Az analfabéták számáról nincsenek pontos adatok, de elfogadható becslések szerint hét-, nyolcszázmillió az írástudatlan felnőttek száma, és feltehetően százmillió gyermek egyáltalán nem jár iskolába – mondta a Magyarország.hu kormányportál érdeklődésére Nagy Attila, a Magyar Olvasástársaság tiszteletbeli elnöke. A helyzet az elmaradott afrikai, dél-amerikai és dél-ázsiai országokban a legsúlyosabb, de a gazdaságilag fejlett államokban sem ismeretlen a probléma.
Egy űrlap kitöltése is gondot okozhat
A funkcionális analfabéták általában iskolázottak – tehát megtanultak olvasni – gondjuk a szövegek értelmezésével akad. Ezek az emberek nehezen boldogulnak a hétköznapokban, egy-egy űrlap kitöltése is óriási feladatot jelent a számukra, így például foglalkoztathatósági esélyeik is csökkennek. Nagy Attila szerint a magyar felnőtt lakosság körülbelül egynegyede súlyos olvasási problémákkal küszködik. Statisztikailag kimutatható: a nők, a magasan kvalifikáltak, a nagyvárosban élők körében ritkább a funkcionális analfabetizmus.
Lemorzsolódás a jó kezdet után
Három éve huszonnyolc OECD-ország részvételével felmérték a tizenöt évesek olvasási-szövegértési képességét. A magyar diákok a 26. helyen végeztek. 2001-ben a negyedikesek tudására voltak kíváncsiak: a kutatásban részt vevő 35 állam között hazánknak a nyolcadik hely jutott. Vári Péter oktatáskutató szerint a jelentős különbség fő oka, hogy nálunk a negyedik osztály a formális olvasástanítás utolsó éve, és a tanulók tizenöt éves koráig “lemorzsolódik a jónak tűnő kezdet”.
