Csaknem ötezer cég vezetőinek válaszaiból készítették el a Foglalkoztatási Hivatal második félévre szóló rövid távú munkaerőpiaci prognózisát. A felmérésből kiderült, hogy az összes ágban az idén felvenni tervezett pályakezdői létszám 50-60 százalékát a szakképzett fizikaiak teszik ki. A középiskolai végzettségű szellemi foglalkozású fiatalok a létszámfelvétel 10-15 százalékát jelentik szinte valamennyi ágban a feldolgozóipar kivételével, ahol ez az arány csak 2 százalék.
Diplomások: irány a mezőgazdaság!
Hasonlóan alacsony, 2 százalékos arányban kíván felvenni szakképzetlen fizikaiakat a mezőgazdaság, mely inkább az iskolázottabb munkavállalókra vár: a többi ágazathoz képest az agráriumban igen magas a felsőfokú végzettségű fiatalok iránti igény, az összes alkalmazni kívánt pályakezdő több mint 30 százaléka kerül ki ebből a körből a mezőgazdaságban. Más ágazatokban is keresik a felsőfokú végzettségű fiatalokat, de csak mértékkel, az összes felvenni kívánt pályakezdő 10-20 százalékát kitevő arányban.
Apja fia – anyja fia
Minél iskolázottabbak a szülők, annál kisebb arányban taníttatják gyermekeiket szakmunkásképzőkben, szakiskolákban és annál inkább választják számukra gimnáziumot vagy szakközépiskolát. Ez a tendencia az elmúlt másfél évtizedben csak tovább erősödött. Ehhez hasonlóan a felsőoktatásban is a legalább érettségizett szülők gyermekeinek képviseleti aránya emelkedett leginkább az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor, ha a szülők képzetlenek, gyermekeik számára egyre nehezebbé válik bármilyen szakképesítés megszerzése, ami munkaerő-piaci és szélesebb értelemben életesélyeik beszűküléséhez vezet
A válaszokból kitűnik, hogy általában a munkaadók az előző évben felvett pályakezdői létszámhoz képest több nyolc általánost végzett szakképzetlen fiatalt kívánnak alkalmazni idén, csökkentik viszont a pályakezdő szakmunkások, gimnáziumot végzettek felvételét. Ugyanakkor a felsőfokú végzettségűekből hasonló nagyságrendben kívánnak alkalmazni pályakezdőket.
Változó kínálat
A felsőoktatási intézményekben szerzett diplomák leértékelődésével párhuzamosan folyamatosan nő a nappali tagozatos egyetemisták és főiskolások száma. Míg 1990-ben a nappali tagozatos érettségizetteknek még csak a húsz százalékát vették fel ugyanabban az évben valamelyik felsőoktatási intézménybe, addig 2001-re ez a szám 40 százalékra módosult. Ez idő alatt a főiskolások, egyetemisták aránya a 18-22 éves korosztályban óta csaknem megkétszereződött.
Ezzel szervesen összefügg a gimnáziumok népszerűségének növekedése: míg 1990-ben a középfokon tanulók 37 százaléka volt szakközépiskolás és 24 százaléka gimnazista, addig harmadik évezred elejére ez az arány 35 illetve 45 százalékra módosult – derül ki a KSH Társadalmi Helyzetkép című kiadványából.
Bár a legfeljebb általános iskolai végzettségűeknek lenne a legnagyobb szükségük valamilyen szaktudásra, náluk a legalacsonyabb az oktatási rendszeren kívül szakképzettséget szerzők hányada. Arányaiban a gimnáziumi érettségivel rendelkezők között találjuk a legtöbb olyan fiatalt, aki általános végzettségét szaktanfolyamokon egészítette ki.
