Belföld

Virtuális Magyarország – e-világi üzletek

admin
admin

2003. 11. 10. 16:40

Az információs társadalom megteremtésében különleges szerepet játszik az állam. Óriási tévedés lenne azt hinni, hogy ez csupán az e-közigazgatásra igaz, de az e-kereskedelemre nem.

Az Európai Unió országai 2002-ben lisszaboni fórumukon vállalták, hogy az állami közbeszerzések 25 százalékát 2005-re elektronikus úton valósítják meg. A közös határozatot alátámasztotta az IDC Research elemzése; e szerint azokban az EU tagállamokban, ahol már létrejött a rendszer, 750 millió euró megtakarítást értek el azzal, hogy az elektronikus közbeszerzésnél mintegy 15-30 százalékkal alacsonyabb árakat tudtak elérni, mint a hagyományos tendereztetésnél. Az államigazgatás modernizálása a gazdaság modernizálásának előfeltétele – vonta le a következtetést az IDC.

Nem kell kitalálni

 

Dániában és Hollandiában magáncégek üzemeltetik a közbeszerzési rendszert, amelyek kormányzati pályázaton nyerték el a megbízatást. Nagy-Britanniában több szolgáltató is megkapta a jogot az elektronikus közbeszerzés lebonyolítására. Olaszországban szintén magáncéget ruháztak fel ezzel a jogkörrel. 

Közbeszerzés a neten

Magyarországon nagy valószínűséggel sokan kétlik, hogy a módszer bevezethető-e hazai körülmények között, hiszen a közbeszerzést meghirdető intézményeknek még nincs olyan informatikai infrastruktúrájuk, amely az e-közbeszerzést lehetővé tenné számukra. A metódus széles körű elterjesztését viszont – ugyancsak az IDC tanulmánya szerint – más módszerekkel is meg lehetne oldani. A tendereztetést nem kell okvetlen állami szervezetnek, hatóságnak végeznie, mód van arra, hogy – outsourcing jelleggel – az állami tevékenységet kiszervezzék a magánszférába. A magáncégek állami megbízatásként természetesen csupán az előkészítést és a lebonyolítást vállalják, a végső szót az illetékes hatóság mondja ki, amelynek nevében a közbeszerzési pályázatot meghirdették.

Kétségtelen viszont, hogy az állami példa általában jótékony hatással lehetne az elektronikus kereskedelem fejlesztésére, hiszen elősegítené a bizalom megteremtését a módszer gyakorlati honosítására. Magyarországon az internetes alkalmazásoknak a piacra gyakorolt hatása ugyanis nemcsak az európai átlagtól marad el, hanem még a hazai piac méreteihez viszonyítva sem mondható jelentékenynek.

A Gazdaságkutató Intézet Rt. 2003 közepén közzétett felmérése szerint a reálszférában az értékesítés nem egészen 16 százaléka, a beszerzésnek pedig alig több mint 23 százaléka zajlik elektronikus úton. Annak ellenére, hogy az internet-elterjedtség 2003-ban már növekedést mutat: a korábbi 11-13 százalékkal szemben a gazdaságelemzők mintegy 20 százalékos internetlefedettséget prognosztizálnak. Elvben tehát már szélesebb réteg számára is megnyílhatnának az e-kereskedelem csatornái. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a tartalomfejlesztés nagymértékben előrelépett, főleg a business to business (B2B) területén.

Igazi piacok a látszattérben

 

A vállalatközi kereskedelem lebonyolítására olyan vertikális piacterek nyíltak meg, mint az Agriportal, amely az agrárgazdaság beszerzési és értékesítési lehetőségeit fogja össze, a PharmaLink a gyógyszerpiac szereplőinek ad nem csak informális, hanem gyakorlati útmutatást, a Sunbooks pedig a könyvpiacon segíti a tájékozódást.
Az úgynevezett horizontális piacterek közül változatlanul a Marketline-nak van a legnagyobb szerepe. A 2001 végén indított Marketline tulajdonosai – a Matáv csoport képviseletében az Axelero (52 százalék) az OTP (8 százalék), illetve három vezető nemzetközi cégcsoport, az Accenture (13 százalék) a HP (13 százalék) és az SAP (13 százalék ) – 2002-ben már több mint 300 sikeres tranzakciót bonyolítottak le; ennek szervezői átlagosan 15 százalékos megtakarítást értek el. 2002 végig több mint 600 vállalat választotta szolgáltatásaikat beszerzési költségei csökkentésére; a tranzakciók értéke meghaladta a 7,2 milliárd forintot. A Marketline piactér forgalma 2003-ban tovább növekedett, az emelkedés meghaladja a 20 százalékot. A Marketline mellett működik már egy másik horizontális online csatorna, a Postai Elektronikus Nyílt Piactér.
A piactereken az eladóknak és vásárlóknak regisztráltatniuk kell magukat, ezért ez a megoldás viszonylag zártabb rendszer. Megjelentek viszont a nyíltabb piacok, amelyek ugyancsak a B2B alkalmazását segíthetik elő: az árverési site-ok. Ebben a formában bárki indíthat árverést saját termékére. Az ismertebb árverési site-ok között van a 4Sale, az Arveres, az aXio, az eCseri, a Fotó Aukció, a kalapacs, a Magyar Aukció, a Napfolt Árverés, a Vatera és a WebStore. 

Tavaly megfordult a trend

Feltehetően a piacterek bővülése is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatközi kereskedelemben lassú növekedés tapasztalható. A mélypont 2002 közepén volt – a GKI nemrégiben közreadott tanulmánya szerint –, az elektronikus kereskedelem megítélése akkor volt a legkedvezőtlenebb.

2003 közepére a negatív trend megállt, sőt kis mértékben emelkedett az így megkötött üzletek száma. Ennek ellenére a reálszféra még mindig meglehetősen bizonytalan a piacterek és általában az e-kereskedelem lehetőségeinek megítélésében. Az e-kereskedelem megerősítése nem kap prioritást a vállalatok beruházásaiban, az esetek többségében a “halasztható” kategóriába sorolják.

Hozzájárulhat a bizonytalansághoz az is, hogy a jogi feltételek nem teljesen tisztázottak. Éppen ezért az igazságügyi tárca, az informatikai és hírközlési minisztériummal karöltve 2003 júniusában a kormány elé terjesztette az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem jogi kérdéseivel kapcsolatos intézkedések és jogszabály-módosítások tervezetét.

Jogi feltételek tisztázása

A módosításokra az európai integrációhoz is szükség van. Az Európai Parlament és a Tanács ugyanis még 2000-ben szabályozta az információs társadalommal összefüggő szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával kapcsolatos követelményeket a belső piacon. Magyarországnak tehát elemi érdeke, hogy jogszabályai ezen a területen is harmóniába legyenek a brüsszeli rendszerrel, annál is inkább, mert az uniós csatlakozás után a magyar vállalatoknak is nagyobb mértékben kell bekapcsolódniuk az e-kereskedelembe, ha versenyképesek akarnak lenni a nemzetközi piacon.

Rend a lelke…

 

Ha a magyar vállalatok beruházásaiban “halasztható” jelzéssel szerepel is a business to business kapcsolatok megteremtésének szerepe, kétségtelenül történik előrelépés – ha más konstellációban fogalmazzák is meg. A hazai közép- és kisvállalatok, annak ellenére, hogy gazdasági kényszerből nem csekély mértékben visszafogták informatikai beruházásaikat, a korábbinál nagyobb gondot fordítanak a vállalatirányítási rendszerek korszerűsítésére. Ez pedig mindenképpen annyit jelent, hogy előkészületeket tesznek az e-kereskedelem honosítására. A vállalati működés logisztikai rendszerének újragondolása, a belső folyamatok racionalizálása, a döntési jogkörök felülvizsgálata, a szigorúbb költséggazdálkodás szükségszerűen megalapozza a B2B módszereinek elterjedését. Ezt a célt szolgálja a vállalatokon belül használt informatikai rendszerek összehangolása is, mivel az elektronikus kereskedelem elképzelhetetlen e rendszerek szinkronja nélkül. 

Az új definíció a következőképpen határozza meg az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást: “elektronikus úton, távollevők részére, ellenszolgáltatás fejében nyújtott szolgáltatás, amelynek igénybevételét a szolgáltatás igénylője egyedileg kezdeményezi “. A szolgáltatáshoz a távolban lévők számára elektronikus adatkezelést és tárolást végző eszközök útján, egyedileg hozzáférhető (point to point jellegű ) kapcsolatot kell biztosítani.

Az elektronikus kereskedelemmel összefüggő adatvédelmi kérdéseket is az uniós normáknak megfelelően szabályozza a tervezet. A személyes adatok tekintetében az előterjesztés kimondja az adattakarékosság és az adatelkerülés elvét. Ezek szerint az adatkezelő már az adatkezelés megkezdése előtt köteles érvényesíteni a személyes adatok kezelésének elkerülését, illetve az adatkezelés terjedelmének a lehető legkisebb mértékűre szorítását. Az előterjesztés szerint felül kell vizsgálni az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos hatályos jogszabályokat, a bírósági és egyéb vitarendezési eljárásokat is. Mindez feltételezi, hogy szabályozottabb, tisztább és átláthatóbb rendszer szerint kereskedhetnek egymással a vállalatok az elektronikus csatornákon, vagy vehetnek igénybe szolgáltatásokat, anélkül, hogy bizalmas adataik titkosságát bármi is veszélyeztetné.

Hol vásárol a fejlett világ? 

Az Egyesült Államokban az online értékesítésből származó bevételeket idén 55 milliárd dollárra teszik, sőt egyes optimista piacelemzők szerint a 94 milliárd dolláros határt is elérheti. Természetesen az Egyesült Államok esetében nagy piacról van szó, s az online kereskedelemnek is hosszabb múltra visszavezethető tradíciói vannak. Az elmúlt három évben Európa is jókora fejlődést mutatott az e-kiskereskedelemben: a fogyasztók 40 százaléka vásárol a világhálón; ez az arány 2000-ben 19 százalék volt. A kontinens lakói nem érik be olyan kisebb online vásárlásokkal, mint a CD-k vagy a könyvek, a Forrester felmérése szerint még az online “újoncok” is komplex termékekkel kezdik netes vásárlásaikat. Így például a vásárlók 18 százaléka ruházati cikkeket rendel a világhálón, 16 százalékuk utazását intézi így. Az európai online kereskedők úgy látják, hogy még vonzóbb szolgáltatásokat kell kínálniuk a fogyasztóknak. Az új ügyfelek megszerzésére 60 százalékuk koncentrál, míg 53 százalék az árbevételnövelését – még jobb kínálatot – tekinti elsődleges fontosságúnak. (forrás: e-media.hu) 

Emelkedőben az online forgalom

A B2B Magyarországon lassú emelkedő trendet mutat. Határozottabb fejlődési tendencia érzékelhető az online áruházak forgalmában. A GKI elemzése szerint 2002-ben 40 százalékkal nőtt az összforgalom, az árbevétel megközelítette a 4,5 milliárd forintot. 2003-ban várhatóan ez az összeg 6 milliárd forint fölé nő. Lehet, hogy önmagukban ezek a számok imponálónak tűnnek, de ha azt számítjuk, hogy még a 6 milliárd is csupán a hazai kiskereskedelmi forgalom egy ezreléke, már korántsem mondhatjuk, hogy e-commerce jelentékeny arányt képvisel Magyarországon.

A magyar online kiskereskedőknél egyébként igen magas az árbevétel-koncentráció. Mintegy 250-300 boltot tartanak számon, de az összforgalom közel 60 százalékát az első 10 áruház teszi ki. Változatlanul előkelő szerepe van a netes forgalomban a FotexNetnek, a Centralnetnek és a Minimaxnak, az élelmiszer-kiskereskedelemben pedig a gRobynak. Az online plázák többsége elsősorban információt szolgáltat, ezek közé tartozik többek között az Est Plaza, az Aranyoldalak és a Netkapu, valamint a konkrét címekkel szolgáló internetes újságok.

A felmérések szerint a legnépszerűbb áruk változatlanul a számítástechnikai termékek, a könyvek, a CD-ROM-ok, és a DVD-lejátszók; ezek együttesen az online kiskereskedelmi forgalom közel 40 százalékát képviselik. A GKI felmérése szerint míg a kereskedelmi árak általában megfelelnek a fogyasztók igényeinek, a kézbesítési költségeket magasnak találják a vásárlók.

Információs csatornák

 

Mindenképpen előremutató szerepe van a magyarországi üzleti kommunikáció elterjesztésében annak az internetes portálnak, amely az Agriportál, az Index és a LLP Budapest támogatásával jött létre. Az e-kereskedelem online nem virtuális áruház, hanem információs fórum, amely segít eldönteni, hogyan kapcsolódhatnak be vállalatok és magánszemélyek az e-businessbe. Egyedi a hazai internetkínálatban, mert nemcsak önálló szöveges és adattartalmat közöl, hanem üzleti modelleket is ajánl, nyomon követi az online trendeket Magyarországon és külföldön.
Ugyanígy példamutató az országos Fogyasztóvédelmi Egyesületnek és az Informatikai Vállalatok Szövetségének az a kezdeményezése, hogy pályázatot hirdetnek a Kiváló Internet Áruház cím elnyerésére, amely részben a tájékozódást könnyíti meg, részben pedig ajánlást fogalmaz meg az újdonsült és gyakorló netes vásárlók számára. 

Felkészült az idegenforgalom

Külön érdemes megemlíteni az e-kereskedelem szerepét a turisztikai szektorban, mivel ennek Európában az online kereskedelemben ma már jelentős forgalma van. A magyarországi idegenforgalmi cégek 94-96 százaléka 2002 végén már elérhető volt interneten, saját honlapja megközelítőleg 80 százaléknak van. A turisztikai irodák mintegy 140 millió forintot fordítottak arra, hogy láthatóvá – vagy legalábbis elérhetővé – tegyék magukat. Ez mintegy 19 százalékos növekedést jelentett 2001-hez képest.

Az internetes értékesítés mintegy 1,1 milliárd forint, ez meglehetősen szerény összeg az idegenforgalmi ajánlatokhoz képest, mivel a szállodaláncok 96 százalékában van mód online szobafoglalásra, és mintegy 50 százalékuk az online fizetés lehetőségét is megadják. A prognózisok szerint azonban a netes kapcsolatfelvétel emelkedő tendenciát mutat 2003-ban, s az előrejelzések szerint 2004-ben már az utazók közel 40 százalékánál természetes lesz, hogy a háló segítségével szervezze meg útját. Ezt a feltételezést erősíti, hogy az internetes elterjedtség elsősorban a háztartásokban növekedett meg, több mint 7 százalékkal, így várható, hogy családi utazások tervezésénél valóban terjed a korszerű módszer használata.

Hódít a mobil banking

Meglehetősen lassan terjed az m-kereskedelem is. Ez annál is érdekesebb, mert például a bankszolgáltatások igénybevételénél a mobil banking 2003-ban lekörözte az internetes bankolást. A mobil banking egy év alatt 67 százalékkal növekedett, ügyfeleinek száma 320 ezer fölé emelkedett, míg az internet bankingé 275 ezer. A vállalati mobil banking ügyfélforgalma még erőteljesebben emelkedett; 90 százalékos növekedést mutat.

Az m-kereskedelem iránt ugyan élénk az érdeklődés de a szakértők egyelőre kevés esélyt látnak a mobil alapú kereskedelmi rendszerek bevezetésére. Ennek egyik oka, hogy sok szereplő osztozik az azonos jellegű szolgáltatáson. Példa erre a mobiltelefonnal fizethető parkolás. Erre pedig nagy igény lenne, de amíg a parkolótársaságok nem tudnak megállapodni egymással a tarifákban és a fizetés módjában, addig nehezen kivitelezhető, hogy a mobilszolgáltató más és más számlát állítson ki a különböző társaságoknak.

Eltérnek a vélemények a mobilszolgáltatók között arról is, milyen határig vállalhatja a társaság, hogy meghitelezi a kereskedelmi tranzakciót. A GKI kutatói által megkérdezett cégek egynegyede valószínűsíti, hogy saját termékét felajánlja mobil értékesítésre, 37 százaléka pedig inkább csak azt jelzi, hogy a mobil kommunikációt a hirdetés új formájaként szeretné a jövőben igénybe venni. A mobil kereskedelem nagyobb arányú térhódítása elsősorban az általános gazdasági környezet kedvező változásától függ, nem a termékek vagy tevékenység jellegétől – állapítják meg a GKI elemzői.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.