Az Oroszország leggazdagabb emberének számító olajmágnás egyik legközelebbi munkatársát közel 300 millió dollár értékű gazdasági bűncselekménnyel vádolják, egy tíz évvel ezelőtti privatizációs ügy kapcsán. Szakértők és jogászok szerint a vádak teljesen abszurdak, és az incidens mögött politikai okok húzódnak meg. Az orosz gazdaság egyik zászlóshajójának számító Jukosz papírjainak értéke mintegy másfél milliárd dollárral csökkent csütörtökön a moszkvai tőzsdén.
A tanúként beidézett Hodorkovszkij két órát töltött az ügyészségen. Távozásakor annyit közölt, hogy a Jukosz gazdálkodásáról nem kérdezték. A láthatóan fáradt és megviselt üzletember az ügy miatt nem halasztja el programjait: csütörtökön megjelent az amerikai nagykövetség függetlenség napi fogadásán, pénteken pedig Tomszkba indult a Jukosz igazgatótanácsi ülésére.
A sajtó, a politika és az utca embere is élénken találgatja, hogy mi állhat a Jukosz elleni példátlan támadás mögött. A legtöbb orosz és nyugati elemző azt gyanítja, hogy a szálak irányítóit a Kremlben kell keresni: Vlagyimir Putyin elnök figyelmeztetni akarja Hodorkovszkijt, hogy tartsa távol magát a politikától. Az üzletember a közelmúltban bejelentette, hogy a liberális ellenzék két pártját, a Jabloko tömörülést és a Jobboldali Erők Szövetségét fogja támogatni a decemberi parlamenti választásokon, és az utóbbi időben a 40 éves milliárdos államfői ambícióiról suttogtak – igaz, legkorábban 2008-ban, amikor Putyin harmadszor már nem indulhat. Elterjedtek olyan hírek is, hogy Hodorkovszkij a baloldali ellenzéket, a kommunista pártot is támogatni kívánja, bár ezt mindkét fél cáfolta.
A Jukosz nyugodt képet mutat és szűkszavúan kommentálja a történteket. Sajtóinformációk szerint a vállalatnál nem zárják ki, hogy az ügyészség valamelyik konkurensük “privát megrendelésére” próbál zavart kelteni. Az igazságszolgáltatás ilyetén szerepvállalását üzleti vitákban – ami nem ritka Oroszországban – Putyin is többször bírálta. Hodorkovszkij a “váll-lapos farkasemberek” múlt héten kipattant botrányához hasonlította a történteket – a rendőri bűnszövetkezet vállalkozókat zsarolt hamis bizonyítékokkal. A Lebegy ellen felhozott ügy, a murmanszki Apatit állami vállalat részvényeinek 20 százaléka körül, ami per tárgya is volt a vagyonügynökség és a tranzakciót végző Volna cég között, semmilyen törvénysértéssel nem hozható összefüggésbe a tranzakcióban részt vevő jogászok szerint. Az sem világos, hogy Lebegyevnek milyen szerepe volt az ügyben.
A Jukosz a Szibnyefttyel zajló fúziója után Oroszország legnagyobb, egyben a világ negyedik olajvállalata lesz. A cég a legfontosabb partnere a Mol Rt-nek is, a magyar kőolajszükséglet 70 százalékának biztosítása mellett közös olajmező-beruházást is üzemeltetnek Nyugat-Szibériában. Hodorkovszkij a Barátság és az Adria vezetékek összekapcsolásával és a megépülő murmanszki magán-vezeték révén az amerikai piacra törekszik, és érdekeltségeket akar szerezni Irakban is, ahonnan várhatóan kiszorul a megbuktatott diktátor, Szaddám Huszein uralma alatt pozíciót szerzett orosz Lukoil.