Belföld

Fáradt és megviselt üzletember a Jukosz-elnöke

Az orosz ügyészi szervek pénteken Mihail Hodorokovszkijt, a Jukosz elnökét is kihallgatták a kőolajtársaság szerdán őrizetbe vett egyik főrészvényese és pénzügyi vállalkozásainak vezetője, Platon Lebegyev ügyében.

Az Oroszország leggazdagabb emberének számító olajmágnás egyik legközelebbi munkatársát közel 300 millió dollár értékű gazdasági bűncselekménnyel vádolják, egy tíz évvel ezelőtti privatizációs ügy kapcsán. Szakértők és jogászok szerint a vádak teljesen abszurdak, és az incidens mögött politikai okok húzódnak meg. Az orosz gazdaság egyik zászlóshajójának számító Jukosz papírjainak értéke mintegy másfél milliárd dollárral csökkent csütörtökön a moszkvai tőzsdén.

A tanúként beidézett Hodorkovszkij két órát töltött az ügyészségen. Távozásakor annyit közölt, hogy a Jukosz gazdálkodásáról nem kérdezték. A láthatóan fáradt és megviselt üzletember az ügy miatt nem halasztja el programjait: csütörtökön megjelent az amerikai nagykövetség függetlenség napi fogadásán, pénteken pedig Tomszkba indult a Jukosz igazgatótanácsi ülésére.

A sajtó, a politika és az utca embere is élénken találgatja, hogy mi állhat a Jukosz elleni példátlan támadás mögött. A legtöbb orosz és nyugati elemző azt gyanítja, hogy a szálak irányítóit a Kremlben kell keresni: Vlagyimir Putyin elnök figyelmeztetni akarja Hodorkovszkijt, hogy tartsa távol magát a politikától. Az üzletember a közelmúltban bejelentette, hogy a liberális ellenzék két pártját, a Jabloko tömörülést és a Jobboldali Erők Szövetségét fogja támogatni a decemberi parlamenti választásokon, és az utóbbi időben a 40 éves milliárdos államfői ambícióiról suttogtak – igaz, legkorábban 2008-ban, amikor Putyin harmadszor már nem indulhat. Elterjedtek olyan hírek is, hogy Hodorkovszkij a baloldali ellenzéket, a kommunista pártot is támogatni kívánja, bár ezt mindkét fél cáfolta.

A Jukosz nyugodt képet mutat és szűkszavúan kommentálja a történteket. Sajtóinformációk szerint a vállalatnál nem zárják ki, hogy az ügyészség valamelyik konkurensük “privát megrendelésére” próbál zavart kelteni. Az igazságszolgáltatás ilyetén szerepvállalását üzleti vitákban – ami nem ritka Oroszországban – Putyin is többször bírálta. Hodorkovszkij a “váll-lapos farkasemberek” múlt héten kipattant botrányához hasonlította a történteket – a rendőri bűnszövetkezet vállalkozókat zsarolt hamis bizonyítékokkal. A Lebegy ellen felhozott ügy, a murmanszki Apatit állami vállalat részvényeinek 20 százaléka körül, ami per tárgya is volt a vagyonügynökség és a tranzakciót végző Volna cég között, semmilyen törvénysértéssel nem hozható összefüggésbe a tranzakcióban részt vevő jogászok szerint. Az sem világos, hogy Lebegyevnek milyen szerepe volt az ügyben.

A Jukosz a Szibnyefttyel zajló fúziója után Oroszország legnagyobb, egyben a világ negyedik olajvállalata lesz. A cég a legfontosabb partnere a Mol Rt-nek is, a magyar kőolajszükséglet 70 százalékának biztosítása mellett közös olajmező-beruházást is üzemeltetnek Nyugat-Szibériában. Hodorkovszkij a Barátság és az Adria vezetékek összekapcsolásával és a megépülő murmanszki magán-vezeték révén az amerikai piacra törekszik, és érdekeltségeket akar szerezni Irakban is, ahonnan várhatóan kiszorul a megbuktatott diktátor, Szaddám Huszein uralma alatt pozíciót szerzett orosz Lukoil.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik