Belföld

50 év múlva a városok fele nyomornegyedekben él

admin

2003. 10. 06. 13:01

A nyomornegyedekben élők száma megközelíti az 1 milliárd embert, a világ lakosságának egyhatodát – derül ki az ENSZ legfrissebb jelentéséből , amelyik elsőként ad átfogó képet a városi nyomorról. Komolyabb változások nélkül félő, hogy 30 éven belül ez a kritikus szám a duplájára növekszik.

A későbbi távlatokban, 2050-ben a 6 milliárd fős teljes városi népességnek több mint a fele, összesen 3,5 milliárd ember él majd a létfeltételeit veszélyeztető szegénységben – vetíti előre a jelentés.

 Mi számít nyomornegyednek?

 A jelentés értelmezésében a nyomornegyedek olyan szegény városrészek, amelyekből hiányoznak a legalapvetőbb szolgáltatások is – például a tiszta víz, – ahol a házak alig épülnek, és a negyed túlzsúfolt lakosokkal.

Ázsia vezet

A legtöbb nyomorgó ember a fejlődő országokban található, számuk az 1990-es években jelentősen megugrott. Ázsiában élnek a legtöbben nyomornegyedekben, számuk meghaladja a fél milliárd embert, míg Fekete-Afrikában a legnagyobb az arányuk a teljes lakosságon belül, összesen 71 százalék. „Némely országokban a nyomornegyedek olyan kiterjedtek, hogy a gazdagok kerítik el inkább magukat a város lakosságától falakkal és kapukkal” – írja a jelentés.

Az USA képmutató

Az ENSZ szakértői arra is felhívták a figyelmet, hogy a világ vezetői úgy tűnik, nem tartják be korábbi ígéretüket, hogy 2020-ig legalább 100 millió nyomorgó helyzetét változtatják meg. A viszonylag szűkre szabott célkitűzést 2000 szeptemberében összesen 189 ország határozta el, de a jelenlegi számok nem utalnak tömeges nemzeti erőfeszítésekre.

Az Egyesült Államok képmutatóan hangsúlyozza ugyan a szegénység és a nyomornegyedek csökkentésének jelentőségét, a megvalósításhoz szükséges finanszírozásba azonban nem vesz részt – véli Jeffrey Sachs, a Colombia Egyetem professzora, és egyben Kofi Annan, ENSZ főtitkár tanácsadója.

Önsegítés és közös megoldáskeresés

A korábbi nemzeti politikák azonban sokkal pozitívabb képet öltenek mint akár tíz évvel ezelőtt. Az országok egyre ritkábban oldják meg a nyomor problémáját erőszakos kilakoltatással és kényszerítő újratelepítésekkel. A szegénység-politikai hangsúly eltolódott az önsegítés, és a nyomornegyedek feljavítása irányába.

A jelentés ajánlásokat is megfogalmaz a döntéshozók számára. A nyomornegyedek körülményeinek jobbítása és a városi szegénység általános kezelése jelenthetik a fő fejlődési irányt. A nyomornegyedek lakóit a szervezett egyre inkább bevonná mind a problémák felismerésébe, mind a közös megoldáskeresésbe.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2009. június 19.
Kósz Zoltán és Varga II Zsolt harca a labdáért a vízilabda gálán 2009. június 19-én. A Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában rendezik a vízilabda ünnepét, a Vodafone Aranygálát. A mérkőzésen egy medencében játszik a 21 olimpiai aranyérmet, illetve az elmúlt 12 évben Európa-bajnoki vagy világbajnoki aranyérmet nyert vízilabdázó. A gála bevételét jótékony célra, a magyar vízilabda-utánpótlás javára fordítják.
MTI Fotó: Beliczay László
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.