Belföld

Romló pénzügyi egyensúly mellett enyhe gazdasági élénkülés

Az ipari, építőipari és külkereskedelmi adatok alapján július-augusztusban némi gazdasági élénkülés figyelhető meg, a pénzügyi egyensúly ugyanakkor tovább romlik - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglalójában.

A lakosság reáljövedelme és fogyasztása az I. félévben 8-9 százalékkal emelkedett, a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké kissé csökkent. A fogyasztói árak az I-III. negyedévben 4,4 százalékkal nőttek.


A gazdasági élénkülés a világgazdaság fejlett térségeiben továbbra is várat magára: az augusztusi ipari termelés az Egyesült Államokban és az Európai Unióban a tavaly augusztusi alacsony szintet sem érte el, és szűkült a külkereskedelmi forgalom is. Az unión belül néhány országban az utóbbi hónapokban már nem, vagy csak kevéssé érvényesült a gazdasági recesszió.


Az ipari termelés adatai alapján ide tartozik például Írország, Finnország, Görögország és Portugália. A magyar gazdaság legfőbb kereskedelmi partnerére, Németországra azonban továbbra is a stagnálás-csökkenés jellemző. Magyarországon a főbb gazdasági ágak adatai alapján július-augusztusban az év első feléhez képest enyhe gazdasági élénkülés tapasztalható. Az ipari termelés júliusban és augusztusban egyaránt mintegy 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. (Az első félévben 3,9 százalék volt a növekedés.)


A termelés továbbra is exportvezérelt. Az év első nyolc hónapjában az ipar teljes növekménye a külpiacokra került, a belföldi értékesítés stagnált. A feldolgozóipar túlnyomó részére az élénkülés volt jellemző, termelékenysége a nyolc hónapos időszak egészében közel 7 százalékkal, ezen belül július-augusztusban 9 százalékkal javult.


Az építőipar nyolchavi teljesítménye 2 százalékkal elmaradt el a tavalyi rendkívül magas bázistól, de július-augusztusban már 2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Mezőgazdasági termékekből a nyolchavi felvásárlás kissé magasabb volt, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A kiskereskedelmi forgalom élénk, de a korábbinál visszafogottabb ütemben nőtt. Január-augusztusban az eladott áruk volumene 8,3 százalékkal haladta meg a bázist.


A külkereskedelmi áruforgalom hiánya változatlanul jelentős, és emelkedő tendenciát mutat. Az áruexport élénkült ugyan, de a behozatal növekedési üteme ezekben a hónapokban is magasabb volt, mint az áruexporté. Az import erőteljes bővülése több tényező együttes hatására alakult ki: kiemelkedő szerepe volt a megnövekedett fogyasztói keresletnek, hozzájárult az importált beruházási javak iránti növekvő érdeklődés, és az energiaimport emelkedése is. A folyó fizetési mérleg nyolchavi hiánya 3,2 milliárd eurót tett ki.


A negatív egyenleg 2,2-szerese a tavaly ilyenkorinak. A külső pénzügyi egyensúly romlását a gazdaság reálszférájában kialakult egyensúlyhiány magyarázza: a folyó deficit növekménye teljes összegében az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmában keletkezett, sőt a reáltranzakciók romló egyenlegét kissé mérsékelte a tőkejövedelmekben tapasztalható egyenlegjavulás.


A folyó fizetések negatív egyenlegének szinte folyamatosan csökkenő hányada finanszírozható nem adóssággeneráló forrásokkal. Ez az arány tavaly január-júliusban 57 százalékot, az idén 19 százalékot tett ki. A csökkenésben a hiány összegének a növekedése, továbbá a magyar tőketulajdonosok növekvő külföldi befektetése tükröződik. A Magyarországra beáramlott külföldi tőke összege nagyobb, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt.


Az államháztartás I-III. negyedévi hiánya 809 milliárd forint volt, a tavalyi igen magas szintet is 53 milliárd forinttal meghaladta. A hiány a bevételek 13,5 százalékos, a kiadások 12,6 százalékos folyó áron mért növekedése mellett alakult ki. Július-szeptemberben a foglalkoztatotti arány a tavalyi 50 százalékról 51 százalékra nőtt. A versenyszférában valamivel kevesebben dolgoztak, mint tavaly, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeknél pedig emelkedett az alkalmazásban állók száma.


A munkanélküli ráta 5,9 százalékról 5,7 százalékra mérséklődött, a reálkereset 13 százalékkal nőtt az év első nyolc hónapjában a bázishoz képest. A fogyasztói árszint az I-III. negyedévben 4,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyenkor. (Az infláció 2002 azonos időszakában 5,4 százalék volt.)


 

Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.