Belföld

Legális bordélyházak – érdemes-e felmondani a New Yorki-i egyezményt?

admin
admin

2003. 07. 25. 15:09

Magyarország számára semmilyen szempontból nem lenne hátrányos, ha kilépne a New York-i egyezményből, és így legálisan működhetnének bordélyházak - mondta el az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese az MTI-nek pénteken.

A piros lámpás házak léte még mindig kisebb kárral járna, mint a mostani helyzet, amely kiengedi az utcára a prostitúciót – közölte Takács Albert. “A tiltás nem járható megoldás az ügyben” – tette hozzá.

Az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot a türelmi zónák ügyében, mert a legutóbbi bírósági döntések arról győzték meg, hogy “valami nincs rendben az alkalmazható jogszabályokkal”. A prostituáltak érdekvédelmi egyesülete nemrégiben pert nyert a II. kerületi önkormányzattal szemben. A bíróság döntése szerint az önkormányzatnak hatósági bizonyítványt kell kiadnia arról, hogy hol folytathatják tevékenységüket a kerületben a prostituáltak.

A türelmi zónák kijelöléséről szóló szabályozást 1999-ben fogadta el az Országgyűlés. A szabályozás értelmében a helyi önkormányzatoknak kell e zónákat kijelölniük a prostitúció tömeges megjelenése esetén. A törvény kijelöli azokat a területeket, ahol prostitúció nem folytatható, többek között iskolák, templomok és diplomáciai objektumok közelében.

 Az érintettek támogatják

A prostituáltak érdekvédelmi szervezetének vezetője helyeselné, ha Magyarország kilépne a New York-i egyezményből, a nők védelmével foglalkozó egyik szervezet viszont úgy véli, hogy a nyilvános házak engedélyezésével a prostituáltak kiszolgáltatottsága is nőne. Magyarországon ötven éven át tiltották és szigorúan szankcionálták a prostitúciót, mégsem szűnt meg. A higiéniai és más feltételek csak akkor valósíthatók meg, ha a prostituáltak akár úgynevezett piros lámpás házban, akár vigalmi negyedben, de mindenképpen legálisan végezhetik tevékenységüket – közölte Földi Ágnes, a Magyar Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének vezetője az MTI-vel.

Takács Albert szerint gondot okoz, hogy az önkormányzatok sem mindig tudják, hol vannak a területükön védett objektumok, például diplomata-lakások, ráadásul ezen információk amúgy sem publikusak. Az ombudsman a jelenlegi helyzet feloldására valószínűleg javasolni fogja az Országgyűlésnek a jogszabály módosítását, de szerinte megoldást jelentene, ha engedélyezné az állam a piros lámpás házak létrejöttét, amihez fel kellene mondani az 1950-es New York-i egyezményt, amelyet Magyarországon 1955-ben hirdették ki.

Takács Albert ismeretei szerint az egyezményt a kormány – mint a szerződő állam hivatalos képviselője – mondhatja fel az ENSZ főtitkárához címzett levélben. A lépés megtételhez nyilván szükséges lenne az Országgyűlés jóváhagyása is – tette hozzá.


A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a piros lámpás házak terjedésével növekszik a nőkereskedelem és a prostituáltak kiszolgáltatottsága – mondta Wirth Judit, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület tagja.

A nyilvános házak engedélyezésével az állam ugyanazt a szerepet töltené be, mint a nők “futtatói”, azaz adót szedne tőlük – tette hozzá.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Budapest, 2018. február 27.
Simonka György, a Fidesz Békés megye 4-es választókerületi, orosházi országgyûlési képviselõje beszédet mond a Linamar Hungary Zrt. beruházását bejelentõ sajtótájékoztatóján a Nemzeti Befektetési Ügynökség (Hungarian Investment Promotion Agency, HIPA) fõvárosi székházában 2018. február 27-én. A kanadai hátterû Linamar 8,64 milliárd forintos beruházásával három vidéki helyszínen összesen kétszáz új munkahelyet teremt, ebbõl 119-et Orosházán, 71-et Békéscsabán és tízet Gyöngyösön. A kormány 1,55 milliárd forint vissza nem térítendõ támogatást biztosít a részben autóipari, részben általános gépipari vállalat fejlesztéséhez.
MTI Fotó: Soós Lajos
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.