A horvát kormánynak legkésőbb szeptember 8-áig kell válaszolnia a magyar WTO-panaszra – írta csütörtöki számában a Vjesnik című zágrábi újság. Magyarország a horvát húsbehozatali tilalom miatt fordult a Kereskedelmi Világszervezethez.
Jelentős a magyar kiviteli többlet
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium internetes honlapján közzétett adatok szerint a Horvátországba irányuló magyar kivitel értéke az idén január-áprilisban 117,3 millió euró volt, 16 százalékkal több, mint 2002 azonos időszakában. A Horvátországból érkező import értéke az év első négy hónapjában 23,4 millió euró volt, 10,5 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Január-áprilisban a Horvátországba irányuló teljes exporton belül az élelmiszer, ital, dohány főcsoport mintegy 23,4 százalékos súlyt képvisel.
Horvátország még június végén rendelte el – szivacsos agysorvadásos szarvasmarhakór (BSE) veszélyére hivatkozva – az élő marha, a sertés, a juh, a kecske, a baromfi és a hal, valamint e hústermékek behozatali tilalmát azokból az országokból, amelyek nem tiltják a jószág hús-, csont- és halliszttel, illetve más állati fehérjékkel való táplálását. A horvát döntés Magyarország mellett vonatkozik Bulgáriára, Szlovéniára, Csehországra, Romániára, Szlovákiára és Kanadára is.
A lap szerint Magyarország szokatlanul gyorsan kérte a WTO segítségét, ami nem meglepő, ugyanis a horvát rendelet 50 millió euró értékű hús kivitelét állította le. Így például az év első felében Magyarország közel
ezernyi üszőt szállított Horvátországba, miután tavaly első helyen állt mezőgazdasági és élelmiszeripari kivitelével. Az olcsó sertésáraknak köszönhetően a magyar sertéskivitel Horvátországba megelőzte az európai uniós tagországok kivitelét is.
Horvátország marhahússzükségletének 27 százaléka és a juhhússzükséglet 23 százaléka hiányzik a horvát piacon. Az ottani importőrök is kérelmezik a horvát mezőgazdasági és erdészeti minisztériumnál, hogy engedélyezze számukra a behozatalt a környező országokból, ahol olcsóbb a szarvasmarha – írta a Vjesnik.
A GM a műtrágya-behozatalt fékezte
Kritikus helyzetben a magyar kormány is bátran alkalmaz piacvédelmi intézkedéseket. Így például február elsejétől tonnánként 11,6 ezer forintos pótvámot vezetett be az ammónium-nitrát típusú nitrogénműtrágyára a gazdasági tárca. Ráadásul az intézkedés nem is egy ágazat, hanem csupán egyetlen hazai gyár, a Péti Nitrogénművek érdekeit szolgálta.
Arról nem is szólva, hogy a döntés milliárdos mértékben növelte a tavaszi munkák során a hazai agrártermelők költségeit. A lépésre azt követően került sor, hogy igen rövid idő – néhány hét – alatt 143 ezer tonna ammónium-nitrát típusú nitrogénműtrágya érkezett az országba, főként Ukrajnából és Oroszországból. Ugyanakkor ez az intézkedés ideiglenes hatályú volt, s ennyiben megfelelt a nemzetközi előírásoknak. A gazdasági tárca soron kívül tájékoztatta a WTO-t, az EU-t, s kereskedelmi partnereit.
Nyitottabbá váló agrárpiacok
Az EU és az Egyesült Államok a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) genfi székhelyén folytatott tárgyalásokon elvi megállapodásra jutott az agrárkereskedelem rendjének módosítását érintő javaslatokról. A megállapodásról csak annyit lehet tudni, hogy a vámokat illetően ötvözik az általános, mérsékelt százalékos vám-mérséklést, amit a korábbi tárgyalások eredményeképpen is alkalmaztak, az agresszívebb módszerrel, esetenként a vámok teljes leépítésével. A WTO maga kérte az EU-tól és az Egyesült Államoktól, hogy jussanak megállapodásra a mezőgazdasági exporttámogatások csökkentéséről és piacaik nyitottabbá tételéről.
A WTO egyébként protekcionista perpatvarok mindennapos színtere. Az Egyesült Államok nemrégiben ügyes jogi húzással újabb kilenc hónapra kiterjesztette az európai és ázsiai acéltermelőket sújtó 30 százalékos behozatali vámot. Az ügy előzménye, hogy az Európai Unió 15 tagországa és további hét, az USA-ba acéltermékeket szállító európai, ázsiai és latin-amerikai exportőr eljárást indított a WTO-nál az amerikai vámok miatt. Ám, mint az várható volt, az USA formális fellebbezést nyújtott be a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO), kifogásolva annak álláspontját, miszerint az amerikai acélimportra bevezetett vámok ellentétesek lennének a nemzetközi kereskedelmi szabályokkal. Washington a fellebbezését csak közvetlenül azelőtt jutatta el a WTO-hoz, hogy a WTO vitaegyeztető testülete a bizottság jelentésének elfogadására készült. A testület a vámok azonnali megszüntetésére szólította volna fel az USA-t.
Az ügy nyomán Pascal Lamy, az Európai Unió kereskedelmi megbízottja – jobb híján – azzal fenyegetőzött, hogy ha az Egyesült Államok nem szünteti meg a vámokat, Brüsszel 2,2 milliárd dollár értékű amerikai importot sújthat szankciókkal. Ugyanakkor a horvát-magyar tilalmi vitában efféle viszontfenyegetésről aligha lehet szó, mivel a horvát export csupán töredéke a magyar kivitelnek.
