Szörnyen hangzik az, hogy „privacy” vagy hogy „elektronikus privacy”, ezért lefordítom: magánélet, magántitok, valamint ugyanez elektronikus
kiadásban. A Big Brother- vagy Nagy Testvér-díjat évente kiosztó szervezet a magánéletünkbe való beavatkozásért ad virgácsot. A díjakra esélyes lehet bármely olyan állami szerv, cég és magánszemély, amely, aki különösen durván megsérti vagy veszélyezteti a magánéletünket (szégyenükben általában nem veszik át a díjat).
A listát összeállító, jogászokból és közéleti személyiségekből álló zsűri (Mérő László matematikus, Pelle Andrea, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Szabó Máté, az adatvédelmi biztos munkatársa és Tordai Csaba, az INDOK jogásza) egy úgynevezett Pozitív E-privacy díjat is kioszt. Ezt olyan jelölt kapja, aki vagy amely – szemben a Nagy Testvér-díjasokkal – a magánélet sérthetetlenségéért harcol. „Az, hogy valaki bekerül a jelöltek közé, nem jelenti azt, hogy bármilyen törvénybe ütköző dolgot követett volna el” – írja közleményében a díjat kiosztó magyarországi szervezet.
Mégsem jogszerű?
Bár a Nagy Testvért osztók közleményében az áll, hogy a díjra való jelölés nem jelenti azt, hogy az adott szervezet vagy személy „törvénybe ütköző dolgot követett volna el”, a gyakori és sok esetben indokolatlan motozás a Társaság a Szabadságjogokért szerint a hatályos magyar törvények alapján nem jogszerű. A szervezet a rendszeres motozások miatt nyílt levélben fordult még júliusban a belügyminiszterhez. A levélben foglaltak szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy „az elmúlt időszakban, a fővárosban rendkívüli módon megszaporodtak az úgynevezett motozásos igazoltatások.” A szervezet szerint az utcán dolgozó rendőrök „célzottan fiatalokat igazoltatnak, az intézkedések azonban legtöbbször nem érnek véget a személyazonosság megállapításával. Sajnálatos módon az utóbbi időben rutinná vált, hogy az intézkedő rendőr az igazoltatott fiatalt zsebeinek kiürítésére szólítja fel”, táskájának kipakoltatását és módszeres átvizsgálását foganatosítja.
A szovjet biológiai és vegyifegyver-program egyik központjáról elnevezett, állami szerveknek adható Szverdlovszk-díjjal 2003-ban a Budapesti Rendőr-főkapitányságot jutalmazták. A főkapitányság emberei a Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány által Budapest öt pontján működtetett tűcsereprogram résztvevőit igazoltatták és motozták meg több esetben. A díj azért jár – áll az indoklásban, mert – mint az adatvédelmi biztos megállapította: “a rendőr … a lakóautóba csak akkor mehet be, ha az valamely bűncselekmény elkövetőjének elfogása, bűncselekmény megakadályozása miatt szükséges. A szeretetszolgálat által biztosított szolgáltatások (tűcsere és információszolgáltatás, tanácsadás, a leszokás elősegítése) azonban nem számítanak bűncselekménynek, ráadásul a programot a GYISM és az ESZCSM is támogatta.” (Fórum: Megalázó és indokolatlan motozás)
A bekamerázott iroda esete
Cégeknek járó, úgynevezett Dehomag-díjjal “jutalmazta” a zsűri az ország számos pontján telephelyet fenntartó Szabó Kerttechnika nevű céget. A kertészeti vállalat azért kapta meg idén a díjat – indokol a zsűri –, mert „a cégtulajdonos kamerákon keresztül figyelheti meg a bekamerázott irodákban, illetve más, bekamerázott helyiségekben tartózkodó alkalmazottakat, és a felvételeket egy hétnél tovább tárolja”.
Nem túl hízelgő, a díjat az IBM német leányvállalatáról nevezték el, amely a második világháború során lyukkártyák segítségével szervezte meg a Harmadik Birodalom vasúti menetrendjének összehangolását.
„Stasi-díj” az államtitkárnak
Az NDK állambiztonsági miniszteréről, a Stasi főnökéről elnevezett Erich Mielke-díjat Tóth Zoltánnak, a Belügyminisztérium államtitkárának ítélte a zsűri. Ő a személyes adatok védelméről szóló törvény módosításának előkészítése során az intelligens elektronikus azonosító kártyával kapcsolatban tett javaslatot. A zsűri indoklása szerint az intelligens kártya, amely tartalmazná a TAJ-t, a személyi számot, valamint az adóazonosító jelet, „ellentétes a privacy alapelveivel, ugyanis megteremtené a lehetőséget a különböző személyes adatok összekapcsolására.”
Jutalomdíj az alkotmányjogásznak
Ha valaki azt gondolná, hogy a zsűri képtelen volt olyan szervezetet vagy személyt találni, aki idén – szemben az előbb említett díjazottakkal – a magánéletünk sérthetetlenségéért harcolt, az téved. Bizonyára úgy találják, hogy a díjazotton, Sólyom László alkotmányjogászon, az Alkotmánybíróság korábbi elnökén kívül, aki a személyi szám alkotmányellenességét kimutató munkájáért és az univerzális azonosító eltörlésében való alapvető közreműködéséért kapta a 2003-as Pozitív E-privacy Díjat, a díjak kiosztása önmagában hozzásegít bennünket magánéletünk védelméhez. Úgy legyen.
