A piros lámpás házak léte még mindig kisebb kárral járna, mint a mostani helyzet, amely kiengedi az utcára a prostitúciót – közölte Takács Albert. “A tiltás nem járható megoldás az ügyben” – tette hozzá.
Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot a türelmi zónák ügyében, mert a legutóbbi bírósági döntések arról győzték meg, hogy “valami nincs rendben az alkalmazható jogszabályokkal”. A prostituáltak érdekvédelmi egyesülete nemrégiben pert nyert a II. kerületi önkormányzattal szemben. A bíróság döntése szerint az önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, hogy hol folytathatják tevékenységüket a kerületben a prostituáltak.
A türelmi zónák kijelöléséről szóló szabályozást 1999-ben fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás értelmében a helyi önkormányzatoknak kell e zónákat kijelölniük a prostitúció tömeges megjelenése esetén. A törvény kijelöli azokat a területeket, ahol prostitúció nem folytatható, többek között iskolák, templomok és diplomáciai objektumok közelében.
Az érintettek támogatják
A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének vezetője helyeselné, ha Magyarország kilépne a New York-i egyezményből, a nők védelmével foglalkozó egyik szervezet viszont úgy véli, hogy a nyilvános házak engedélyezésével a prostituáltak kiszolgáltatottsága is nőne. Magyarországon ötven éven át tiltották és szigorúan szankcionálták a prostitúciót, mégsem szűnt meg. A higiéniai és más feltételek csak akkor valósíthatók meg, ha a prostituáltak akár úgynevezett piros lámpás házban, akár vigalmi negyedben, de mindenképpen legálisan végezhetik tevékenységüket – közölte Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője az MTI-vel.
Takács Albert szerint gondot okoz, hogy az önkormányzatok sem mindig tudják, hol vannak a területükön védett objektumok, például diplomata-lakások, ráadásul ezen információk amúgy sem publikusak. Az ombudsman a jelenlegi helyzet feloldására valószínűleg javasolni fogja az Országgyűlésnek a jogszabály módosítását, de szerinte megoldást jelentene, ha engedélyezné az állam a piros lámpás házak létrejöttét, amihez fel kellene mondani az 1950-es New York-i egyezményt, amelyet Magyarországon 1955-ben hirdették ki.
Takács Albert ismeretei szerint az egyezményt a kormány – mint a szerződő állam hivatalos képviselője – mondhatja fel az ENSZ főtitkárához címzett levélben. A lépés megtételhez nyilván szükséges lenne az Országgyűlés jóváhagyása is – tette hozzá.
A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piros lámpás házak terjedésével növekszik a nőkereskedelem és a prostituáltak kiszolgáltatottsága – mondta Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tagja.
A nyilvános házak engedélyezésével az állam ugyanazt a szerepet töltené be, mint a nők “futtatói”, azaz adót szedne tőlük – tette hozzá.