Megfigyelők szerint nem lehetett véletlen az, hogy Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a Mol igazgatóságának alelnökeként elzarándokolt Zágrábba, amikor a magyar olajtársaság elnöke, Hernádi Zsolt aláírta a horvát INA egynegyedének megvételéről szóló szerződést. Annál is kevésbé, mert a zágrábi aktus előtt alig két nappal a bajai halászléfőző versenyen is együtt szponzorált a két cégvezető. A Mol részvényvásárlásának finanszírozásán túl vélhetően horvát üzleti lehetőségekről is tárgyalt az OTP-vezér.
Mi van a bolgár szatyorban?
Az OTP Bank 311 millió eurót fizet a Nép Bankjának is nevezett DSK Bank százszázalékos tulajdonjogának megszerzéséért. A DSK Bank 27,281 millió leva (13,9 millió euró) adózás utáni eredményt ért el az idei első fél évében, ami 9,5 százalékkal haladja meg a tavaly első féléves adózott profitot. Tavaly egész évben a bank adózótt eredménye 40,682 millió leva volt, 70 százalékkal több, mint 2001-ben.
A mértékadó horvát napilap, a Vjesnik szerint az OTP több változatot is tanulmányoz, kisebb bankok megvételétől és felnövesztésétől az önálló alapításig, saját pozíciók építéséig a horvát piacon. Egyelőre semmilyen konkrét döntés nem született még, de mindenki előtt világos, hogy növekszik a magyar érdeklődés a horvát pénz- és hitelpiac iránt – állítja a Vjesnik.
A lap emlékeztet rá, hogy az OTP Bank korábban érdeklődött a Croatia Osiguranje biztosító megvétele iránt, de nyilván nem eléggé ahhoz, hogy időben megtegye ajánlatát. A Zagrebacka banka megvétele is érdekelte, de abból sem lett semmi. Megvette azonban Bulgáriában, az Erste Bankkal versengve, 311 millió euróért a nagyságrendben második bolgár bankot, a DSK-t, s ezzel hozzájutott a bolgár piac 14 százalékához, előzőleg pedig a szlovák IRB került a tulajdonába, és lett belőle a szlovák OTP Bank. Voltak romániai próbálkozások a BCR kereskedelmi bank megvételére is, a románok azonban egyelőre elálltak az eladástól. A Vjesnik emlékeztetett arra is, hogy az OTP a magyar Postabankért is versenyez.
Egy dinamikus térség
Az Európa Bizottság jelentése szerint a nyugat-balkáni országok gazdasága erőteljesen növekedett az elmúlt két évben. A dinamikát illetően az élen jár Koszovó (11 százalék), majd Albánia (6,5) és Jugoszlávia (5,5) következik. Mindez nem magyarázható önmagában az alacsony bázissal, mert Horvátország, Macedónia és Bosznia-Hercegovina is hozza az 5 százalék körüli növekményt. Ráadásul az infláció is jelentékenyen csökkent az országcsoportban.
A Mol horvátországi tendernyerése, s ezzel az olajpiacon a térségi vezető pozíció megszerzése – elemzők szerint – fordulatot hozhat az OTP balkáni befektetési politikájában is. A magyar pénzintézet eddig a viszonylagosan kisebb kockázatot rejtő bulgáriai és romániai befektetéseket preferálta. A két ország évek óta az EU-bővítés 2007-es – feltételezett – második körének oszlopos tagjaként van elkönyvelve. Ehhez képest a nyugat-balkáni országok – jórészt a jugoszláv háború és annak emberjogi következményei miatt – csak néhány hónapja kaptak halvány zöld jelzést az esetleges későbbi felzárkózásra.
Tény azonban, hogy Horvátországot a Nyugat-Balkán eminenseként kezeli az Unió, s a zágrábi kormány előtt megcsillantották a 2007-es körhöz csatlakozás reményét. A Mol horvátországi térnyerését követően nem lenne meglepő, ha az OTP is a Balkán dinamikusan fejlődő nyugati országcsoportjának befektetői szempontból legbiztonságosabb tagjával próbálna üzletelni.
