Belföld

Erősödő költségvetési vita

A jegybanki kamatemelés és ezzel összefüggésben a forint gyengülése kavarta a legnagyobb port a 2004. évi költségvetés újra megnyitott vitáján. A kormánypárti és az ellenzéki politikusok egymást hibáztatják.

Bőhm András (SZDSZ) és Veres János pénzügyminisztériumi politikai államtitkár is reményét fejezte ki, hogy a monetáris tanács múlt heti döntése a kamatemelésről a spekulációval szembeni védekezést szolgálja. Mindketten úgy vélekedtek, hogy a forint gyengülésével összefüggő belpolitikai viták károsak, mert gyengíthetik a befektetők bizalmát. Bőhm András hangsúlyozta, hogy ebben a helyzetben szilárd gazdaságpolitikai koncepcióra van szükség, amely mellett a kormány kitart.

Ezzel szemben ellenzéki képviselők szerint a kabinet “bizonytalansága” okozza a forint gyengülését. Font Sándor (MDF) szavai szerint mindez a kormányzati “hiteltelenség” következménye, amely miatt megrendül a befektetők bizalma.A fideszes képviselők kapcsolódó módosító indítványaik mellett érvelve több pénzt kértek a kis- és középvállalkozók számára, út- és vasútfejlesztésre, valamint a beruházások ösztönzésére.

Szijjártó Péter (Fidesz) azt emelte ki, hogy az európai uniós csatlakozás előtt mindenképpen meg kell erősíteni a magyar gazdaságot és társadalmat. Varga Mihály (Fidesz) a jegybanki kamatemelésről szólva “sorozatos kormányzati baklövésekről, gazdaságirányítási hibákról” beszélt. “Egész egyszerűen a gazdaság szereplői nem bíznak ebben a kormányban” – jelentette ki a volt pénzügyminiszter. Úgy vélte, hogy ha a kamat mértéke nem változik hamarosan, akkor az a költségvetés, amelyet a kormány 2004-re beterjesztett, teljesen alapját veszti. “A mostani államadósság kamatterhe ugyanis 80-100 milliárd forinttal is megnőhet, így ha az alapkamat szintje marad, akkor az a bevétel, amit a kormány a Postabankért kapott, a másik oldalon elmegy a többlet-kamatterhekre” – tette hozzá a fideszes honatya.

“Szükség volna arra, hogy a 2004-es költségvetési számokat újraértékelje a kormány, szükséges volna, hogy a költségvetés kiadási oldalát tételesen átnézzék” – mondta Varga Mihály. A fideszes honatya arról is szólt, hogy az ígéretekkel ellentétben pénzforgalmi szemléletben a jövő évi államháztartási hiány 4,5 százalék fölött lesz, nagyobb lesz tehát a deficit, mint 2003-ban.

Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára Varga Mihály kijelentéseire reagálva elmondta: ha tartósan fennmarad a jelenlegi jegybanki alapkamat, az valóban “nagyon sok pénzbe kerülhet mindannyiunknak” az államháztartás finanszírozása során. “A kormány azonban úgy gondolja, hogy nem szükségszerű a magas jegybanki alapkamat tartós fennmaradása, az alapkamat megemelésének ugyanis nem fundamentális okai vannak, annak indoka a spekulánsok céljainak kivédése volt” – tette hozzá. “Abban biztos vagyok, hogy a magyar gazdaság fő folyamatai nem teszik indokolttá a magas jegybanki alapkamatot, annak tartós fennmaradását” – emelte ki Veres János.

Veres János aláhúzta: a kormány prognózisa szerint az idei decemberi költségvetési bevételek után tartható lesz 2003-ra a GDP-hez mért 5 százalékos államháztartási hiány, és a következő évben az EU normái szerint 3,8 százalékos lesz az államháztartási deficit.

Font Sándor (MDF) arra helyezte a hangsúlyt, hogy a 2004-es adótörvényekkel növelik a szerény jövedelműek, illetve a kisnyugdíjasok, valamint a kis- és középvállalkozások adóterheit.

Tállai András (Fidesz) arról szólt, hogy az adóemelések nagy részét nem lehet a kormány által gyakran hangoztatott érvvel alátámasztani, vagyis azzal, hogy ezek az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt, azaz az EU elvárásaival összhangban váltak szükségessé.

Ezzel szemben MSZP-s honatyák kijelentették, hogy a jövő évi adóváltozások nagymértékben hozzájárulnak a magyarországi vállalkozások versenyképességének javításához. Kovács Tibor szerint a fideszes indítványok jórészt megalapozatlanok. Kérte a fideszes képviselőket, hogy vonják vissza módosító indítványaikat, mert azzal “hátráltatják a parlamenti munkát”.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik