Belföld

Befektetésajánló – sokat lízingelünk, de nem eleget

admin

2003. 10. 22. 10:55

A legtöbben használtautó-vásárláskor kötnek lízingszerződést. Pedig ennél több rejlik ebben a finanszírozási formában – nemcsak a vevőnek, de a bankoknak is. Az EU-csatlakozással sok minden megváltozhat.



 A banki cégek vezetnek

A 28 magyarországi lízingcég közül 13 közvetlen vagy közvetett banki háttérrel működik, méretüket tekintve ezek a piac meghatározó szereplői. Az első féléves adatok alapján a CIB Lízing vezette a piacot 56 milliárd forint feletti kihelyezéssel, a második helyet a K&H Lízing szerezte meg 45 milliárd forintos finanszírozással, a harmadik helyen pedig a korábbi piacvezető Merkantil csoport végzett 35 milliárddal. Hárman együttesen a piac több mint 40 százalékát lefedik.

A hazai bankcsoportok növekedésének egyik húzóerejét a lízingcégeik jelentik, a kihelyezések ugyanis erőteljesen bővültek (gyorsabban, mint a kedvezményes lakáshitelek boomja által vezérelt banki hitelexpanzió), s úgy tűnik, ez az ütem a későbbiekben sem lassul. A Magyar Lízingszövetség tagvállalatai az előzetes számok alapján ez év szeptember végéig 734,6 milliárd forint eszköz megvásárlását finanszírozták, ami több mint 20 százalékos bővülés egy év alatt – mondta Tóth Tamás, a K&H lízingcsoport vezérigazgatója, a szövetség statisztikai bizottságának elnöke a Balatonfüreden rendezett kétnapos konferencián. Ha a tendencia folytatódik, úgy szerinte a lízingelt eszközök értéke az év végére eléri az ezermilliárd forintot, szemben az előző évi 800 milliárd forinttal. A lízingcégek mégis komoly veszélyben érzik magukat, attól tartanak, hogy a lakossági hitelezésben új és új területet kereső bankok „rástartolnak” az autófinanszírozásra, és elhappolják előlük az ügyfelek valamint a nyereség nagy részét.

A többség autót lízingel

A lízingelt eszközök döntő részét továbbra is a személyautók képviselik: 2003. szeptember 30-ig a lízingelt személygépkocsik és kishaszongépjárművek összértéke 541,67 milliárd forintot tett ki a szövetség adatai szerint, ami az összes lízingelt eszköz 74 százaléka. A lízingszövetség végleges adatai szerint 2003. első félévében a lízingelt eszközök összértéke 444,74 milliárd forint volt, szemben a 2002. első félévi 361,67 milliárd forinttal. Az adatok tükrében látszik, hogy a személyautók, a kishaszongépjárművek, valamint a nehéz tehergépjárművek és autóbuszok együttes lízingelése az összes lízingelt eszköz 85 százalékát adja.

Az Unió lízingpiaca a hazainál lényegesen jobban diverzifikált. Az autófinanszírozás ott általában „mindössze” 50 százalékát adja az ügyleteknek, és viszonylag nagy arányú a termelőeszközök lízingje is (25 százalék). Az ingatlanok 15, a teherautók 10 százalékkal részesednek a teljes lízingpiacból. Hazánk EU-csatlakozása azonban egy csapásra aligha változtat az alapvető magyar sajátosságokon, hiszen negyedévről-negyedévre még mindig növekszik az újonnan forgalomba helyezett gépjárművek száma. Az év egészére, illetve az elkövetkező néhány évre is 20 százalékos bővülést valószínűsítenek a szakértők.

Az autófinanszírozásban ráadásul további tartalékok rejlenek, hiszen míg az alacsonyabb kategóriákban (például egy Suzuki esetében) hozzávetőleg 90 százalék a – lízingből vagy kölcsönből – finanszírozott ügyletek aránya, addig a prémium márkáknál csak 20-30 százalékot vásárolnak ilyen formában. Szintén felfutást remélnek a szakmabeliek a flottaeladások piacán, ahol jelenleg 30-40 százalék történik finanszírozásból, szemben az az Európai Unióban jellemző 90 százalékos aránnyal.




 Visszlízing – ha likviditási gond van

Az úgynevezett visszlízingnek akkor van értelme, ha egy magánszemély vagy társaság likviditási gondokkal szembesül és van a tulajdonában egy tehermentes eszköz (autó, termelőeszköz vagy ingatlan). Ez esetben eladhatja azt a lízingcégnek (a befolyó vételár kisegíti a bajból), majd pedig visszalízingeli néhány év alatt. Az utolsó lízingdíj törlesztésével a tulajdonjog is újra visszaszáll az eredeti tulajdonosra.

Ingatlanlízing: ugrásszerű bővülés várható?

A magyarországi ingatlanpiacon a lízingelés egyelőre igen szerény méreteket ölt, már csak azért is, mert egy-két kivételtől eltekintve szinte semelyik társaság kínálatában nem szerepel ez a konstrukció (információink szerint a banki hátterű, nagyobb lízingcégek közül egyedül a CIB Lízing, a kisebbek közül például az Innotrade Lízing foglalkozik ingatlanügyletekkel). Az első féléves végleges adatok szerint az összes lízingelt eszközből így mindössze 3,5 százalékot tettek ki az ingatlanok. Egyes vélemények szerint ezért az Európai Unióba való belépés után ugrásszerű bővülésre számíthatunk ebben a szegmensben.

Az ingatlanlízing elsősorban nem magánszemélyekre szabott finanszírozási lehetőség. A lízingelhető ingatlanérték minimuma általában 100 millió forint vagy még ennél is magasabb. Pusztán az ügyletek mérete tehát már azt sugallja, hogy vállalatok közép- és hosszútávú finanszírozási alternatívájáról van szó. A többszáz milliós vagy néhány milliárdos ingatlanlízing-ügyletek ráadásul bonyolult és időigényes kockázatelbírálást és fizetőképességvizsgálatot követelnek meg, amire sok esetben külön projekttársaságokat kénytelenek létrehozni a pénzügyi csoporton belül.

Ez viszont megkérdőjelezi az ugrásszerű bővülés valószínűségét, hiszen addig, amíg a bankok egyszerűbben, gyorsabban és magasabb marginokkal tudják kihelyezéseiket bővíteni, addig nem is igen lesznek rákényszerítve arra, hogy ezt a réspiacot betöltsék – vélik az általunk megkérdezett szakértők.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

View of the Cerro Azul, in the Serrania La Lindosa -which had been declared Protected Archaeological Site of Colombia last May- in the Amazonian jungle department of Guaviare, Colombia, on July 2, 2018. 
Both the Serranias of Chiribiquete and La Lindosa had been closed to outsiders for many years during the armed conflict and are now opening up to scientific research.  / AFP PHOTO / Diana Sanchez

Egy lépésre vagyunk az összeomlástól

Pusztazámor, 2012. május 24.
A Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ lerakójának tetején ürít egy kukásautó. A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. kukásautói szállítják a Budapesten keletkezett szemét egy részét a telepre.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.