Belföld

A RIAA harca – reszkessetek zenekalózok!

A hanglemezgyártó-ipar az internetes állománycserékben látja a bevételek folyamatos csökkenésének legfőbb okát. Hamarosan perek ezreit indítja el, hogy megvédje érdekeit.

Tavaly az Amerikai Hanglemezgyártó-ipari Szövetség (Recording Industry Association of America, RIAA) látványos győzelmet aratott a Napster állománycserélő cég fölött, s mindenki azt hitte, ezzel nagyjából véget ért
A RIAA harca – reszkessetek zenekalózok! 1

a harc. Vagy ha mégsem, akkor a RIAA a többi fájlcserélőt veszi célba – Morpheus, Grokster, Kazaa –, de a felhasználókat biztosan nem bántja. Lawrence Hertz, a New York-i Hall Dickler Kent Goldstein and Wood ügyvédi iroda online jogi szakértője azonban már márciusban felhívta a figyelmet arra, hogy ez téves elgondolás.

Előrevetítette, hogy a zenei kiadók hamarosan sokkal erőteljesebben érvényesítik az 1998-ban elfogadott Digital Millenium Copyright Actet (DMCA, a digitális tartalomra vonatkozó jogvédelmi törvényt), s abba beletartozik az is, hogy nem csupán vállalatokat fognak beperelni, hanem olyan felhasználókat is, akik ingyenesen hozzáférhetővé tesznek jogvédelem alatt álló tartalmat. Erre egyébként már tavaly is voltak jelek: akkor, amikor a RIAA azt kérte a Verizon internetszolgáltatótól, hogy adja át annak az előfizetőjének az adatait, aki több mint 600 zeneszámot töltött le. Mint várható volt, a Verizon bírósághoz fordult, ám az – a DMCA alapján – jóváhagyta a RIAA kérését. Ezzel kezdetét vette a hajsza.

 Mi a RIAA?

A több mint 300 amerikai lemezkiadó vállalatot tömörítő érdekvédelmi szervezet vezető testületében a legnagyobb cégek képviseltetik magukat: a Warner Music, a Sony Music, a BMG Entertainment, az EMI és a Universal. Adatai szerint 2002 első felében 7 százalékkal estek vissza a zenei CD-eladások az előző év első félévéhez képest. A kár dollármilliárdokban mérhető.  

Akció indul

A Verizon-eset sikerén felbuzdulva a RIAA idén nyáron hasonló igényt nyújtott be a szövetségi bírósághoz – a cél ezúttal két egyetem volt, a Massachusetts Institute of Technology és a Boston College. A RIAA azt kérte, hogy a két intézmény adja át azoknak a diákoknak a személyi adatait, akikről gyanítható, hogy illegális állománycseréléssel foglalkoznak. Az egyetemek fellebbeztek, arra hivatkozva, hogy a RIAA Washingtonban terjesztette be a kérvényét, s az emiatt Massachusetts államban nem érvényes. A bíróság pedig egyetértett ezzel. Ennek a döntésnek a következményeképpen a RIAA csak ahhoz a területi bírósághoz nyújthat be efféle kérelmet, ahol szerinte megsértik a szerzői jogra vonatkozó törvényt. Ez pedig jóval hosszadalmasabb és bonyolultabb eljárást kíván.

A vereség azonban nem rendítette meg a RIAA elszántságát. Szeptember elején pert indított 261 egyéni felhasználó ellen, mert azok több mint ezer zeneszámot tettek hozzáférhetővé olyan online állománycserélő rendszereken keresztül, mint a Kazaa, a Gnutella és a Grokster. A lépéssel



A RIAA harca – reszkessetek zenekalózok! 2


kapcsolatban Cary Sherman, a RIAA elnöke közleményt adott ki, amelyben a következőket hangsúlyozta: “Senki sem szeret keménykedni és perhez folyamodni. De amikor a termékedet rendszeresen lopják, akkor egyszer csak meg kell tenned a megfelelő intézkedést. Egyszerűen nem engedhetjük meg, hogy az online kalózkodás tönkretegye művészek, zenészek, dalszerzők, forgalmazók és általában a zeneiparban dolgozók megélhetését.”

A sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy ez csak az első perhullám. Tervei szerint a RIAA a következő hónapokban több ezer hasonlót eljárást indít. És bár a mostani perek azok ellen irányulnak, akik feltöltöttek zeneszámokat, nem lehetetlen, hogy a későbbiekben az állományok letöltői ellen is kártérítési igényt nyújt be – közölte.

Tiszta lappal 

A RIAA azoknak is ad lehetőséget, akik már cseréltek állományokat a hálózaton, de még nem kereste meg őket a szervezet. Nekik szól a Clean Slate (tiszta lap) program. Ez tulajdonképpen egy, a RIAA honlapjáról letölthető nyilatkozat, és a nyilatkozó – közjegyző által hitelesítve – a következőket vállalja vele: letörli a korábban letöltött összes zeneművet az otthoni gépéről, többé nem fog le- és feltölteni jogvédelem alatt álló alkotásokat, és másoknak sem teszi lehetővé azt, hogy az ő gépére feltöltsenek vagy onnan letöltsenek ilyen műveket. Lényeges, hogy a már beperelt felhasználók nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. Ám ez a lehetőség nem emiatt nem tetszik az Electronic Frontier Foundationnak. Jason Schultz, az EFF jogásza szerint ez azért veszélyes, mert ha a RIAA tudtunkon kívül már “érdeklődött” irántunk, akkor ennek a nyilatkozatnak az elküldésével gyakorlatilag elismerjük az illegális tevékenységet (a RIAA cáfolta, hogy ez lenne a célja). 

Egyezkedések



A 261 beperelt felhasználó közül egynek az esete körbejárta a világot. Brianna Lahara, egy 12 éves New York-i kamaszlány történetét gyorsan felkapta a sajtó, bőséges részletekkel a kétségbeeséséről és könnyeiről. A RIAA közben peren kívüli egyezséget kötött a lány édesanyjával, Sylvia Torresszel, aki vállalata, hogy 2000 dollár kártérítést fizet a vádak ejtéséért.

A kislány védelmét az Electronic Frontier Foundation (EFF) civil jogvédő szervezet, a RIAA módszereinek egyik fő ellensége vállalta. Az EFF ügyvédje, Gwen Hinze így kommentálta az esetet: “A helyzet az, hogy 12 éves gyerekek perlése semmit sem old meg a felhasználók szempontjából. De a zeneipar szempontjából sem. Ez nem fogja arra indítani az embereket, hogy több CD-t vásároljanak. Arra fogja indítani őket, hogy féljenek.”

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a RIAA valóban csak utolsó lehetőségként folyamodik a perhez. Tavaly tavasszal már egyezségre jutott négy diákkal, s azok vállalták, hogy összesen 17 ezer dollár kártérítést fizetnek. Most is hasonló módszerrel igyekszik kiegyezni az érintettekkel. Ez azt jelenti, hogy ha megegyeznek, akkor átlagosan 3000 dollárt kell megfizetniük. Ha a felhasználók a peres utat választják, akkor 750-150 000 dolláros büntetésnek nézhetnek elébe minden jogvédelem alatt álló mű esetében – ha a bíróság a RIAA-nak ad igazat.

A tények

Ha már CD-knél és boltoknál tartunk, érdemes megnézni a trendeket. Több vélemény szerint ugyanis a RIAA sarkalatos hibát követ el azzal, hogy inkább támad, és nem próbálja kihasználni az internetes lehetőségeket.

Az Apple április 28-án elindította iTunes szolgáltatását; ennek az a lényege, hogy a zeneszámokat egyenként lehet letölteni, darabonként 99 centért. Szeptember 3-án a tízmilliomodik zeneszámot vásárolták meg az iTuneson. Ez Steve Jobs, az Apple vezetője szerint tömören “történelmi mérföldkő” a zenészeknek és a zenerajongóknak is.

A Forrester Research piackutató cég szeptember elején kiadott kutatásából úgy tűnik, Jobs nem is túlzott nagyon. Josh Bernoff, a Forrester vezető kutatója szerint “hatalmas átrendeződés” közeleg a szórakoztatóiparban. A CD-k, a DVD-k és más fizikai médiahordozók elavulttá válnak, a jövő az igény szerinti (on-demand) online szolgáltatásoké.

Mint a Forrester-kutatásból kiderül, az amerikai felhasználók 20 százaléka vesz részt így vagy úgy valamilyen letöltésben, és fele részük elismeri, hogy kevesebb CD-t vásárol. Öt év múlva – jósolja a Forrester – a zeneeladások egyharmada származik majd letöltésekből. Josh Bernoff úgy véli, hogy a széles sávú internet terjedésével és a tárolóeszközök árának csökkenésével a filmletöltések is nagyon elterjednek majd.

S végül a Newsweek hetilap saját felmérésének eredményei: ha minden zenei CD ára egyharmaddal csökkenne, akkor azoknak a zenefogyasztóknak a 48 százaléka, akiknek van letöltési lehetőségük, inkább megvennék a CD-t. Ami a RIAA pereskedéseit illeti, a válaszadók 54 százaléka úgy nyilatkozott, hogy ezek hatására valószínűleg nem fog több zeneszámot letölteni a jövőben. Az eredményekből úgy tűnik, hogy a pereskedés rövid távon alighanem eredményes lesz a RIAA-nek, hosszú távon azonban az internetes értékesítés lehetőségeit is figyelembe kell vennie.

A Számítástechnika következő száma a hazai zeneipar helyzetét tekinti át, közelebbről azt, hogy mennyire veszélyezteti ezt az ipart az internetes kalózkodás.
Címkék: archívum

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Karancskeszi, 2019. március 20.
A felkelő Hold látszik a Karancs csúcsán lévő kilátó és az Antenna Hungária adótornya mögött Karancskeszi közeléből fotózva 2019. március 20-án.
MTI/Komka Péter
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.