Belföld

A híradók miatt rettegnek a gyerekek

A gyerekeket jobban zavarja a híradókban bemutatott valódi erőszak, mint az akciófilmekben vagy tévésorozatokban látható erőszakos jelenetek - derül ki egy brit kutatásból.

A felmérés készítői szerint a hírcsatornákon jelezni kellene, mi várható a riportokban. Szakértőnk szerint ha lenne ilyen törvény, azt a híradók nem tartanák be. A pszichológus véleménye: a szülő felelőssége megszabni, mit nézzen a gyerek, bár néha még a felnőttek sem tudják megkülönböztetni a valóságot a fikciótól.

A felmérést a BBC és médiafigyelő szervezetek állították össze 9-13 éves gyerekek válaszai alapján. A megkérdezett 9 gyerekeket legjobban a szeptember 11-i események rázták meg. Az eredmények szerint egyébként is a híradó eseményeitől félnek jobban, mint a fikciós filmektől. A kutatók szerint ugyanis könnyen el tudják választani a valóság eseményeit a kitalált történettől, ezért is hatnak rájuk jobban a “való élet” történései.

A felmérés készítői most azt javasolják: a hírműsorok gyermekekre veszélyes részleteire előre hívják fel a figyelmet a híradó készítői, ahogyan a filmeknél is teszik.- Ez a karika-feltüntető, meg sokkoló képeket előrejelző dolog szerintem egy elképesztő képmutatáson alapul. Jelesül azon, hogy minden szülő egyforma, pedig ez nem igaz. Amelyik szülőt érdekli, az úgyis az első képből látja ha valami nem a gyereknek való, és elküldi, amelyiket meg nem az akkor sem törődik vele, ha előre bejelentik. Annak pedig, hogy erre egy újabb szabályt hozzanak, azért nem lenne értelme, mert a híradók a köztük folyó verseny miatt még a meglévőket sem tartják be. Egy újjal ugyanez lenne a helyzet. Éppen ezért marad a józan paraszti ész annak megítélésére, hogy mit nézzen a gyerek és mit ne – véleményezett lapunknak Hammer Ferenc, az ELTE média tanszékének oktatója.

– Azt gondolom, hogy szeptember 11-el kapcsolatban van egy dolog, amiről nem szabad elfeledkeznünk. Az angol gyerekek a tévében angol nyelven láthatták az eseményeket, ezért nyilván sokkal közelebb érezték magukhoz az egész történetet. A magyar gyerekeknek valószínűleg másképpen jött le mindaz, ami történt. Egyébként is hiba lenne ebből az esetből általánosítani, mivel ez a történelemben idáig egyedül álló – zárta le válaszát a szakértő.

– Néha még a felnőttek sem tudják megkülönböztetni, hogy mi a valóság és a mi a fikció. Nincs már jelentőség annak, hogy mit honnan hallanak, mert megszokták, hogy a média is közvetíthet hazugságokat – hívta fel a figyelmet egy fontos tényre Dr. Kőtörő Emese pszichológus.

– A korcsoport meghatározását sem igazán értem, mert igazából nem ez az a kor, amikor a gyerekek elkezdik megkülönböztetni a valóságot a fikciótól. Náluk ez egy kicsit korábban kezdődik. A tudósok ezek szerint a hat vagy nyolc éves gyerekeket nem féltik a káros hatásoktól? Véleményem szerint egyébként az, hogy a gyerek a televízióban látottakat hogyan értékeli, nagy mértékben függ attól, hogy a környezetében lévő felnőttek hogyan viselkednek és reagálnak a történtekre. Az ő véleményükhöz, kompetenciájukhoz alkalmazkodik, róluk vesz példát – mondta a doktornő.
Amennyiben a minisztérium elutasítaná kárigényüket, úgy peres úton kívánunk érvényt szerezni a tárcával szembeni követeléseinknek – hangsúlyozta Bálintné Reiszki Ildikó.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.