Belföld

Hívatlan vendég – Bush Londonban

admin
admin

2003. 11. 21. 14:41

London rengeteg drámát megélt már, de az Egyesült Államok elnöke e heti vizitjének eseményei biztosan előkelő helyet kapnak így is a brit történelemkönyvek lapjain.

Kedden, november 18-án kezdte meg George Bush háromnapos látogátását a Buckingham-palotában. A kapukon belül vörös szőnyegek, bankettek és üdvözlések, kívül eközben biztonsági intézkedések hadával próbálják megóvni a tüntetőktől az amerikai elnököt. Nem kevesebb mint 5000 rendőr

látja el védelmi feladatát, Bush 700 magával vitt titkosügynökével egyetemben. Több utcát és parkot lezártak, és a királyi tetőkön orvlövészek tanyáznak.

Nemhiába a nagy előkészület, hiszen utoljára 85 évvel ezelőtt tartózkodott amerikai elnök a Buckingam-palotában, Woodrow Wilson személyében, aki V. Györgyhöz jött látogatóba az első világháború befejezését megünnelpelni. Bush látogatásának ötlete először a szeptember 11-ei terroresemények után került szóba, a Szaddam Husszein elleni amerikai és brit siker reményében és jegyében.

A felhőtlen ünneplést azonban keserűvé teheti Blair számára, hogy kevés honfitársa tekint rá hősként. Tony Blair rendíthetetlen kiállása a háború mellett kevés brit állampolgárt hatott meg, a legtöbben inkább ellenezték ezt. A háború véres utójátéka, az iraki tömegpusztító fegyverek olyannyira várt, mégis elmaradt felbukkanása nem segített elhallgattatni a háborúellenes hangokat.

Amennyiben hiszünk a Guardian legutóbbi felmérésének, a háborút és Bush elnököt ellenszenvvel figyelő brit polgárok, ha nem is csitultak el teljesen, de valamelyest halkultak. 47 százalékuk gondolja ugyanis, hogy a háború indokolt volt (miközben 41 százalék helytelenítette), és több ember örült az elnök látogatásának, mint amennyien az otthonmaradását kívánták.

 “Nem mi fenyegetünk terroral”

Tony Blair kormányfő a Bush-sal tartott sajtótájékoztatón visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint a két ország maga idézte elő a terrorveszélyt az iraki fegyveres beavatkozással. Visszautasította azt a feltételezést is, hogy a törökországi merényletek összefüggésben állnának az amerikai elnök londoni látogatásával. Bush a sajtótájékoztató előtt egy órán át tárgyalt a brit kormányfővel. Előzetes értesülések szerint a két fő téma a kubai amerikai börtöntelepen, Guantánamón őrzött brit foglyok, illetve az európai acéltermékekre kirótt amerikai büntetővámok sorsa volt, de a két vezető ezekben az ügyekben nem tett bejelentést. Előzőleg az amerikai elnök koszorút helyezett el az ősi londoni koronázó templomban, a Westminster apátságban az ismeretlen katona nyughelyénél, és találkozott az iraki háborúban elesett 54 brit katona némelyikének hozzátartozóival. Erre az eseményre több olyan meghívott családtag nem ment el, akik ellenezték a brit részvételt a fegyveres beavatkozásban.

Számos dolog nyomja Bush szívét



Mindezek ellenére, csütörtökön 100-150 ezer ember vonult Londonban az utcákra, hogy kifejezzék Bush iránti ellenszenvüket. Az egyik tüntető feliratán ez szerepelt: a legkevésbé szívesen látott vendég, aki valaha ebbe az országba érkezett.

Nemcsak Irak nyomja az amerikai elnök lelkét. Kilenc brit állampolgárt tartanak bebörtönözve a guantanamoi támaszponton, akiket Afganisztánban és Pakisztánban kaptak el az amerikaiak, miközben terroristák után kutattak. Bush szerint, mivel ezek az emberek nem katonák, ezért szokásos jogi védelmet sem szabad kapniuk. Az angolokat persze az is bosszantja, hogy az elnök támogatja Izraelt, visszautasította a Nemzetközi Büntetőjogi Bíróságot, és nem fogadta le a kyotói környezetvédelmi egyezményt.

Az utcákra kiáramló tömeg aligha fog rontani Bush és Blair kapcsolatán. A brit miniszterelnök szerint barátja és szövetségese „éppen a megfelelő időben” látogatta meg Londont. A két ország „különleges kötődése” egymáshoz természetesen nem gátolja meg, hogy időnként más nézeten legyenek – Blair is szívesen látná, ha az Egyesült Államok lépéseket tenne a környezetvédelem területén, felhagyna az acélvámok és más protekcionista intézkedések alkalmazásával, és a guantanamoi foglyok számára igazságos tárgyalást engedne. A két ember a legfőbb dologban mégis egyetért: az iraki megszállás ügyében. Blair most próbálja megőrizni azon képességét, hogy az Egyesült Államokat, a világ egyik legnagyobb hatalmát a színfalak mögött befolyásolja. 


Királynői elismerés

A brit uralkodó és az amerikai elnök egybehangzóan úgy vélekedett szerdán, hogy Nagy-Britannia és az Egyesült Államok áll a nemzetközi terrorizmus és a diktatúra elleni globális harc élén. II. Erzsébet királynő szerint az Egyesült Királyságban mindenki elismeréssel adózott azoknak a vezetői képességeknek, amelyeket George Bush mutatott fel a 2001. szeptember 11-ei merényletek után. Bush pedig úgy vélekedett: Washington és London a szabadság és a demokrácia megteremtésének küldetését teljesíti Afganisztánban és Irakban.

II. Erzsébet, aki szerda este fényes bankettet adott az ő vendégeként Londonban tartózkodó George Bush és felesége tiszteletére, az uralkodói beszédek esetében szokatlanul nyílt politikai megfogalmazásokkal idézte fel, hogy a két ország a huszadik század együtt megvívott háborúi, a berlini fal leomlásával és a Szovjetunió felbomlásával végződött hidegháború után most ismét vállvetve harcol, ezúttal Afganisztánban és Irakban. “A két ország katonái vezetik a harcot a szabadság és a demokrácia helyreállítására” – jelentette ki a Buckingham-palotában rendezett díszvacsora előtt az uralkodó. II. Erzsébet szerint az Atlanti-óceán két partja Amerika és Nagy-Britannia szempontjából még soha nem volt olyan közel egymáshoz, mint most.

Bush válaszbeszédében azt mondta: a két ország közös elkötelezettsége a szabadság mellett olyan transzatlanti szövetséget eredményezett, amely legyőzte a zsarnokságot Európában, és megmentette a világ szabadságát. “A szabadság története a Magna Charta és a Függetlenségi Nyilatkozat története” – mondta az amerikai elnök, utalva a két ország történelmi alapdokumentumaira.

Bush is azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia a szabadság és a demokrácia megteremtésének küldetését teljesíti Afganisztánban és Irakban. “Amerika és Nagy-Britannia ismét együtt kel közös értékei védelmére, amerikai és brit katonák megint együtt hoznak áldozatot egy nemes ügyért, a két ország újból együtt lép fel a világ békéjének megmentéséért” – fogalmazott az elnök.

A Népszövetség intő példája 

Az amerikai elnök alig burkoltan kevéssé hatékonynak minősítette az ENSZ tevékenységét. Kijelentette: az Egyesült Államok és Nagy-Britannia közösen tesz jelentős erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a világszervezet azzá váljék, aminek szánták: a kollektív biztonság hatékony fenntartójává. Hozzátette: a két ország annak elkerüléséért is mindent megtesz, hogy az ENSZ eljelentéktelenítse saját magát, és ezzel a hajdani Népszövetség sorsára jusson. Ez utóbbi szervezetről azt mondta: akaraterő és hitelesség híján azonnal összeomlott, ahogy diktátoroktól származó kihívással került szembe. Bush szerint ennek az volt az oka, hogy a szabad nemzetek nem ismerték fel “a jól látható gonosz agresszort sem”, és nem is szálltak szembe vele. Ennek következményeként az I. világháború után alig egy nemzedékkel Európának el kellett szenvednie Münchent, Auschwitzot, a villámháborút – fejtegette az amerikai elnök.  

A gonosz köztünk ólálkodik



Bush már szerda délután, látogatásának fő politikai beszédében kijelentette: a nemzetközi biztonság egyik alappillére a szabad nemzetek hajlandósága arra, hogy e biztonság megvédésére szükség esetén “kimért erőszakot” alkalmazzanak. George Bush jelentős várakozással megelőzött külpolitikai beszédében azt mondta, hogy “az erőszakos diktátorokkal szemben néha erőszakkal kell fellépni”. A szabadság és a biztonság változatlanul védelmezőkre szorul – jelentette ki Bush, aki a brit hadsereg mellett működő tanulmányi intézet (RUSI), valamint a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) nevű londoni kutatóközpont közös szervezésében megtartott rendezvényen beszélt.

Bush szerint “a gonosz ma is jól látható”, és az általa jelentett veszély csak növekszik, ha létét tagadják. Ismét a nagy demokráciákra hárul a veszéllyel való szembeszállás felelőssége – tette hozzá. Ebben az összefüggésben említette Irakot, mondván: a terroristák tudják, hogy az iraki demokrácia megteremtése jelenti az ő tevékenységükre nézve az egyik legnagyobb veszélyt, és “ebben igazuk is van”.

Bush “súlyosnak” ismerte el a szövetséges erők elleni iraki támadásokat, kizárta ugyanakkor annak a lehetőségét, hogy e támadások miatt az amerikai hadsereg meghátráljon. Az elnök szerint a szövetségesek elő fogják segíteni a békés és demokratikus Irak megteremtését a Közel-Kelet szívében, és ezzel saját biztonságukat is erősíteni fogják.

A közel-keleti helyzetről szólva kijelentette: a cél a diplomáciailag elismert, biztonságban élő Izrael és a független, életképes palesztin állam megteremtése. Jasszer Arafat palesztin elnök nevének kiejtése nélkül Bush azt mondta, hogy “a régóta szenvedő palesztin nép” jobbat érdemel korrupt, terrorista szervezetekkel kapcsolatot tartó vezetőknél. Felszólította az európai államokat arra, hogy ne támogassanak olyan palesztin vezetést, amely cserben hagyja és elárulja saját népét.

Az elnök ugyanakkor egyértelműen felszólította Izraelt is a palesztin területeken lévő zsidó telepek, valamint a falak és kerítések építésének leállítására, az illegális telepek lebontására, és “a palesztinok napi rendszerességű megalázásának” beszüntetésére.
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Saudi soldiers stand guard as a Saudi air force cargo plane, carrying aid, lands at an airfield in Yemen's central province of Marib, on February 8, 2018. (Photo by ABDULLAH AL-QADRY / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.