A csatlakozásra váró országokban a munkaerő átlagos költsége 2000-ben nagyjából ötször alacsonyabb volt, óránként mindössze 4,21 euró, mint az óránként 22,7 euró körüli EU-átlag – derül ki az Eurostat, az EU hivatalos statisztikai hivatalának jelentéséből.
Az adatok szerint a munkaerő egy órára vetített összes költsége Magyarországon 3,83 euró volt 2000-ben, míg ez a szám Németországban 26,54 eurót, Ausztriában 23,6 eurót tett ki. Az összköltségből a bér és fizetés aránya 67,1 százalék volt Magyarországon, 75,4 százalék Németországban és 72,1 százalék Ausztriában. A költségekből Magyarországon 30,3 százalékot tett ki a szociális típusú járulék, ami Németországban 22,6 százalék Ausztriában pedig 23,7 százalék volt.
A trendek ellen evezünk
Az Európai Unióban a nők, Magyarországon a férfiak körében magasabb a munkanélküliek aránya. Az uniós országok és Magyarország területét és népességét illetően elmondható, hogy majdnem 378 millió ember él 3.245 ezer négyzetkilométeren. A legnagyobb, 552 ezer négyzetkilométeres területtel Franciaország büszkélkedhet, míg a legkisebb ország, 3 ezer négyzetkilométerrel Luxemburg. Az ország területéhez képest a legkevesebben Finnországot lakják, 5,3 millióan élnek, 338 ezer négyzetkilométeren. Ezt követi Svédország, 8,9 millió lakossal 450 ezer négyzetkilométeren. A területhez képest legtöbben Hollandiában élnek, 42 ezer négyzetkilométeren 16 millióan. A népesség sehol sem nő túl gyorsan, de azért az egész unióban nő: leginkább Luxemburgban, 2002-ben 1,25 százalékkal és a legkevésbé Svédországban, 0,02 százalékkal. Magyarországon nem ez a helyzet: a népesség csökkenése nem állt meg, 2002-ben a becslések szerint 0,3 százalék volt.
Az idén januárban 8,6 százalék volt az átlagos munkanélküliség az eurózónában, az összes uniós országban pedig 7,9 százalékot tett ki az Eurostat adatai szerint. A munkanélküliek aránya januárban Spanyolországban volt a legmagasabb, 12,1 százalék, míg a legalacsonyabb arányt Hollandiában regisztrálták, 3,1 százalékot. A csatlakozásra váró országok közül a legmagasabb, 20 százalékot meghaladó munkanélküliség Lengyelországban volt, míg a legalacsonyabb, 3,8 százalékos Cipruson. Magyarország 5,8 százalékkal a második (legalacsonyabb) helyen áll.
A foglalkoztattak aránya is sokat mond a munkaerőpiaci helyzetről, hiszen nem mindenki munkanélküli, aki éppen nem dolgozik. Az EU egyik legfőbb célkitűzése ezen a területen, hogy a foglalkoztatottság aránya valamennyi országban elérje a 70 százalékot. A foglalkoztatottak aránya 2001-ben Dániában volt a legmagasabb, 76,2 százalék, a legalacsonyabb pedig Görögországban, 55,4 százalék. A csatlakozásra váró országok közül Magyarországon a foglalkoztatottak aránya a nők körében 49,8 százalékos volt, míg a férfiaknál elérte a 63,4 százalékot. Magyarországon 2001-ben a második legalacsonyabb volt a 25 éven aluli munkanélküliek aránya. Az Európai Unióban 4,4 százalék (Hollandia) és 28 százalék(Görögország) között szóródott. Lengyelországban majdnem minden második fiatal volt munkanélküli 2001-ben.
