Belföld

Szerb bocsánatkérés a boszniai háborúért

Szerb részről hivatalosan most kértek először bocsánatot a boszniai háborúért. A szerb államfő házigazdái nem viszonozták a gesztust.

Bocsánatot kért azokért a szenvedésekért a szerbia-montenegrói államfő, Svetozar Marovic Szarajevóban, amelyeket országa okozott a boszniai háború (1992-1995) idején Bosznia-Hercegovinának.

Marovic, aki a kétoldalú politikai és gazdasági kérdések megvitatása céljából érkezett küldöttség élén Szarajevóba, megbeszélést tartott a boszniai kollektív államelnökség tagjaival, a horvát Dragan Coviccsal, a muzulmán Sulejman Tihiccsel és a szerb Borislav Paravaccsal.

A találkozó utáni sajtótájékoztatón hangzott el a bocsánatkérés, amelyet Covic bátorítónak és tiszteletre méltónak nevezett. Marovic rámutatott, hogy a bűnöket nem egy egész nemzet, hanem egyének követték el, és őket felelősségre kell vonni. A két ország európai jövőjébe vetett hitét hangsúlyozva rámutatott, hogy a két országnak együtt kell előrehaladnia.

Voltak igazságtalanságok, bűnök és gyilkosságok, de mindkettőnknek (Szerbia-Montenegrónak és Bosznia-Hercegovinának) bátorságot kell mutatnunk, és ki kell mondanunk, hogy készen állunk a felejtésre és a közös előrelépésre – mondta Marovic.

A látogatás előtt a belgrádi Danas című napilapnak adott nyilatkozatában Marovic közölte, hogy kész bocsánatot kérni a boszniai háborúban elkövetett bűnökért. Ugyanakkor jelezte, hogy hasonló gesztust vár el a boszniai vezetőktől, hiszen a “felek közül sokan követtek el bűnt”.

Több hírforrás egybehangzó állítása szerint a bocsánatkérés meglepte a boszniai vezetőket, akik részéről nem is hangzottak el hasonló mondatok. Dragan Covic üdvözölte ugyan a szerbia-montenegrói elnök nyilatkozatát és szintén a jövő fontosságáról beszélt, de mindössze annyit mondott még, hogy “ez a bocsánatkérés hozzájárul Bosznia mentális és fizikai sebeinek begyógyulásához”.

A boszniai háború, amelyben szerbek, horvátok és muzulmánok kölcsönösen egymásnak estek, akkor robbant ki, amikor a Slobodan Milosevic akkori jugoszláv elnök és a jugoszláv hadsereg által támogatott szerbek fellázadtak a Bosznia függetlenségének kimondását célzó népszavazás ellen. A daytoni békemegállapodás által lezárt három éves háborúban 260 ezer ember halt meg.

Szeptember 10-én a világsajtó által történelmi jelentőségűnek kikiáltott bocsánatkérés hangzott el Belgrádban: Stjepan Mesic horvát és Svetozar Marovic szerbia-montenegrói államfő kölcsönösen bocsánatot kért azokért a szenvedésekért, amelyeket a két ország állampolgárai okoztak egymásnak az 1991-1995-ös balkáni háború idején.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik