Belföld

Megszorítási és elosztási tervek – 2004

Nem kímélik a lakosság pénztárcáját a 2004-es költségvetés tervezetének bevételt generáló intézkedései. A szerteágazó adóintézkedések 550 milliárddal duzzaszthatják a kasszát.

A kormány több olyan megtakarítást is kilátásba helyezett a jövő évre, amely nem kíméli a lakosság pénztárcáját. A megszorításokat az elszállt államháztartási hiány indokolja, amelynek a 2006-ra, az államháztartásra nézve veszélyes választási évre kellene elérnie az euró bevezetéséhez szükséges, a GDP arányaihoz viszonyított 3 százalékos értéket. A tárca számításai szerint minden változtatás nélkül a költségvetés bevételei csupán 200-300 milliárd forinttal emelkedhettek volna, ami 550 milliárddal kevesebb, mint az a többször is felfelé srófolt (3,0 – 4,5 – 4,7 – 4,8 százalék) deficitcél eléréséhez szükséges.



Megszorítási és elosztási tervek – 2004 1

A legnagyobb falat


A tárca adóintézkedéseinek körébe tartozik a legnagyobb port vert és a legnagyobb bevétellel kecsegtető ügy: az adótábla-változás bevezetésének elhalasztása. Az Országgyűlés tavalyi döntésének, vagyis az adókulcsok 18, 26, illetve 38 százalékra csökkentésének elhalasztásával 153 milliárdot spórol az állam, ezzel elvileg nyolcvan százalékban finanszírozhatóvá válik a jövő évi autópálya-program, amelyre a tárca 180 milliárdot szánna. (Lásd még cikkünket: Mi lesz az adóval – és az SZDSZ becsületével?) Az adótábla törvénybe iktatott változtatásainak elmaradása miatt növelnék az adójóváírás mértékét, így tehát nem is 153 milliárd az elvonás, hanem „csupán” 113.


Ez persze aligha vigasztalja majd azokat az adófizetésre kötelezett polgárokat, akiknek a kormány két olyan intézkedésével is szembe kell nézniük, mint a magánnyugdíj-pénztári 25 százalékos kedvezmény eltörlése (plusz 91 milliárd forint a kasszába) vagy a 240 ezer forintos lakáshitel-kedvezmény megszüntetése (plusz 35 milliárd forint a kasszába). Igaz, ez utóbbi nem biztos, hogy teljesen megszűnik, Csabai Lászlóné kormánymegbízott harcol a kedvezmény fennmaradásáért, azt javasolja, hogy az első lakást építők vagy vásárlók néhány évig továbbra is kapják vissza a törlesztőrészlet 40 százalékát.

Valószínűleg nem „a befektetők megnyugtatását” szolgálja a befektetési adókedvezmény átalakítása sem, ami mintegy 14 milliárdot, és a cégautó adójának 100 százalékos megemelése sem, ami 13 milliárdot hoz a konyhára. A tárca tervezetében szerepel még az elkülönülten adózó jövedelmek 25 százalékra emelése, valamint a nem hazánkban tevékenykedő off shore cégek társasági adójának 3 százalékról 4 százalékra emelése is, összesen 22 milliárddal gazdagítva a jövő évi költségvetést. 


Zöldülő rendszer 

Az egyéb változások kategóriába sorolja a PM az ökoadó bevezetését, amely abban különbözik az eddig felsoroltaktól, hogy annak nem a bevételek növelése az elsődleges és egyetlen célja. Ezt a 22 milliárdot érő adót a környezetterhelést okozókra vetik ki, hogy pontosan hogyan, annak részleteit az év végéig dolgozza ki a zöld tárca. (Lásd még: Év végére lesz ökoadó

Pluszok a mínuszban


Bevezetik a bér egy százalékának megfelelő, úgynevezett ápolási díjat is, amely 53 milliárdos bevételt eredményez az államkasszának, és az ígéretek szerint új szolgáltatás rejt magában (Lásd még: Adóemelések – megszorítás – csak előfizetőknek!)


Az adóintézkedések között találhatóak kedvezmények is. Ilyen a tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése 50 év felettieknél és a gyesről visszatérőknél, a befektetett eszközök és kamatok kivétele a helyi iparűzési adóból, a gázolaj jövedéki adójának 5 forintos csökkentése vagy a már korábban emlegetett adójóváírás-növelés (ez utóbbi, 40 milliárdos tétel nélkül a három intézkedés 10 milliárdot hagy az adózók zsebében).

A járulékalap szélesítésével újabb 13 milliárdot szerez az államkassza. Egyéb, kisebb összegű intézkedések a tervek szerint sszesen 15-20 milliárdos bevételt eredményeznek majd.


Az 550 milliárdos „hiányhoz” így már csak 40 milliárd forint hiányzik, amit a PM az adó- és járulékbeszedés hatékonyságának javításával kíván elérni. Mindez azt jelenti, hogy az APEH több és pontosabb vizsgálat elvégzése és az adóbevételek gyorsabb beszedése mellett belső szervezési ésszerűsítésekkel, a működési feltételek javításával, az informatikai rendszer fejlesztésével növeli a szervezet hatékonyságát.


Áfa és infláció  

A jövő évi áfával kapcsolatos szabályváltoztatásoknak nem egyértelmű az inflációt gerjesztő hatása. Bár a 0, illetve a 12 százalékos kulcsok 5, illetve 15 százalékra emelkednek, megvan rá az esély, hogy a 25 százalékos kulcs 23 százalékra csökkentése nagyobb befolyással lesz majd a fogyasztói árindex alakulására. Pesszimista becslés szerint a termékek és szolgáltatások mindössze egyharmada esik a növekvő áfa-körbe. A Központi Statisztikai Hivatal júniusi adatai szerint az élelmiszerek a hivatalos fogyasztói kosárban 20 százalékkal szerepelnek, a gáz nélkül számított háztartási energia legfeljebb 7 százalékra rúg, és a gyógyszerek sem haladják meg a 2,5 százalékot. A termékek és a szolgáltatások fennmaradó kétharmada fog forgalmiadó-csökkenést megélni. Az inflációra gyakorolt végső hatás attól függ, hogy a gazdasági szereplők milyen mértékben érvényesítik majd saját áraikban a termékekre jutó csökkenést, a kevésbé versenyző ágazatokban ugyanis komoly esély van rá, hogy a 2 százalékkal alacsonyabb áfa tartalmat a termelők árnöveléssel ellensúlyozzák.


Áfa-tervek 2004-re



Az áfának, ahogyan azt már korábban bejelentették, 3 új kulcsa lesz, 5, 15, illetve 23 százalék. Az ötszázalékos körbe kerülnek az eddig nulla kulccsal adózó termékek, így a gyógyszer és a tankönyvek, valamint az eddig 12 százalékkal adózó könyvek. A 15 százalékos kulcsba kerül minden, ami eddig a 12 százalékos körben volt, kivéve a háztartási energiát gáz nélkül, illetve a személyszállítást, mert ezek a 23 százalékos körbe tartoznak majd. A 23 százalékba tehát az eddig 25-tel adózó termékek kerülnek, és ide jön még személyszállítás, valamint a gáz kivételével a háztartási energia. (Lásd: Augusztustól 9 százalékkal emelkedik az áram ára)

A dohány, a szeszesital, és az üzemanyagok fogyasztási ára az áfa csökkenés miatt nem változik, mert ezek áresését a rájuk rakódó jövedéki adó, illetve fogyasztási adó emelésével kompenzáljuk. Kivételt képez ez alól a gázolaj, de ezt már említettük.

Az áfa-kulcs módosítások ellen hangoztatott érvek között a legsúlyosabb, hogy az eltérő jövedelmi rétegeket másképpen érintik. Az alacsonyabb jövedelműek kosarában nagyobb arányban szereplő termékek körére írnak elő adónövelést. (Lásd: Az alacsony jövedelműeket sújtják az áremelések) A költségvetés növekvő kiadási terheit is figyelembe véve azonban árnyaltabb kép alakul ki: a gyógyszerek magasabb adótartalmát ellensúlyozandó 11 milliárd forint többletet kíván a kormányzat támogatásként elkülöníteni, továbbá újabb 11 milliárd forinttal növeli a korábbi gyógyszertámogatások mértékét.

A nyugdíjasok kompenzálása az áfa-emelésért részben automatikus, mivel a nyugdíjak értékét nem a fogyasztói árindex, hanem az úgynevezett nyugdíjas árindex alapján igazítják minden évben. Ez az ármérce a nyugdíjas lakosság fogyasztási szokásai szerint súlyozza a megvásárolt javakat. A kiadási oldalon az így megemelkedett nyugdíjakra költendő összeg hátterét egy 131 milliárd forintos többlet biztosítja.



Megszorítási és elosztási tervek – 2004 2

 

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik