háttérrel rendelkezik. 
 


Lesoványodott óriás


Az egyik legnagyobb és legismertebb hirdetési újság, a fővárosban már több mint tíz éve megjelenő Budapesti Piac mára kiterjedt médiavállalkozássá nőtte ki magát. Igaz, nemrég soványodott, hiszen megvált a veszteséges Budapesti Nap című napilapjától (Figyelő, 2003/49. szám). Hegedüs István kiadóvezető elmondta, hogy tavaly a Budapesti Piac listaáras reklámbevétele 2,4 milliárd, a nettó bevétel azonban ennél mintegy 30 százalékkal kevesebb, 1,6 milliárd forint volt. Az ingyenes lapok egyik legnagyobb problémáját, a terjesztést saját hálózattal igyekeznek megoldani. A lapot 200 fős csapat teríti több mint 800 ezer budapesti háztartásba. A terjesztők munkáját mintegy 30 fős stáb felügyeli, ők hetente 8 ezer háztartásban ellenőrzik, hogy a kiadvány rendben megérkezett-e. A cég Budapesti Piac Plusz néven hamarosan új lappal is megjelenik; ezt 140 ezer példányban, Pest megyében – az agglomerációban – terítik majd.


Vidéki Maraton


Szintén a nagyok közé sorolhatóak a Maraton Lapcsoport hetilapjai, amelyek négy dunántúli megyében jelennek meg. A Maraton, illetve a 7 Nap néven futó újságok az ingyenes hirdetési lapok zömétől eltérően a reklámok mellett helyi információkat, cikkeket is közölnek. A lapok tulajdonosa, a



Kikiáltók köre – hirdetési lapok 1


német WAZ ugyanezen megyékben helyi napilapokat is kiad, s az idén megvásárolta a HVG Rt. 75 százalékát is. Kovácsi Miklós elmondta, hogy a 2001-es 300 millió forintos reklámbevételhez viszonyítva tavaly több mint 20 százalékos növekedést produkáltak. A kiadó egyébként nem kizárólag a reklámbevételekre kénytelen támaszkodni, hiszen egyes kiadványai városi lapként működnek, ezáltal például a veszprémi vagy a várpalotai önkormányzattól is kapnak hozzájárulást a költségekhez. Ennek is köszönhető, hogy ezek a lapok csak felerészben tartalmaznak hirdetéseket. A korábban Győrött megjelenő Maraton-lapot pont e támogatás elmaradása miatt voltak kénytelenek megszüntetni. A Multivízió orgánumai egyébként elkülönülten működnek az azonos tulajdonoshoz tartozó Pannon Lapok Társasága Kiadói (PLT) Kft. napilapjaitól, saját szerkesztőségük, saját hirdetésszervezőik vannak. Ugyanakkor bizonyos szinergia-lehetőségeket kihasználnak: Kovácsi Miklós a PLT egyik ügyvezetője is, továbbá e cég saját terjesztői hálózata teríti a Maraton-lapokat is, amelyek a kiadói csoport veszprémi napilapnyomdájában készülnek.


Szuperinfó minden településen


A Szuperinfó lapcsoport az országban egyedüliként minden településen egységes arculattal, azonos formátumban jelenik meg. Az 1990. januári indulást követően az országban az elsők között alkalmazta a gyors terjeszkedést elősegítő franchise-módszert. Az egri központból irányított lapcsalád újságjait minden városban, körzetben helyi partnerek adják ki. A Szuperinfó lapok a hálózatban való részvételért fix havi díjat fizetnek a licenctulajdonosnak, amely ezért – mint Honfi Gábor, a Szuperinfó hálózat vezérigazgatója mondja – “azt a módszert és azt a márkaértéket adja, amellyel a lapot biztonságosan, nyereségesen tudja üzemeltetni”. Az idén Budapesten – amely eddig gyenge pontnak számított – a korábbi kerületi lapok helyett fővárosi lappal jelentek meg. Ezt az Expressz Magyarország Rt. üzemelteti franchise partnerként. A licenctulajdonos szerint ugyanis bebizonyosodott, hogy a budapesti Szuperinfót csak egy komoly tőkével rendelkező kiadó tudja sikerre vinni.


 Több lábon

A kis helyi kiadók gyakran több lábon kénytelenek állni a nyomott hirdetési áraik miatt, a kapcsolódó vállalkozások reklámozására amúgy is szinte adják magukat az esetlegesen eladatlanul maradó felületek. “Áttértünk a saját nyomdai előkészítésre a bérmunkáról, ez jókora technikai és szakmai fejlesztést igényelt. Ha pedig már megvolt a technika, akkor a hét minden napját ki akartuk használni, így létrehoztunk egy kis reklámstúdiót, ahol a névjegykártyától a prospektusig, a nyomdai előkészítésig sok mindent el tudunk készíteni” – mondja Ágostonné Zákonyi Lilla. 

A független kicsik


Az ország minden táján tucatszám megtalálható független hirdetési lapok is jelentős változáson mentek keresztül a rendszerváltás óta. A piacról szép lassan kiszorultak a gyorsan meggazdagodni kívánó, lapjuk működését a példányszám-csalásra és az olcsó, hanyag terjesztésre építő vállalkozók. A már több mint 11 éve a Balaton északi partján, Balatoni Tükör címmel hirdetési lapot kiadó Ágostonné Zákonyi Lilla szerint egy ilyen újság nem kimondottan jó üzlet, még a magyar tengernél sem. “A terjesztési területünkön kívül élők meg vannak győződve a Balaton-parton élő vállalkozók, a hirdetőink gazdagságáról. Pedig ez tévedés.” A lap hirdetőinek a zömét nem a szezonális vállalkozások, hanem – a többi ilyen újsághoz hasonlóan – főként a helyi autókereskedők, építőipari, illetve bútor- és lakberendezési cégek adják. A bevételek 50-55 százalékát elviszi a nyomda, 16-18 százalékát pedig a posta. Az erős konkurenciaharc miatt a listaárat sokszor kénytelenek figyelmen kívül hagyni, s a partnerek igényt tartanak a több hirdetés lekötése után járó kedvezményekre is.


A fejlődés irányai


Hegedüs István szerint egyre kisebb területekre fogják koncentrálni a megjelenést a lapok, azt viszont megpróbálják százszázalékosan lefedni. Hirdetőik túlnyomó többségét ugyanis kis- és közepes vállalkozások adják, amelyek hatóköre általában csak a közvetlen környezetükre terjed ki. Ugyancsak a hirdetők nyomására térnek át a lapok jobb minőségű papírra, a színes megjelenésre. Az egyik kisebb újság hirdetésszervezője elmondta, hogy lényegesen nehezebb dolguk van, mint a kilencvenes évek elején. Mára “beállt” a piac, rendkívül sok hirdetési lap jelenik meg egy-egy megyében, s mivel a hirdetők nem költenek többet, ezért az egyes lapok csak egymás kárára tudnak terjeszkedni. Továbbá mára a hirdetőket sem lehet becsapni, pontosan tudják, hogy mekkora példányban kell megjelennie egy adott lapnak, hogy egy adott város vagy kerület minden postaládájába eljusson, és az eljutást olykor a hirdetők maguk is ellenőrzik. Az árakat sem lehet már ennél alacsonyabbra vinni, amihez az is hozzájárul, hogy egyes önkormányzati kiadású helyi lapok – mivel csak másodlagosan van szükségük a hirdetési bevételekre – lényegében dömpingáron kínálják a felületüket. A helyi elektronikus médiával szemben viszont előnyük van, hiszen ezeknek a nagy kereskedelmi televíziók és rádiók megjelenésével és egyre több szereplő indulásával jelentősen csökkent a nézettségük, illetve hallgatottságuk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.