Belföld

Kutatói vélemények a folyó fizetési mérlegről

A folyó fizetési mérleg egész éves hiánya minden bizonnyal a GDP-hez mérten 6 százalék fölött lesz, lehet, hogy eléri a 6,5 százalékot - állítják kutatók a folyó fizetési mérleg októberi számainak tükrében.

Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa szerint rendkívül kedvezőtlenek az októberi adatok és várhatóan alig változik a tendencia az év végéig. Így a Pénzügykutató Rt. azt várja, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 4,6-4,8 milliárd euró lesz 2003-ban. A kutató szerint kedvezőtlen a reálfolyamatok alakulása, ezt igazolja vissza az áruforgalom és a szolgáltatások, s ezen belül az idegenforgalmi egyenleg.


Petschnig Mária Zita aláhúzta: bizonyos szempontból a pénzforgalommal kapcsolatos tételek javítják ugyan az összképet, de nem tudják ellensúlyozni az általánosan romló tendenciát. Petschnig Mária Zita hangoztatta: “az igazán kedvezőtlen az, hogy a 2001-ben megkezdett, majd egész idén nyárig folytatott belső keresletélénkítő politika ez év őszére hozta meg negatív hatásait”. Ez a gazdaságpolitika leapasztotta a lakossági megtakarításokat és növekvő külső adósság beáramlást eredményezett. A három éve folyó keresletösztönző gazdaságpolitika végkifejlete az, hogy alig vagy már nem finanszírozza a folyó hiányt az adósságot nem generáló tőkemozgás, az, hogy az idei évben az első tíz hónap nem adóssággeneráló finanszírozásának egyenlege 149 millió euró, ami jóval alatta marad a tavalyi első tíz havi közel 838 millió euró többletnek.


Csökkenő  külföldi tőkebeármalás 


Ezen belül az országból kiáramló tőke több mint 1,2 milliárd eurót tesz ki, szemben a Magyarországra bejövő alig 1 milliárd euróval. Ez a magyarországi cégek tőkefejlődése szempontjából kedvező, azonban a finanszírozást tekintve negatív hatásokkal jár. “Ha a havi tőkebeáramlási adatot nézzük, akkor az októberi 132 millió euró összegű Magyarországra irányuló tőkebefektetés nem indokolja a jegybank november végi drasztikus, 3 százalékpontos kamatemelését” – hangsúlyozta Petschnig Mária Zita.


A kutató szerint ugyanis az MNB azzal érvelt a 3 százalékpontos növelés mellett, hogy a külföldi tőke bizalma megingott az országban. A bizalomvesztést az októberi adat nem támasztja alá, sőt a havi adat szerint a reáltőke bizalma még erősödött is az országban – húzta alá a kutató.


Forintsáv-eltolás, folyó mérleg deficit


Végezetül a Pénzügykutató Rt. munkatársa rámutatott: a nyár eleji forintsáv-eltolás, a gyengébb árfolyam nem igazolódik vissza az idegenforgalom adataiban, ami az elmúlt évhez viszonyítva meglepően alacsony. Az idei első tíz hónapban mindössze 1,067 milliárd euró volt az idegenforgalmi többlet, ami majdnem félmilliárd euróval kevesebb a tavaly első tíz havi 1,478 milliárd euróhoz képest, vagyis a gyengébb árfolyam nem hatott az idegenforgalmi bevételek alakulására.


Karsai Gábor, a GKI ügyvezető igazgatója szerint az első tíz havi adatok tükrében a folyó mérleg ez évi deficitje 4,5 milliárd euró fölött lesz, a GDP-hez mérten 6,5 százalék körül alakul. A vezető kutató szerint ugyan az áruforgalom szezonálisan kiigazított havi adata már kedvezőnek mondható az év tizedik hónapjában, de összességében az idei képet nem javítja. Az áruforgalmi egyenlegre az hat leginkább, hogy a fogyasztás rendkívül dinamikusan emelkedik, ez pedig felhúzza a tartós fogyasztási cikkek, köztük különösen a személygépkocsik importját.


Jövő évi várakozások


Karsai Gábor szerint az áruforgalmi mérlegben jövőre várhatóan javulást lehet elérni azzal, hogy a kormányzat maximum 1 százalék reálkereset-növekedést irányzott elő. Az összképet valamivel javítja az, hogy az export javulása már bizonyos tekintetben érzékelhető. Ebben visszatükröződik az, hogy az ipari termelés szeptember, illetve október hónapban éves szinten már 10 százalékos bővülést mutatott és a beruházások a harmadik negyedévi adatok tükrében javulnak – tette hozzá.


A kutató szerint a feldolgozóipar is javít a teljesítményen, igaz, hogy a feldolgozóipar jelentős importhányaddal tevékenykedik. Az áruforgalmi egyenleg alakulására az is kedvezőtlenül hatott, hogy az idén februárban igen kemény tél köszöntött az országra, ráadásul tavasztól kezdve a Paksi Atomerőmű kapacitása csökkent, ezek a tényezők megnövelték az energiaimportot. Ha jövőre folytatódik az exportban szerepet játszó beruházások bővülése és ezzel párhuzamosan a fogyasztás mérséklődik, 2004-ben feltehetően jobb lesz az áruforgalmi egyenleg – hangoztatta. Karsai Gábor szerint kedvezőtlenül hatott a folyó mérlegre az is, hogy idén az idegenforgalom többlete végig alatta marad a múlt évi teljesítménynek.


A működő tőkebeáramlás számsorait tekintve kifejtette: csupán a portfólió tőke szerepe eredményezte azt, hogy végül is a nem adóssággeneráló finanszírozás az év első tíz hónapjában pozitív egyenleggel zárt. A kiáramlott 1,2 milliárd euró működő tőke azt mutatja, hogy néhány magyar cég, így köztük az OTP Bank, a Mol regionális szerepe erősödik, ami hosszabb távon kedvező. “A működő tőkebeáramlás egész éves adatai azonban ennél kedvezőbben alakulhatnak, mivel az októberi számokban még nem számolták el a Postabank privatizációjának bevételét” – hangoztatta. A kutató összességében kedvezőnek ítélte azt is, hogy jövőre az állam már többségében nem forintban, hanem euróban akarja finanszírozni az eladósodást. Az euró kamatok ugyanis alacsonyabbak a forint kamatoknál, ráadásul Magyarország országkockázata kedvező, bár a forint árfolyamkockázata rontja a megítélést. Ennek ellenére az ország eladósodásának finanszírozását a következő évben jobb lesz a külföldi pénzpiacokon megoldani.

A londoni elemzők 7 százalékos hiányt várnak

A vártnál rosszabb, 469 millió eurós októberi folyómérleghiány után londoni feltörekvő piaci elemzők 7 százalékos év végi hiányt sem tartottak kizártnak.

Reinhard Cluse, a UBS bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piaci konzultánsa az adat pénteki ismertetése után az MTI-nek azt mondta: az egyetlen jó jel az, hogy az export gyorsabb ütemben nőtt az importnál. Az elemző szerint azonban az októberi deficit igazolni látszik a ház azon vélekedését, hogy a folyómérlegben az idén már nem lesz javulás.

Cluse szerint ugyanakkor a UBS azzal számol, hogy jövőre, az áfa-emelés és a minap bejelentett költségvetési intézkedések hatására a magánfogyasztás csökkenni fog, ami várhatóan tényleges javulást eredményez majd.

Az OTP bolgár ügylete dobta meg a forráskiáramlást

A nem adóssággeneráló finanszírozás egyenlegében mutatkozó, több mint félmilliárd eurós októberi havi nettó forráskiáramlásról az elemző azt mondta, hogy azt a piac várta; a kiáramlás jórészt az OTP bank bolgár akvizíciója, a DSK bank vételárának kifizetését tükrözi. Cluse szerint a pénzt október elején utalta át a magyar vevő.

A nem adósságjellegű tőkeáramlás általános folyamata azonban krónikusan kedvezőtlen, bár a UBS jövőre ebben is fokozatos javulást vár, mivel egyrészt az erősödő euróövezeti gazdasági javulás nyomán nőhetnek a közvetlen külföldi befektetések, másrészt a magyar vállalatok, főleg a Mol és az OTP, az idén különösen aktívak voltak külföldön, ami 2004-ben valószínűleg nem folytatódik – tette hozzá.

Cluse szerint az idei év végi folyó deficitre adott 6,4 százalékos hivatalos jóslatot az októberi adat után “derűlátónak kell tekinteni”, a tényleges hiány jó eséllyel ennél is magasabb lesz.

A fordulat a fogyasztáson múlik

Adam Slater, a Crédit Agricole Indosuez feltörekvő piaci stratégája azt mondta az MTI-nek, hogy mivel november és december hagyományosan meglehetősen rossz hónap a folyó egyenleg szempontjából, a rossz októberi adat után valószínűnek tűnik, hogy az éves hiány el fogja érni az 5 milliárd eurót, ami a bruttó hazai termék értékének 7 százaléka lenne. Slater megjegyezte, hogy legutóbb a 90-es évek elején volt ilyen magas a teljes évi deficit.

Az elemző szerint a fordulat jórészt a belső fogyasztás alakulásától függ, ami a bérkiáramlás függvénye. A kormány rendre arról biztosítja a piacot, hogy megfogja a bérnövekedést, a legutóbbi jelek szerint azonban a bérnövekedés inkább gyorsult is kissé, legalábbis a magánszférában – mondta.

Hozzátette: mivel az infláció az év végére 6 százalékig, a jövő év elejére akár 7 százalékig is gyorsulhat, fennáll annak a kockázata, hogy a nominálbérek növekedése az inflációs várakozás hatására tovább gyorsul.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.