Belföld

Kelet-európai toronyházláz

Amerika megtorpant – a világ legmagasabb épületei ma Ázsiában karcolják a felhőket. Időközben Európa keleti felén is kedvet kaptak az építészek, hogy az ég felé nyújtózkodjanak.

Ha a Tomo Horvatinčić építési vállalkozó által a Vecernji Listben megszellőztetett horvát terveket megvalósítják, néhány éven belül Zágrábban áll majd Európa legmagasabb toronyháza. A 376 méter magas, 104 emeletes ikertornyot, melynek konstrukciója a Petronas malajziai székházát idézi, 2008-ban szeretnék megnyitni. Amennyiben időben elkészül, a zágrábi torony méreteivel a világ legmagasabb 10 épülete közé is esélyes lehet.

 A szarajevói BCC

A délszláv háborúban lerombolt Szarajevót is elérte a toronyláz. Persze, az sem lehet véletlen, hogy a Bosmal City Center épületegyüttesét megvalósító Bosmal céget felerészben malajziai tőkés-csoportok tulajdonolják. Tény, a világ legmagasabb épületének egyikét „jegyző” ázsiai ország muzulmán befektetői bosnyák hitsorsosaik fővárosában a Balkán egyik legkomolyabb presztízs-beruházását valósítják meg.  

Moszkvai álmodozók harca a Kreml védőivel

Nem Zágráb az egyetlen kelet-európai főváros, ahol nekirugaszkodtak a toronyházépítésnek. Moszkvában az invenciózus főpolgármester, Jurij Luzskov álmodott, egy 350 méteres, ceruzahegyet formáló monstrumot, körülvéve 200 méter magas felhőkarcolókkal. A 2007-es megvalósulással meghirdetett terv régi jó orosz szokás szerint közpénzből, felülről vezérelve, s persze gyorsított ütemben kívánja megvalósítani az üzleti központot, annak ellenére, hogy a világvárosokban ezek a különleges negyedek hosszabb idő alatt, és szerves folyamat eredményeként alakultak ki a tőzsdék és a nagyobb bankok székházai körül.


A moszkvai álmodozók ráadásul azzal az optimista verzióval számolnak, hogy szemben az esténként elnéptelenedő Wall Streettel, a moszkvai üzleti központ non-stop üzemmel működik majd. Ahhoz, hogy ennek realitása kiderüljön, persze még a városvédőkkel is meg kell küzdenie Luzskovnak. Megfigyelők szerint ez egyáltalán nem lesz könnyű, mert a régi Moszkva védelmezői mindent megtesznek azért, hogy a Kreml évszázados bástyáinak városépítészeti súlya megmaradjon.


 Nálunk sokan bizalmatlanok

Egy internetes felmérés-sorozat szerint a New York-i merénylet előtt egy évvel a válaszadók 70 százaléka valamilyen formában támogatta volna Magyarországon, hogy a fővárosban magasházak épüljenek. A toronyházpártiak ugyan a manhattani merényletet követően is többségben voltak, de arányuk 54 százalékra csökkent. A merénylet utáni évben ismét megnőtt a toronyházpártiak aránya, akkor már a voksolók 63 százaléka támogatja valamilyen formában a magasházak építését. 


Újabb Manhattan helyett legfeljebb egy víziváros


Nálunk a Fővárosi Közgyűlés évtizedes tervezgetést és csatározást követően mondott le a felhőkarcolók építéséről. Pontosabban 55 méterben korlátozta a Budapesten építhető magasházak felső határát. De még ilyeneket is kizárólag csak a pesti oldalon, és a Hungária körút vonalán kívül engedélyezett.


A döntés egyúttal elvetette a csepeli szigetcsúcsra álmodott kis magyar Manhattan grandiózus tervét tervét is. Ezzel persze, az illetékes kerületi önkormányzatot korántsem hozták zavarba, s egy „csavar” nyomán az Észak-Csepel fejlesztéséről szóló, településszerkezeti terv módosítási koncepciója már a vízivárosi karakter kialakításával számol a korábban preferált „budapesti Manhattan-koncepció” helyett.


Kinek is építik? 

Az első „szupermagas épületet” még 1956-ban Frank Lloyd Wright tervezte: az Illinois torony 528 emeletes, 1600 m magas lett volna és 100 000 embert fogadott volna magába – ha elkészül. Technikailag kivitelezhető lenne, csak az építése okoz gondot. Azóta terveztek már több, 1000 méter magas, 300 emelet magasságú városépületet 100 ezer ember számára. Kérdés: találnának-e hozzá 100 ezer embert?

A “két Kína” egymás közt  


Évszázadnál hosszabb időn át a felhőkarcolók egyet jelentettek Amerikával. A tengerentúli építési láz azonban az utóbbi évtizedben megtorpant, míg Ázsiai előretört ezen a presztízspiacon. A világ 10 legmagasabb építményéből hetet a 90-es évek végén építettek, s a tízből nyolc Ázsiában van.


Az utóbbi években a Cesar Pelli által tervezett, 452 méter magas, Kuala Lumpur-i Petronas tornyok tartották a rekordot. Ám néhány héttel ezelőtt megnyitották Tajvanon a nagyközönség előtt az 508 méter magas, 1,7 milliárd dolláros összköltségű, Tajpei 101 elnevezésű toronyházat. E az elsőség sem tarthat azonban sokáig, mert már épül Kínában a Shanghai torony, s persze Hongkong, Tokio és Szöul is versenyben van.



Kelet-európai toronyházláz 1

Az eddigi legmagasabbak

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.