Vitapartnere Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa, illetve Jaksity György, a Budapesti Értéktőzsde elnöke volt. Medgyessy Péter aláhúzta: most újabb jelentősebb lépéseket, az életszínvonal javításában nem lehet tenni, ugyanakkor védelmébe vette az elmúlt évben a közszférában tett nagy összegű béremeléseket.
A közalkalmazottak, közülük is elsősorban az orvosok, az ápolónők, a tanárok fizetése “szégyenletesen alacsony volt”, ezeket a kormánynak meg kellett emelnie – mondta. Utalt arra is, hogy a kormány azzal az ígérettel került hatalomra, hogy szeretné elérni, a lakosság is részesüljék a rendszerváltás eredményeiből.
Arra a felvetésre, hogy az állam növekvő kiadásaival rátelepszik a gazdaságra, nőnek a terhek a következő évi büdzsé kapcsán a miniszterelnök kifejtette: egyszerre van jelen a büdzsében a tehernövekedés és a terhek csökkenése is, a cél az, hogy az igazságosság a megelőző időszakhoz képest jobban érvényesüljön. A terhek igazságosabb elosztására példának említette, hogy a kormány például a lakástámogatások kapcsán szűkítette azokat a támogatásokat, amelyek a befektetési célú lakásvásárlásokat is ösztönözték, de az első lakáshoz jutás támogatása fennmarad.
Arra a felvetésre, hogy az elmúlt évek tapasztalat is mutatja, hogy az állam nem képes élénkíteni a gazdaságot kijelentette: a kormány nem hiszi, hogy a gazdaság bővülését élénkíteni tudja. Az viszont vitathatatlan, hogy a gazdaság működésének feltételeit, a mozgásteret bővítenie kell, például az infrastrukturális fejlesztések révén – mondta.
Medgyessy Péter hangoztatta: az elért életszínvonalra mint bázisra már lehet építeni, a költségvetés azonban kijelölte a súlypontokat, többek között a beruházások, a fejlesztéseket ösztönzését. Ezekből tovább építkezhet majd a gazdaság, nőhetnek a költségvetés bevételei, ami hosszabb távon a lakosság életszínvonalának emelkedésére is hatnak. Ezt szolgálják az autópálya-építések, a Vásárhelyi-terv megvalósítása, valamint a beruházások számára adott adókedvezmények.
Az “szja-ban egyértelmű a tehercsökkenés”, a társaságok számára kedvező az, hogy a társasági adó csökken, valamint az, hogy kedvező változások következnek be az iparűzési adó vonatkozásában is – jelentette ki Medgyessy Péter. Az állami takarékosságra törekvések között a központi intézmények, a “bürokrácia” csökkentése mellett szólt arról, hogy az önkormányzatok kiadásai összesen 10 százalékkal nőhetnek, jóval meghaladva a jövőre tervezett inflációt, de fejlesztéseiket 36 százalékkal növelhetik jövőre.
Ez megalapozza, hogy racionálisabban gazdálkodjanak, működjenek – mondta. A miniszterelnök kifejezetten “bátor lépésnek” minősítette a pénzügyminiszter részéről, hogy az adóigazgatásban jelentős leépítéseket tervez. Arra a felvetésre, miért ragaszkodik a kormány a GDP-hez mérten 3,8 százalékos államháztartási hiányhoz, Medgyessy Péter azt hangsúlyozta: a külföldi befektetők egy-egy ország megítélésekor több szempontból is vizsgálják a makromutatókat, ezen belül kifejezetten figyelnek az államháztartás alakulására, a fizetési mérleg folyamataira.
A részben az előző kormányzat gazdaságpolitikai elképzelései, lépései miatt megingott befektetői bizalom visszaállítása fontos a gazdaság számára. A bizalom visszaszerzésének “ennek része a jövő évi költségvetés” – hangsúlyozta. Medgyessy Péter természetes folyamatnak ítélte azt, hogy miközben külföldi befektetések történnek az országban, jelentős összegű magyar befektetések is zajlanak a környező államokban. Úgy vélte: a Molnak, az OTP-nek Magyarországon belül nincs igazán lehetősége arra, hogy saját szférájában növelje befektetéseit.
Az elmúlt időszakban a két vállalatcsoport már egymilliárd dollárt fektetett be külföldön, ami azt jelenti, hogy a magyar gazdaságnak ütőképes cégei vannak – tette hozzá. A miniszterelnök szerint arra kell törekedni, hogy az ország a nagyobb hozzáadott értékű munkát, az ezt megalapozó beruházásokat vonzza, olyanokat, amelyek kialakításához képzett munkaerőre van szükség.
A kormány éppen ezért azt szeretné, ha a szakképzés megfelelő súllyal jelenne meg, és olyan szakmákat oktatnának, amelyekre igény van. “Szeretnénk, ha megnőne a szakmunka becsülete, de ezzel párhuzamosan a külföldiek kutató, fejlesztő bázisokat is telepítenének az országba”. A kormányfő szerint e célt szolgálja a tervezett innovációs törvény is.
