Zárt tárgyalást kértek hétfőn a mobiltársaságok, illetve a Matáv a Gazdasági Verseny Hivatal versenytanácsától a kartell és gazdasági
erőfölénnyel való visszaélés miatt ellenük indított ügyben. A hétfői zárt ülésen a GVH versenytorzítás miatt a Westel Mobil Távközlési Rt.-t 210 millió, a Pannon GSM Távközlési Rt.-t pedig 150 millió forint bírságra büntette.
Bara Zoltán eljáró versenytanácstag a nyilvános határozathozatallal kapcsolatban elmondta: “azért marasztalták el csak a Westel Mobil Távközlési Rt.-t és a Pannon GSM-et, mert az 1999-2000-ben megkötött végződtetési szerződéseiket ők dolgozták ki, és a Matáv, illetve a Vodafone ezeket csak átvette.” Az időközben megszűnt Westel Rádiótelefon Kft., a Matáv és Vodafone ellen az eljárást megszüntették. Bara Zoltán közölte: a bírság összegét 30 napon belül kell az érintetteknek befizetniük, akkor is, ha a versenytanács határozatát bíróság előtt megtámadják. Ez ugyanis nem halasztó hatályú.
Előzmények
A két Westel, a Pannon GSM, a Vodafone és a Matáv ellen azért indítottak eljárást, mert felvetődött, hogy a mobil-mobil összekapcsolási díjakat összehangoltan állapították meg, ugyanakkor a vezetékes-mobil összekapcsolási díjakat túl magasan tartották. A GVH által vizsgált időszak 1999-2001 volt, és bár az árak azóta sem mérséklődtek, 2001. decemberében életbe lépett a hírközlési törvény, és ezzel az összekapcsolási piac kikerült a GVH felügyelete alá tartozó szabadáras piacok közül. Azóta a HiF felügyelete alá tartozik. Polgárdy Géza, a GVH sajtófőnöke az MTI-nek korábban elmondta: a Matáv Rt., a Westel Rádiótelefon Kft., a Westel Mobil Rt., a Pannon GSM Rt., és a W.R.A.M. (Vodafone) Rt. ellen 2002. februárjában indított a versenyhatóság kartellgyanú miatt eljárást. A GVH gyanúja szerint a mobilszolgáltatók az egymás felé elszámolt mobil-mobil összekapcsolási díjakat összehangoltan alacsonyan állapították meg, ugyanakkor a vezetékes-mobil összekapcsolási díjakat túl magasan tartották. Polgárdy Géza közölte: 2002 júliusában a versenyfelügyeleti eljárást kiterjesztették erőfölénnyel való visszaélés alapos gyanújára is. A versenytanács 2003. június 30-án már tárgyalta az ügyet, ám akkor július 28-ra halasztotta a döntést.
A bírság összegének meghatározásakor a GVH bajban volt: a fogyasztóknak okozott kárt képtelenség kikalkulálni. Mindhárom mobilszolgáltató azt állította ugyanis, hogy nem tudja meghatározni, egy mobil-fix hívás esetén pontosan mekkorák költségei.
Így a GVH a piac mérete alapján közelített. Végül a mobil-fix összekapcsolási piac 0,6 százalékában állapította meg a kiszabandó bírság összegét. A határozat indoklásakor elhangzott: a társaságok kérhetik a bíróságtól a bírság fizetésének felfüggesztését a jogerős ítéletig. Ha bíróság engedélyezi, akkor nem kell fizetniük. (A Figyelő Top 200 adatai szerint 2001-ben a Westel adózott eredménye 46,99 milliárd, a Pannon GSM-é 17,6 milliárd forint volt.)
A Westel visszautasít, és bírósághoz fordul
A GVH bejelentését követően a Westel és a Pannon GSM is összehívott egy-egy sajtótájékoztatót. Sugár András, a Westel vezérigazgatója határozottan cáfolta, hogy cége bármiféle versenytorzítást követett volna el. Sugár kijelentette, az ügy a független magyar bíróságon folytatódik, de a két mobilszolgáltató várhatóan külön-külön folyamodik jogorvoslatért. A cég egyben kéri a bírság befizetésének felfüggesztését is.
A FigyelőNet kérdésére a Westel illetékesei elmondták, hogy nincs összhang a versenytörvény és a távközlési ágazatot szabályozó törvények között. A GVH-nak arra a kijelentésére, miszerint a szolgáltatóktól kapott adatok nem voltak elégségesek és azok alapján nem tudták a pontos kárt kikalkulálni, a Westel vezetői úgy reagáltak, hogy két évig a versenyhivatal rendelkezésére álltak, és minden szükséges adatot megadtak.
A Pannon GSM abszurdnak tartja a vádakat
Szintén bírósághoz fordul a Pannon GSM, arról azonban, hogy kéri-e a bírság befizetésének felfüggesztését, csak a határozat kézhez vételét követően döntenek. A második legnagyobb mobilszolgáltató három szempontból is ingatagnak érzi a GVH döntését.
1. A GVH a távközlési hatóság által évek óta ismert, soha nem kifogásolt dokumentumra alapozza vádjait.
A Pannon GSM a kartellvád képtelenségét igazoló körülményként mutat rá: a GVH a mobilcégek által a távközlési piac ellenőrzésére hivatott Hírközlési Felügyeletnek megküldött dokumentumokra, a távközlési szolgáltatók közötti összekapcsolási feltételeket szabályozó szerződésekre alapozza a kartellvádat. Figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a HÍF-nek 1999-től máig semmilyen kifogása nem volt a dokumentumok tartalma ellen.
A GVH számára jogszabály írja elő a HÍF-fel való együttműködés kötelezettségét, így a dokumentumok tartalmát illető kifogásait 1999-ben, azok létrejöttekor kellett volna megfogalmaznia – olvasható a PGSM közleményében. A GVH ráadásul ugyancsak figyelmen kívül hagyta azt az alapvető tényt, hogy az általa kifogásolt elemek nem a mobilcégek megállapodásai, hanem a piac sajátosságait leíró, kötelező erő nélküli megállapításai.
2. Abszurd feltételezés a Pannon-Westel-kartell a Matáv rovására.
Életszerűtlen, minden alapot nélkülöző spekulációnak minősíti a Pannon azt a feltevést, hogy a piacvezető vonalas távközlési szolgáltató közvetlen irányítása alatt álló mobilcég az anyacége rovására, a versenytársával kötött volna kartellmegállapodást. A GVH egész eljárása során figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy a Matáv és a Westel nem egymástól független két szolgáltató.
3. A GVH a bizonyítási kényszert az eljárás alá vont cégekre helyezte.
A Pannon GSM azt is nehezményezi, hogy a GVH az eljárás során az alapvető jogi normáknak ellentmondva az eljárás alá vont cégekre helyezte a bizonyítási kényszert, majd az előtárt bizonyítékokat folyamatosan figyelmen kívül hagyta. Például nem törődött a vizsgált időszak inflációjával sem: a pénzromlás következtében a mobil végződtetési díjak 36 százalékkal csökkentek.
