Gyors ütemben terjed a gazdasági bűnözés, az elmúlt két év alatt 37 százalékra nőtt azon vállalati vezetők száma, akik szenvedő alanyaivá váltak egy vagy több komolyabb csalásnak – derül ki a PricewaterhouseCoopers által 2003-ban készített globális felmérésből. Ez a szám lényegesen magasabb, mint az előző, 2001. évi európai kutatásban szereplő adat. A csalásról beszámoló szervezetek száma Nyugat-Európában 29 százalékról 34 százalékra nőtt, Közép- és Kelet-Európában pedig 26 százalékról 37 százalékra.
Az oroszok és a törökök tiszták?
A legjelentősebb mértékű gazdasági bűnözésről az afrikai válaszadók (51%) és az észak-amerikaiak (41%) számoltak be. Ezzel szemben az orosz és a török válaszadók egyáltalán nem észleltek gazdasági bűncselekményeket, e két országban tehát nyilvánvalóan vagy sikeresebbé kell tenni a felderítést, vagy nagyobb átláthatóságot kell biztosítani.
Minél nagyobb a vállalat, annál kiszolgáltatottabb A kutatás megállapítja, hogy minél nagyobb a vállalat, annál nagyobb valószínűséggel fordulnak elő gazdasági bűncselekmények. A kisebb vállalatoknak (amelyek 1000 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak az adott területen) csak 37 százaléka számolt be gazdasági bűncselekményről, míg a nagyobb vállalatoknál (1000 főnél több alkalmazott az adott területen) ez az arány 52 százalék.
A nagyobb cégeknél észlelt magasabb előfordulási arány lehetséges okai: a működési felelősség nagyobb fokú megoszlása, az új, kevésbé ismert piacok által kínált lehetőségek kihasználása, az összetettebb tranzakciók, valamint az alkalmazottak közötti összejátszás nagyobb esélye. A nagyobb vállalatoknál dolgozó alkalmazottakat emellett kevésbé aggasztja munkaadójuk pénzügyi helyzete és a csalást olyan bűntettnek tekintik, amelynek „nincs áldozata”. A nagyobb vállalatok azonban általában többet is fordítanak a csalásból adódó kockázatok kezelésére, ezek a mechanizmusok pedig javítják a legtöbb gazdasági bűncselekmény esetében az észlelési arányt.
Kétlépcsős módszer
A felmérésre két lépésben került sor. Az első fázisban egy indikátor-felmérést végeztek, amelyhez a vállalatokat véletlenszerűen választották ki az egyes országok ezer legnagyobb cége közül, majd kérdést tettek fel arra vonatkozóan, részesei voltak-e gazdasági bűncselekménynek az elmúlt két évben. Ennek segítségével megállapították a gazdasági bűnözés mértékét az adott régióban. A második lépésben került sor az alapfelmérésre, amely során mindegyik országban megkérdeztek gazdasági bűncselekmény áldozatául esett vállalatokat és olyanokat is, amelyek eddig nem kerültek ilyen helyzetbe.
Az is kitűnik a kutatásból, hogy az egyes iparágak között nincs különbség: egyik sem érezheti magát biztonságban, hiszen minden területen 30 százalékon felüli az észlelési arány. A mostani globális felmérés eredményei hasonlóak a 2001. évi európai felmérés eredményeihez. A vállalatok harmada felmérni sem képes a kárt A felmérés során több mint 1284 olyan vállalatot kérdeztek meg, amely az elmúlt 2 évben gazdasági bűncselekmény következtében szenvedett veszteségeket. Ezek közül csak 813 vállalat tudta számszerűsíteni veszteségeit. Ezen vállalatok csalásból származó veszteségének átlagos nagysága 2.199.930 dollár volt. A leggyakoribb eset A mostani felmérésben a leggyakrabban említett bűncselekmény a vagyontárgyak hűtlen kezelése volt. Ez egyben a legkönnyebben észlelhető bűntett is, hiszen az áldozatok 60 százaléka nevezte meg, az őt ért csalások egyikeként.
Érdekes ugyanakkor, hogy a pénzügyi szolgáltatások szektorban (banki tevékenység, biztosítók) több gazdasági bűncselekményről számoltak be, mint a többi ágazatban. Ez részben azzal magyarázható, hogy a pénzügyi szolgáltatások szektor az abban található nagy mennyiségű fizikai eszköznek és a számos összetett pénzügyi tranzakcióhoz biztosított hozzáférésnek köszönhetően nyilvánvaló célpontja a csalóknak. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a más területeknél szigorúbb szabályozottság itt az átlagosnál nagyobb észlelési arányt eredményez.
A gazdasági bűnözés okozta károk azonban nem csak a közvetlen pénzügyi veszteségekben nyilvánulnak meg. Az olyan eszmei értékek, mint az üzleti kapcsolatok, az alkalmazotti morál, a reputáció és a márka létfontosságúak minden vállalat számára. Ezek is veszélybe kerülnek, ha valós vagy vélt csalás történik. Összességében tehát azok a vállalatok, amelyek elmulasztják a gazdasági bűncselekmények – vagy legalább azok kockázatának – kezelését, hosszú távú működési problémákkal nézhetnek szembe.
