Minden nyári pangás szimbolikus befejezését jelenti a második negyedéves gyorsjelentések hete. Márpedig pangásban nem volt hiány. Ugyan még júniusban azt írhattuk, hogy elmaradt az uborkaszezon, a forint körüli viharok elültével a piaci aktivitás is alább hagyott. Ez a hét részben ismét a forintról szólhat, de immár a leghelyesebb módon. Ezidáig talán csak a külföldre nyaralni indulók morogtak, hiszen a sáveltolással mintegy 10 százalékkal drágultak az utak. Most kiderül, hogy milyen valós hatások érték a forint gyengülése miatt a cégeket, hiszen a vállalati gyorsjelentésekben választ kaphatunk kérdésünkre.
Pénz- és állampapírpiac
Az állampapír- és pénzpiacon a forint erősödése okozott meglepetést. A forint az euró ellenében – hacsak rövid időre is – áttörte a 260-as szintet, de az erősödés valószínűleg tiszavirág-életű marad a ma reggeli folyó fizetési mérleg hiánya miatt, amely az első hat hónapban már elérte a 2,3 milliárd eurót! Ez egy újabb intő jel a magyar gazdaság számára. A forint erősödése mögött elsősorban az illikviditás állt és az, hogy egyes spekulánsok jó folyó fizetési mérlegadatra számítottak, ami ezúttal „nem jött be”. Az állampapírpiac a nyugalom szigete volt, a rövidebb hozamok estek mintegy 15 bázispontot, de az alacsony forgalom itt is jellemző. A mai folyó fizetési mérlegadaton kívül valószínűleg a keddi inflációs mutató fogja lázban tartani az éppen nem pihenő befektetőket, de igazi élénkülésre még valószínűleg várnunk kell.
Meglehet, hogy a várakozásokkal ellentétes hatásokat tapasztalhatunk. A gyengülő forint ugyan növeli az exportáló cégek, vagy a bevételüket euróban elszámoló cégek (például a Danubius) árrését, de a devizahiteleken elszenvedett veszteség azonnal jelentkezik, míg a magasabb árrés miatti profit csak huzamosabb idő alatt. Ezért a rövid és hosszabb távú hatások, feltéve, hogy a forint a jelenlegi szint körül stabilizálódik és nem tartogat újabb meglepetéseket, vegyes fogadtatásra találhatnak.
Valamilyen rejtélyes oknál fogva a vállalatok döntő többsége szereti az utolsó pillanatra halasztani a gyorsjelentése közzétételét. Tizennegyedikén összesen 13 cég jelent és köztük vannak a legjelentősebbek. A szélesebb érdeklődésre számot tartó vállalatok közül renitens módon kedden hozza napvilágra a számait az Egis és a Synergon, amelyből talán választ kaphatunk az IT cég két héttel ezelőtti szárnyalására és visszaesésére.
A 14-ét választó cégek mindenesetre hatalmas fejtörést okoznak az elemzőknek és a befektetőknek egyaránt, hiszen a gyorsjelentések éjféltől lesznek letölthetőek a Budapesti Értéktőzsde honlapjáról (www.bet.hu), de reggel 9-kor már nyit is a piac. Ebből logikusan az következik, hogy a cégek éjszakai műszakra kényszerítik a tőzsde polgárait. Gyakran beszélünk arról, hogy kevés az igazán érdekes cég a BÉT-en és a kisebb cégek elmulasztják a gyorsjelentésük közzététele nyújtotta remek szereplési lehetőséget, hiszen csütörtökön mindenki a MOL-Matáv-OTP hármasról fog beszélni. Stratégiai hiba!
Újabb MOL-célpont
Egész héten végig fogjuk követni a gyorsjelentések alakulását, de azért tartogat számunkra mást is a tőzsdei paletta. Így van ez a MOL-lal, amely újabb célpontra vetette ki a hálóját és ajánlatot tett a szerb Beopetrol olajvállalat részvényeinek közel 80 százalékára. A déli szomszédunk privatizációs pályázatán egyedül a Lukoil nyújtott be még értékelhető pályázatot, de azt nem lehetne kijelenteni, hogy az esélyek 50-50 százalékosak, tekintettel a meleg orosz-szerb barátságra.
A Beopetrol nagyon jól illeszkedne a MOL-csoportba, hiszen elsősorban értékesítéssel foglalkozik és a MOL-nak finomítói kapacitásfeleslege van, ezért keresi az értékesítési lehetőségeket. Ez vezérelte, hogy másfél hete megvásárolja a Shell 23 kútját Romániában is. Ez a lépés azért tekinthető pozitívnak, mert amíg a MOL megszerezte a Slovnaft-ot és az INA-t az OMV és a többiek orra elől, addig az osztrák cég sokkal sikeresebb volt a kúthálózatok megvásárlásában. Ugyan a kutak vásárlása révén nem lehet szert tenni a racionalizálásból fakadó extra profitra, viszont sokkal kockázatmentesebb terjeszkedési lehetőség.
Lássuk Amerikát!
A külföldi piacok eközben a nyár sodrásába kerültek. Ugyanazt lehet elmondani a világ összes tőzsdéjéről ilyenkor: alacsony a forgalom és magas a volatilitás. Persze nem is baj, hogy vesznek a piacok egy szusszanásnyi szünetet, hiszen nagy, három és fél hónapos menetelésen vagyunk túl. Az iraki háború kitörése óta 20 százalék fölötti emelkedést regisztrálhattak a befektetők. A remek teljesítményt nem lehet egyszerűen csak a háborús bizonytalanság elmúlásával magyarázni, jó adag várakozás is épült be az árakba a második féléves gazdasági feltámadás reményében. Csakhogy most már a gazdaságon a sor, hiszen nem lenne értelme további emelkedésnek a felfokozott várakozások beteljesedése nélkül.
A héten több lehetőséget is kap az amerikai gazdaság, hogy fitogtassa oroszlánkörmeit. Kedden és szerdán a Fed ül össze és bizonyára hallhatunk egy helyzetértékelést Alan Greenspantől is, hamár egyszer a kamatokon nem fog változtatni. Szerdán a kiskereskedelmi forgalom júliusi alakulásával párhuzamosan a legnagyobb kiskereskedelmi hálózatot üzemeltető Wal-Mart is számot ad negyedéves eredményéről. Pénteken jelenik meg a júliusi infláció, de csak bő egy órájuk lesz a befektetőknek ezen adat megítélésére, mert rögtön utána érkezik a fogyasztói bizalmi index.
Ha az eredmények jók lesznek, akkor újabb felhajtóerőt adhat a részvényárfolyamoknak, de ha csak a várakozások teljesülnek, akkor az alapot adhat a profit realizálására és az irány ilyen alacsony forgalomnál inkább lefelé mutathat. 
